Morvai Krisztina faggatta az Európai Parlamentben az Európai Bizottság alelnökét, aki a magyar menekültekre emlékeztetve kért több szolidaritást az EU-tagállamoktól.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke párhuzamot vont napjaink migrációs helyzete és az 1956-os magyar menekülthullám között az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elmondott szerdai felszólalásában.
"Mi történt volna, ha 1956-ban a svéd, a dán, a holland, a belga és a luxemburgi kormányfő, valamint a német kancellár azt mondják, hogy a magyarok nem tartoznak ide kulturálisan, ezek az emberek elfogadhatatlan módon megváltoztatnák a kultúránkat?" – tette fel a kérdést Timmermans.
"Büszke vagyok arra az európai örökségre, amelyben egy embertelen kommunista rezsim üldözöttjei menedéket találtak más európai országokban" – közölte az alelnök, Morvai Krisztina független képviselő kérdésére válaszolva. Hozzátette, a magyar közösségek hihetetlen mértékben hozzájárultak a helyi társadalmakhoz Európa-szerte.
Morvai azt kérdezte Timmermanstól, hogy az Európai Bizottság miként oldaná meg, hogy az uniós kvóták alapján a kelet- és közép-európai országokba telepített menedékkérők ott is maradjanak, és ne álljanak tovább azonnal a gazdagabb nyugati és északi tagállamokba.
Timmermans hangsúlyozta, sokat javulna a helyzet, ha az uniós országok mindegyike eleget tenne a vállalásainak és szolidaritást mutatna a migrációs áramlás által leginkább érintett tagállamokkal. "Nem hagyhatjuk magára Olaszországot, mindenkinek ki kell vennie a részét a megoldásból, ha összetartunk, eredményeket érhetünk el" – tette hozzá.
Olaszországban és Görögországban hihetetlen mértékű a szolidaritás a menekültekkel és a migránsokkal, de ennek is megvannak a korlátai.
Az alelnök továbbá kiemelte: "nincs senki az Európai Bizottságban, aki bármivel is gyanúsítaná" a Földközi-tengeren migránsokat mentő civil szervezeteket (NGO), senki nem kérdőjelezi meg, hogy ezen szervezetek szándéka "jó és nemes", Olaszországnak ugyanakkor ki kell dolgoznia egy magatartási kódexet a balesetek megelőzésére.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
