Alaptalannak tartja a kormány a külföldről támogatott civilszervezetek ügyében folyó kötelezettségszegési eljárást, és ezt kedden közölte az Európai Bizottsággal a szervezetnek küldött válaszban – jelentette be Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

A bizottság korábban azt kifogásolta a törvényben, hogy az évi 7,2 millió forintnál magasabb külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek regisztrációját írja elő. Brüsszel szerint ez sérti az EU alapjogi chartájának rendelkezéseit, különösen az egyesüléshez való jogot. Ezenkívül indokolatlan korlátozásokat jelent a tőke unión belüli szabad áramlásával szemben, a regisztrációs kötelezettség diszkriminatív, emellett "adminisztratív és reputációs terhet" jelent az érintett szervezetek számára. A bizottság úgy látja, ez a billog akadályozhatja a külföldi adományok érkezését. A civiltörvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartásával kapcsolatban is aggályokat vet fel.

Az államtitkár leszögezte, hogy alaptalan az EB felvetése, a magyar törvény nem sért sem uniós, sem nemzetközi jogot. Völner Pál szóvá tette, hogy a civilszervezetek, a migránskvóta és a CEU miatt folyó kötelezettségszegési eljárásokban rövidített határidőt vár el az EB a magyar kormánytól (amit amúgy nem tartottunk be – a szerk.). Az államtitkár közölte azt is: nem igazak azok a felvetések, amelyek szerint orosz mintára azt tervezik, hogy ügynökként tartanák nyilván a külföldről finanszírozott sajtót, a magyar kormány egyébként sem orosz, hanem nyugati példákat követ. A magyar kormány nem lépte túl a kereteket, egyes uniós szereplők azonban túlmentek a lehetőségeiken, és veszélyes az a befolyás, amelyet egy milliárdos spekuláns gyakorol az EU-ra – jegyezte meg Soros Györgyre célozva az államtitkár.

Az ügy így a luxembourgi EU-bíróság elé kerül.