Mongoliában tartózkodik Kovács Béla kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított jobbikos EP-képviselő, miközben itthon éppen újabb állomásához érkezik a kémügye – értesült a Magyar Idők.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014 áprilisában tett feljelentést az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés alapos gyanúja miatt, miután Kovács Béla egy ma is aktív orosz titkosszolgálati emberrel, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos operatív vizsgálat közben az AH látókörébe került. Kovács mentelmi jogát csak másfél év után függesztette fel az Európai Parlament.

Szikinger István védő ma már szembesülhet olyan minősített irattal, amely pontosan leírja, hogy milyen bizonyítékok alapján jelentette fel az AH a jobbikos politikust. Az sem volna meglepő, ha a külföldi társszolgálatok más, orosz titkosszolgálati kapcsolatról is iratokat küldtek volna a magyar elhárításnak.

A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Kovács mentelmi jogát idén májusban függesztették fel. Ezután az ellenzéki politikust – az emlékezetes abháziai vérmérgezése miatt – csak másodszori nekifutásra, július 20-án sikerült jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával meggyanúsítani.

Ekkor vonták össze a csalást a kémkedési üggyel, egy ügyként kezelve azt. Az alapos gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra.

Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok voltaképpen nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak.

A költségvetési csalás iratait teljes egészében megkaphatják a gyanúsítottak, ma elsőként Kovács Béla ügyvédje, ám a három további gyanúsítottnak is iratismertetést tartanak a napokban.