Bűnösnek találta a Burka család két tagját a Debreceni Ítélőtábla nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjában – a gyilkosság még 1999-ben történt, és a jogi eljárás finoman szólva sem volt mentes fordulatoktól. A mostani elsőfokú ítélet perújítás végén született, miután az első eljárás végén felmentették a gyanúsított ifjabb és idősebb Burka Ferencet. A két férfi ráadásul akkor az öt és féléves előzetes letartóztatás miatt kártérítést kapott, összesen 45 millió forintot. Most viszont a bíróság bűnösnek találta őket, a felmerült új bizonyítékok alapján, amelyeket ügyvédjük problémásnak tart.

Maga a gyilkosság tehát 1999-ben történt: Újszentmargitán Gyurcsó János egy kocsmában töltötte idejét idősebb Burkával, majd a játékgépezés után hazament. Pár órával később vérbe fagyva találták meg otthon. A házáról hiányzott az antenna. A rendőrség már másnap őrizetbe vette ifjabb Burka Ferencet, később pedig apjával együtt nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjával álltak a bíróság elé. A rendőrségi nyomozási eljárásról, a bizonyítékokról rengeteg vita volt. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság figyelembe vette azt, hogy gumiszagot éreztek Burkáék utcájában, ez arra utalt a bíróság szerint, hogy az elkövetők elégették a csizmájukat a gyilkosság után. A ruhájukat is kimosták, amivel a DNS-nyomokat akarták eltüntetni. Az első fokú ítélet tehát bűnösnek találta a két férfit, 13 és 15 év fegyházra ítélte őket 2002-ben.

Kártérítés után perújítás jött, ellenkező eredménnyel

A Szegedi Ítélőtábla 2003-ban megsemmisítette az ítéletet, új eljárásra kötelezte a bíróságot, mert felderítetlennek és hiányosnak tartotta az ügyet. "Tényből tényre csak megalapozottan lehet következtetést vonni, minden más lehetőséget kizárva és nem feltételezésekre alapítva", idézte az ítélőtáblát az Origo. Az új eljárásban a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat (2005), a Szegedi Ítélőtábla pedig jóváhagyta az első fokú ítéletet (2006). Burkáék kártérítési pert indítottak 2007-ben az őket az előzetes letartóztatásban ért egészségromlás, jövedelemkiesés és lelki megrázkódtatás – és nyertek.

MTI / Czeglédi Zsolt

A 2012-ben kezdődött perújítási eljárásban új bizonyítékok kerültek elő – telefonlehallgatás, egy családi vita utáni vallomás, lehallgatás és egy antennadarab. A mérleg másik serpenyőjében olyanok vannak, hogy a rendőrség akkori kutyás vizsgálata eredménytelen volt (a rendőrség szerint azért, mert a gyilkosok olyan hidegvérrel követték el tettüket, hogy nem izzadtak), illetve a kimosott ruhákban nem találtak terhelő DNS-nyomokat, holott a mosással azokat nem lehet eltüntetni. És azt sem vizsgálta a bíróság, miért volt vörös hajszál (és kié volt) az áldozat kezében, amikor a vádlottak rövid, fekete hajúak. A perújítás nyomán 2014-ben kezdődött az új per, ez végződött most első fokon a bűnösség kimondásával.

Mi lesz a kártérítéssel, mi várható másodfokon? Miképp lehetséges, hogy a bíróság ennyire „benézte” az ügyet többször is? És mit lehet mondani a bizonyítási eljárás problémáiról?

A védelem vitatja a perújítást és a bizonyítékokat

Burkáék egyik ügyvédje, Zeke László döbbenetesnek érzi az ítéletet, sőt magát a perújítás megkezdését is felháborítónak tartja. Úgy látja, aggályos, szerinte törvénysértő módon rendelték el a perújítást, mert már jogerősen lezárt ügyben tilos nyomozni, jogellenes lehet a bizonyítékok beszerzése – a perújítás megindítására szigorú szabályok vonatkoznak. Előkerült egy régi antennadarab a szemétdombról 2012-ben, 13 évvel a gyilkosság után – és még azt sem lehet teljes bizonyossággal eldönteni, hogy ilyen antennája volt-e az áldozatnak. Miközben a 13 év alatt lezajlott egy digitális átállás, amely szükségtelenné tette az antennákat, tehát más is kidobhatta Zeke szerint. Ifjabb Burka Ferenc fia mondott apjára terhelő dolgokat, miután veszekedtek, sőt dulakodtak. A fiú ellen eljárás folyik Németországban, problémás ember, családja intézetbe akarta adni. Ilyen körülmények közt keresett védelmet apjánál, aki ezt megtagadta – ezután zsarolta a fiú azzal, hogy elmondja a rendőrségen: apja ölte meg Gyurcsót. Zeke szerint viszont ezzel a szállal időrendi problémák is vannak.

Az ügyvéd szerint megválaszolatlanok az előző bizonyítási eljárás kérdései is – a tetőről letépett antenna, amely inkább antennaalkatrésznek mondható, nem hozott hasznot. Az sem érthető, hogy ha Burkáék voltak az elkövetők, miért nem akkor mentek oda a házhoz, amikor Gyurcsó nem volt otthon. Illetve ha a bíróság elhiszi, amit a fiú mond, vagyis hogy az apja ölt – akkor idősebb Burkát, azaz a nagyapját miért ítélték újfent 12 év börtönre?

Vallomások itt, 10-15 év börtön ott

Közben előkerült ifj. Burka Ferenc volt élettársának vallomása és a perújítási nyomozás idején közöttük elhangzott telefonbeszélgetések. ezekről az ügyvéd nem beszél. Előbbi esetben a nő arról vallott, hogy Gyurcsó halála éjszakáján ifj. Burka beszélt neki az általa elkövetett emberölésről, illetve meg is kérte egy nadrág azonnali kimosására. A telefonlehallgatásokból pedig az derül ki, hogy a férfi halálosan megfenyegette a nőt arra az esetre, ha feladná őt a rendőröknek. És megint rendelkezésre áll egy korábban visszavont vallomás is, eszerint idősebb Burka pénzt kért kölcsön ügyvédre sógornőjétől, és ekkor mondta el neki, hogy megölték Gyurcsót, bár csak az antennáját akarták ellopni.

Az ügyvéd szerint presztízsjogvita zajlik, ezért kellett perújítást végezni, amelybe a megítélt kártérítés is belejátszik, és a bíró azt is érezhette, elvárások fogalmazódtak meg felé a kívánt ítéletre vonatkozóan.

Azt mondja, a bíróság nem vette figyelembe a teljes bizonyítás kötelezettségét, megalkotott egy logikusnak tartott láncolatot, és azt fogadta el helyesnek, a gondolatmenetét nem alátámasztó bizonyítékokat pedig nem vette figyelembe. A tét nem kicsi, 10-15 éveket jelent ártatlan emberek életéből egy esetleges tévedés.

Inkább száz bűnös fusson, mint egy ártatlan kerüljön rács mögé

Az igazi kérdés valóban a bizonyítás kérdése. Kiss Anna büntetőeljárási jogász szerint az „inkább száz bűnös meneküljön, mintsem egy ártatlan szenvedjen” elvnek megfelelően kell működnie a mai jogállami igazságszolgáltatásoknak. A bizonyítási teher, valamint az ártatlanság vélelme szerint a kétségeket a terhelt terhére értékelni nem lehet –, továbbá a tisztességes eljárás követelményei alapján működnek a modern büntetőeljárások. Legalábbis így kellene működniük.

A magyar Alkotmánybíróság egyik döntése értelmében a „tisztességes eljáráshoz  való  jog  abszolút  jog,  amellyel szemben  nem létezik  mérlegelhető  más  alapvető  jog  vagy alkotmányos  cél,  mert már maga is mérlegelés eredménye”, de arra is figyelmeztet a testület, hogy az igazság elérése nem mindenek felett álló cél, méltányos cél védeni a perek szereplőinek jogait és érdekeit, például a terheltnek joga van hallgatni. És ilyen, azaz méltányos cél a tiltott módon beszerzett bizonyítékok értékelésének tilalma is. Így előfordul, hogy nem mindig az igazság derül ki a büntetőeljárásokban, és bizonyítékok hiánya miatt felmentik a vádlottat, még akkor is, ha ő az elkövető, csak ezt nem lehet bizonyítani.

MTI / Czeglédi Zsolt

Kiss megjegyzi, a felmentő ítéletek esetén különbség van a bizonyíték hiánya és a bűncselekmény hiánya miatti felmentések között. A Kúria elvi határozata szerint az előbbinél nem bizonyítható a tett elkövetése kétséget kizáróan, az utóbbi esetben viszont egyértelműen megállapítható, hogy nem történt meg a bűncselekmény.

A kártérítés nem az ártatlanságnak szólt

Mi várható most ebben az ügyben? Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, a védelem fellebbezik, ami azt jelenti, hogy súlyosbítás nem jöhet a másodfokú ítéletben. A vádlottak ügyvédje szerint a Debreceni Ítélőtáblának elfogultságra hivatkozva vissza kellene dobnia az ügyet, épp a fenti vitás szempontok miatt. Hogy ez így lesz-e, nem tudni, de abból lehet majd erre következtetni, amikor elbírálja az Ítélőtábla a lakhelyelhagyási tilalom elleni fellebbezést, ami Zeke szerint két héten belül megtörténhet. Ha ezt az elbírálást nem vállalja elfogultság miatt, az már utalhat arra, hogy a másodfokú eljárás máshova kerül.

Mi lesz a 45 milliós kártérítés sorsa? Zeke szerint az egy másik jogi eljárás tárgya lesz – ha a másodfok is kimondja a bűnösségüket. De az biztos, hogy a kártérítés jogalapja a felmentés volt, nem pedig az, hogy Burkáék ártatlanok. Azaz a kártérítés akkor is jogos, ha Burkáékat végérvényesen bűnösnek mondja ki a bíróság.

Ha a másodfok is elmarasztaló lesz, akkor marad a Kúria, és ha az is helybenhagyja az elmarasztaló ítéletet, maradnak a nemzetközi  fórumok, mint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amellyel azonban Zekének nincsenek jó tapasztalatai.