szerző:
Dercsényi Dávid-Windisch Judit
Tetszett a cikk?

Van, aki a törvény előírásainak megfelelően regisztrálni fog, van, aki nem. Van, aki az Alkotmánybírósághoz fordul, és nem rest Strasbourgig is elmenni – és van, aki még konzultál egyet az ügyvédjével. Civil szervezeteket kérdeztünk, mit szólnak a megbélyegző jogszabályhoz. "Sokfélék vagyunk, ezért többféleképpen reagálunk" – mondta az egyik érintett.

"Nem bojkottáljuk a törvényt" – mondta a hvg.hu-nak a többek közt az állam által menekültként elismertek beilleszkedését segítő Menedék egyesület vezetője, Kováts András, hozzátéve, mindazonáltal a szervezet szolidáris azokkal, akik a bojkott útját választják. Kovátsék nagyon sajnálják a törvény elfogadását, azt továbbra is károsnak, feleslegesnek, a célt (azaz a nagyobb transzparenciát) nem szolgálónak tartják, a vezető reményét fejezte ki, hogy megváltozik a törvény, és hamarosan jogtörténeti kuriózummá válik. Mint a Civilizáció csoport közleménye is fogalmazott, a civilek sokfélék, más-más módon küzdenek. A Menedéknek pedig az az álláspontja, hogy mindig betartják a hatályos jogszabályokat.

Az európai bíróságon érhet véget a meccs
©

Az Alkotmánybírósághoz és akár Strasbourghoz is fordulhat a Transparency International, de ugyancsak nem csatlakozik a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. "A mai nap a magyar demokrácia újabb fekete napja, mostantól nehezebb lesz a kormánytól független civil szervezetek élete", áll a szervezet állásfoglalásában. A törvény megbélyegző és diszkriminatív, alkalmas továbbá arra, hogy a magyar lakosságot a civilek ellen hangolja. A Transparency ismét egyértelművé teszi, hogy – szemben a törvény alapfeltevésével – gazdálkodása teljes mértékben átlátható. A Transparency International Magyarország a törvényes határidőn belül alkotmányjogi panasszal él a törvény ellen, és nem zárja ki a külföldi jogorvoslat lehetőségét sem.

Az Energiaklub 25 éve dolgozik a zöld energia térnyeréséért, a klíma- és emberbarát, demokratikus energiatermelésért Magyarországon – mondja Ámon Ada elnök a hvg.hu-nak. Munkájukkal jelentős állami feladatokat vállalnak, vesznek át, az Energiaklub hivatalosan is "közhasznú" minősítésű szervezet. A törvény végleges szövegét még nem látták, ezért még nem tudják pontosan, miként érinti őket az elfogadott törvény, hiszen az eddigi tervezetekből az sem derült ki, pontosan mi számít külföldről származó forrásnak. Az Energiaklub álláspontja a többi civil szervezethez hasonlóan egyértelműen az, hogy az átláthatóság a jelenlegi törvényi szabályozás mellett eddig is megvalósult, hiszen minden évben hivatalos és nyilvános jelentésben kell bemutatniuk tevékenységüket és támogatási forrásaikat. Ámon hozzáteszi:

"Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt tíz évben több mint félmilliárd forintnyi európai forrást hoztunk Magyarországra, amellyel többek között a települések vezetőit segítettük abban, hogy tudatos tervezéssel védekezni tudjanak a klímaváltozás hatásai ellen, és erősebbé, biztonságosabbá tudják tenni a városokat, falvakat".

Már döntött a civiltörvényre adott reakcióról a Civil Kollégium Alapítvány, de hogy hogyan, az még nem nyilvános, mondja el Sebály Bernadett sajtós a hvg.hu-nak. Egyelőre még a szervezeten belül egyeztetnek.

©

A roma fiatalok oktatását segítő Romaversitas Alapítvány szerdán fog arról dönteni, hogyan reagálnak az elfogadott civiltörvényre. A civilek által összerakott közös tiltakozást ők is aláírták, és készül egy közös reakció is, mondta el a hvg.hu-nak Dinók Henriett igazgató.

A törvénnyel természetesen nem ért egyet a BAGázs egyesület, megbélyegzőnek tartja, hiszen minden kívánt információ megtalálható az éves beszámolókban, ami a honlapról le is tölthető – mondja a hvg.hu-nak Both Emőke elnök. A BAGázs különösen fontosnak tartja az átlátható működést, ezért magánszemélyek esetén, eddig is nyilvánosságra hozták a nevüket, ha 500 ezer Ft-ot meghaladó támogatást nyújtottak, függetlenül attól hogy külföldiek-e, ahogy a cégektől, alapítványoktól, nemzetközi pályázatokból érkező támogatásokat is megjelölik a beszámolójukban. A törvény így indokolatlan terhet ró a szervezetekre a megbélyegzés mellett, anélkül, hogy valóban az átláthatóságot erősítené. A BAGázs nem tervez polgári engedetlenséget, de hangot fog adni a nemtetszésének. A munkájukat a törvény tovább nehezíti azzal is, hogy más társszervezetek dolgozói, kliensek indokolatlanul bizalmatlanná válhatnak, az amúgy közfeladatokat ellátó, roma felzárkóztatást segítő, de közpénzekben nem részesülő BAGázzsal szemben is.

©

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet egy irodalmi parafrázist tett ki a Facebook-oldalára: "Amikor becsapták és megalázták a romákat, ugye nem szóltál, mert nem vagy roma; amikor becsapták és megalázták a magánnyugdíjpénztári tagokat, ugye nem szóltál, mert nem voltál magánnyugdíjpénztári tag; amikor megverték és megalázták a melegeket, ugye nem szóltál, mert nem vagy meleg; amikor becsapták és megalázták a szegényeket, ugye nem szóltál, mert Te nem vagy még szegény; amikor becsapták és megalázták a tanárokat, ugye nem szóltál, mert nem vagy tanár; amikor becsapták és megalázták a környezetvédőket, ugye nem szóltál, mert nem vagy környezetvédő; amikor megalázták és kényszernyugdíjazták a bírákat, ugye nem szóltál, mert nem vagy bíró; amikor becsapták és megalázták az egyetemistákat, ugye nem szóltál, mert nem vagy egyetemi hallgató; pár napja még azt hazudták, hogy nem teszik meg, most mégis a közügyekért dolgozó civileket csapják be, megalázzák és megbélyegzik, most mi lesz? Most vajon megszólalsz?

Ha nem lesznek már civilek, és becsapnak és megaláznak, érted ki fog szólni?"

Valami gond van Mátrixban viszont, Majtényi László EKINT-elnök azt mondja, rájuk egyszerűen nem vonatkozik a civiltörvény: az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelességeket, az EKINT pedig nonprofit közhasznú kft. Évek óta így van ez, nem most alakultak át, hogy kibújjanak a törvény hatálya alól. A kft. tulajdonosa ugyan a Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány, de az nem kap semmilyen támogatást, azok a kft.-hez folynak be. Az EKINT és Majtényi támogatja a bojkottáló civileket, és helyesli a lépést.

Mint korábban megírtuk, a TASZ véleménye szerint a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az jogsértő. Ők úgy tudnak ez ellen leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Mint írták, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot, és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket.

A Helsinki Bizottság röviden azt üzente: nem regisztrálnak, és konkrét akciótervet közölt a törvény ellen, felvetették, hogy azonnal alkotmányjogi panaszt tesznek.

©

Az Amnesty International tagsága fogja eldönteni, csatlakoznak-e a bojkotthoz, annyi biztos, hogy perre mennek – közölte Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője. Először az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a döntés fényében akár Strasbourgig is elmennek. Kiadott közleményükben aljas támadásnak minősítették a törvényt. "A törvény csak bizonyos civil szervezetekre vonatkozik, nagy valószínűséggel ellentétes az uniós egyenlő bánásmód követelményével, és sérti az egyesülési szabadságot, különösen a külföldi és nemzetközi források megszerzéséhez és felhasználásához való jogot" – írta az Amnesty.

A K-Monitor azt írta ki a Facebookra, hogy tovább küzd a törvény ellen, de nem részletezte, hogy csatlakozik-e a polgári engedetlenséghez.

A Háttér Társaság nem regisztrálja magát a bíróságon, egészen addig, míg létüket nem fenyegeti az ellenállás – mondta Dombos Tamás. Szerinte az elfogadott törvény jogellenes, nem az ő lépésük.

A Partners Hungary Foundation tavaly 45 ezer dollárt kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól – nagyjából 26 ezer dollár a bűvös 7,2 millió forint –, az idei támogatási összegek is bőven túlszárnyalják a törvényben rögzített határt – mondta Deák Éva, a szervezet vezetője. Az alapítvány munkatársai úgy döntöttek, nem bojkottálják a törvényt – vagyis regisztrálják magukat a bíróságon, azonban jogi lépéseket tesznek, az alkotmányjogi panaszbeadványhoz is csatlakoznak.

"Kiszámíthatatlanok a következmények, az orosz és izraeli példa azt mutatja, a kormányok nem állnak meg az első lépésnél, így további szankcióktól lehet tartani. Van mitől tartani."

Deák azt mondta, a civil szervezetek abban állapodtak meg, elfogadják, hogy a különböző szervezetek különböző stratégiát alakítanak ki. 184 szervezet közös állásfoglalásban ítélte el a törvényt, az aláírók listája még bővülhet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!