Lex CEU: vastapsot kaptak az oktatók az ELTE jogi karán

A 444.hu szerint több száz diák hallgatott hétfő délelőtt alkotmányjogi, összehasonlító jogtörténeti, közigazgatási előadásokat az ELTE jogi karának egyik nagyelőadójában a kar oktatóitól, és mindenki vastapsot kapott. Minden oktató a saját szakterületéhez kapcsolódó témával érkezett, de mindegyik előadás az egyetemi autonómia kérdését járta körbe, és egyben tüntető gesztus volt a CEU-t ellehetetlenítő fideszes törvénnyel szemben.

Földi András, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője például egy latin Horatius-idézettel indított, ami arról szólt, hogy vannak bizonyos határok, amiket már nem szabad átlépni. Előadásában szót sem ejtett a CEU-ról, az egyetemek autonómiájának történeti gyökereit mutatta be, visszanyúlva a középkor elejéig.

Utána az Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék vezetője, Király Miklós beszélt arról, hogy az egyetemek autonómiája milyen mélyen európai gondolat: a feltevés, hogy a tudás újrateremtése és átadása nem lehet meg szabadság nélkül, évszázadok óta jelen van a kontinensen. 

Fleck Zoltán a jogtudományra és a jogászképzésre háruló felelősségről beszélt, illetve arról, hogy a nyugati jog mára válságba jutott, az ezer éve épülő intézményeit felemésztette a követhetetlen állami centralizáció, az autonómiák silányulása, a jogi értékvilág elhalványulása.

A Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese, Arató Krisztina egy diskurzuselemzést adott a CEU-törvényt kísérő vitákról: megmutatta azt, hogyan próbálja a magyar kormány szakpolitikai területre szűkíteni a témát, mintha csak szigorúan egy szabályozási kérdésről lenne szó, ami a versenyfeltételeket rendezné. Velük szemben pedig ott van egy nagyon sokszínű tábor: egyetemek oktatói, hallgatói, a hazai tudományos élet majd minden szereplője, nemzetközi tudományos közösségek szervezete és egyetemek a világ minden részéről.

Arató Max Webert idézve beszélt arról, hogy ő oktatóként nem fog most választani a két narratíva között, de ha sikerült érvényes kiindulópontokat adnia a kérdés továbbgondolásához a hallgatóknak, akkor a politikatudomány már sikerrel járt. Abból a tapsból, amit kapott, úgy nézett ki, hogy sikerült neki – fogalmaz a 444.hu.

Az Alkotmányjogi Tanszék oktatója, Somody Bernadette szerint egy egyetemi autonómiát érintő törvénynek nem csak az Alaptörvénynek, de az európai alkotmányos minimumnak is meg kell felelnie. Ha az állam belenyúl az egyetemek autonómiájába, akkor igazolnia kell, hogy miért teszi meg. Ha nem adható meg ilyen indoklás, akkor elképzelhető, hogy a szabály helytelen – vetette fel.

Utolsóként a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője, Nagy Marianna beszélt, aki a közigazgatási jog szabályai felől foglalta össze mindazt, amiről kollégái is beszéltek. Azt mondta, hogy az egyetemek nemzetközi piacon is versenyeznek egymással, és protekcionista eszközökkel általában nem lehet nemzetközi versenyt nyerni. Végül pedig arról beszélt, hogy szinte minden kollégájának ugyanaz jutott eszébe a felmerülő problémákról: a véleményszabadság és a tanszabadság egyfajta tükör a társadalom számára, ami a valóságot mutatja meg.