Alinda vendége a Hír Tv-ben Sárosdi Lilla volt, aki a hétvégén a Facebookon tette közzé zaklatásának történetét, csütörtökön pedig egy videóban nyilvánosságra hozta, állítása szerint ki akarta orális szexre rávenni. Marton Lászlót, a Vígszínház főrendezőjét és korábbi direktorát, egyetemi tanárt nevezte meg. A beszélgetésben Sárosdi elmondta, még a legközelebbi családtagjainak sem merte elmondani, mi történt vele 23 évvel ezelőtt. Erős bűntudat gyötörte amiatt, hogy nem felelt meg egy potentátnak, akiért rajongott is.

Azt is elárulta, hogy a történtek után néhány nappal visszament a Vígszínházba, találkozni akart Martonnal, hogy megbizonyosodjon afelől: a rendező nem veti meg, nem utálja azért, hogy nemet mondott neki. "Úgy éreztem, nem tudok együttélni a bűntudattal" – fogalmazott. Úgy emlékszik, elhangzott kettejük között egy mondat, amelytől megnyugodott.

Arra a felvetésre, hogy sokan kérdezik, miért szállt be a rendező autójába, úgy válaszolt: egy ilyen szituációban, amikor az ember úgy érzi, hogy befogadta egy adott közösség, nem mer ellentmondani, főleg nem egy nagy tiszteletben álló személynek. Azt mondta, meg akart felelni a helyzetnek, annak ellenére is, hogy érezte, ez valahova ki fog futni, mégsem tudott kilépni belőle.

Korábban nem tudta, ki volt a másik férfi, aki állítása szerint aznap este ott volt még Martonnal és vele az autóban, és aki a jelenlétében önkielégítést végzett, csak a foglalkozására emlékezett. Nemrég azonban kapott egy üzenetet, amelyben ott volt a név.

Ahogy videójában, most is azt mondta, azért hozta nyilvánosságra a nevet, mert úgy érezte, felelősséggel tartozik azokért, akik vallomása után megosztották vele a történetüket. "Azokért az emberekért is tettem, akiknek szeretném, ha hallanák a hangját. Ez nekik akkora bástya, ami mögé be mernek állni."

Marton László csütörtökön azt közölte, amit Sárosdi elmondott, rágalom, és megteszi a megfelelő jogi lépéseket. A színésznő most azt mondta, szeretné is, ha lenne per. "Ha nincs per, ez az ügy elporlad" – tette hozzá.

A rendező pénteken késő este közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy lemond a Vígszínház főrendezői posztjáról. Korábban a tanári pozíciójából kérte a felfüggesztését az SZFE-en addig, amíg tisztázza magát.

Marton László lemond a főrendezői posztjáról

A Vígszínház pénteken éjjel közölte, hogy Marton László lemond főrendezői posztjáról.

Két éve is megtörténhetett

A műsor első névtelen betelefonálója elmondta: azért nem lett színész, amit állítása szerint Marton László tett vele. Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de nem vették fel, Marton viszont azt javasolta neki, hogy járjon be próbákra, tanuljon ott. Az ilyen alkalmakkor a rendező – mondta a nő – rendszeresen megölelte, megsimogatta, véletlenül hozzáért a melléhez, de mivel azt látta, hogy mindenkivel ezt csinálja, megnyugtatta magát, hogy biztosan ez a természetes.

Később Marton felajánlotta a nőnek, hogy saját a belvárosi lakásában segít neki monológokat tanulni, de az első alkalommal ugyanúgy kereste vele a testi kontaktust, mint korábban a színházban. Az első alkalmat "megúszta komolyabb közeledés nélkül", "csak tapizás" folyt. A második próbára már úgy ment a nő, hogy azonnal szembesítette: 

- Úgy gondolom, hogy többet is akar tőlem.

- Nem gondolod rosszul"

– hangzott állítólag a rendező válasza, mire a nő tehetetlenségében elsírta magát. "Erre még volt képe azt mondani, hogy mennyire szép vagyok, amikor sírok." Aztán az is elhangzott, hogy ha "ez így nem megy, nem kell többet találkoznunk".

Az eset két éve történt, a nő pedig egy vele készült interjúban már korábban is elmondta: emiatt nem lett színész.

Arra a kérdésre, miért nem fordult a hatóságokhoz, a telefonáló úgy felelt:

"Hogy bizonyítsam?"

Állítása szerint Marton nagyon ügyelt arra, hogy semmit se lehessen rábizonyítani, az ő szavának pedig jobban hittek volna.

Hasonló a minta

A második telefonon bejelentkező nő azt mondta, nála még a nyolcvanas években próbálkozott be Marton. Aztán amikor a lánya is megpróbált felvételizni az SZFE-re, az első névtelen telefonálóéhoz nagyon hasonlóan igyekezett őt becserkészni a rendező, de vele "nem fajult idáig a dolog".

Ő maga 21 éves, lelkes egyetemista volt, amikor találkozott Martonnal, aki állítása szerint – ahogy a többieket is – behívta a próbáira, mellé ült, közben néha megfogta a lábát. Többször elvitte sétálni is, nagyokat beszélgettek. "Ez olyan, ahogy a pók a hálójába befűzi" az áldozatát.

"Teljesen el voltam ájulva, hogy ennyire fantasztikus ember vagyok, ennyire okos, tehetséges és szép, hogy velem akar a nagy rendező lenni, velem akar beszélgetni az előadásáról." A próbafolyamat végén, a bemutatón maga mellé ültette, és a tömött színházban megfogta a lány kezét,

a nyitott sliccébe húzta és két kézzel ott is tartotta a nemi szervén."

Botrányt nem akart csinálni a bemutatón, így megvárta az előadás végét, aztán eltűnt a színházból. "Teljesen összeomlottam, mert minden, amit addig értéknek gondoltam, célnak magam előtt, mint egyetemista... a Vígszínház nekem fantasztikus mítosz volt, kiskorom óta jártam oda bérlettel, ez a bizonyos rendező is az volt, de ekkor összeomlottam."

A rendező nem hagyta annyiban, megtalálta, otthon hívogatta. A nő anyja, aki nem tudott a történtekről, azt hitte, hogy Marton udvarol a lányának. A rendező – állítja a nő – végül csak rá tudta beszélni, hogy bemenjen hozzá, járjon újra próbákra. Egy ideig nem történt semmi, de aztán egy darab utolsó előadása épp a születésnapjára esett, mire Marton, akivel akkor ott volt a Sárosdi történetében is említett barátja, javasolta, hogy ünnepeljék meg. Felvitték a nőt a egy budai parkolóba, akkor pedig a fejét szorította rá a nemi szervére. "Akkor kénytelen voltam azzal szembenézni, hogy ez csak erről szól, semmi másról. Aztán nagyon sokáig nem mentem a színház közelébe."