Két héttel annak kimondása után, hogy a tisztességes tájékoztatás nem lehet jogsértő, pénteken közzétett határozatában az Alkotmánybíróság alkotmányosnak minősített egy olyan ítéletet, amely többek között a hvg.hu-t is elmarasztalta.

Még 2013. szeptember 5-én a Románia-Magyarország labdarúgó mérkőzésre Bukarestbe busszal utazó szurkolói csoport egy része megállt Konyárban egy általános iskola előtt. Ott a buszról leszállva erődemonstráció-szerűen, félelemkeltő módon elénekelték a magyar és a székely himnuszt. A csoport néhány tagja a romákra rasszista megjegyzéseket tett. A helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a Youtube-on megjelent interjúban kijelentette, hogy az illetők egészen biztosan jobbikosok voltak. Ez több hírportálon is így jött le.

A Jobbik perelt, és a bíróságok mindkét szinten kimondták: a nemzetiségi vezető megsértette a Jobbik jó hírnevét, mert nem tudta bizonyítani, hogy a cigányokat sértegető emberek az ellenzéki párt tagjai lettek volna. Márpedig az Ab szerint "egy országgyűlési képviselettel rendelkező országos politikai pártnak a megítélését a társadalom szemében hátrányosan érinti, ha az érintett pártot egyébiránt tőle független személyek garázda és rasszista cselekményével hozzák olyan szoros összefüggésbe". A konyári roma vezetőt ezért 100 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték.

A Jobbik az összes olyan online lapot, köztük a hvg.hu-t is beperelte, amelyek közölték a roma politikus szavait vagy linkelték a nyilatkozatát, és tőlük is kártérítést követelt. Ez utóbbit a bíróság elutasította, mondván, hogy a haon.hu, a 444.hu és a hvg.hu is "a hivatásuk felelős gyakorlása érdekében elvárható gondosság szerint, a tények valóságtartalmát a lehetséges körben vizsgálva, feltárva és bemutatva, azaz a tőlük az adott helyzetben általában elvárható módon jártak el”. Arra azonban ezeket a lapokat is kötelezték, hogy az ítélet vonatkozó részét közöljék és a youtube-felvételt távolítsák el, mert "a jogsértő tartalom bármilyen módon történő hozzáférhetővé tétele ugyanis híresztelést jelent, más személy jogsértő nyilatkozatának továbbadásáért pedig a híresztelő önmagában a továbbítás megtörténte miatt objektív felelősséggel tartozik".

A 444 és a hvg.hu felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította, emellett megjegyezte: "Nem feladata a bíróságoknak azt értékelni, hogy a felperesi politikai párt ténylegesen változtatott e politikai irányvonalán, cigányellenesnek, rasszistának is minősíthető kijelentéseket a jövőre nézve mennyiben tesz vagy mennyiben érvényesül a jövőben az ún. »cukiság-kampány«".

Az említett ítéletek ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt a 444 hírportál. Szerinte "olyan eseményről számolt be, amelyek részletei még ma is tisztázatlanok, azonban maga az esemény közérdeklődésre számot tartott. Nem tett mást, mint az elérhető és az események szempontjából jelentőséggel bíró szereplők egymástól eltérő beszámolóit közzétette, ezzel felvonultatva az adott pillanatban elérhető összes releváns információt". A lap utalt arra, hogy az internetes hírközlés korában az állítások teljes igazságtartalma nem igazolható azon határidőn belül, amíg az információ hírnek számít, ezért ezekben a helyzetekben a sajtótól az várható el, hogy részrehajlás nélkül bemutassa minden olyan érintett álláspontját, aki kompetenciával rendelkezik az adott kérdésben.

Az Ab azonban – ezúttal különvélemények nélkül, tehát egyhangúlag – úgy döntött, hogy ez az eset nem azonos a fentebb idézett szombathelyivel, ahol egy sajtótájékoztatón elhangzott politikusi állítással kapcsolatban mentették fel a tudósítást közlő sajtót a felelősség alól. Itt "a valótlan tény híresztelése nem olyan közléssel összefüggésben merült fel, amely sajtótájékoztatón hangzott el. A perben vizsgált tényállítás egy olyan eseményről szóló sajtótudósításhoz kapcsolódott, amelyről a sajtó saját értékelést tartalmazó módon számolt be. … Az adott esetben a sajtótudósítás fókuszában nem az I. rendű alperes [a roma vezető] nyilatkozata állt, hanem az eseményekkel összefüggésben álló, egymásnak ellentmondó információk bemutatása. Ebből következően az adott esetben vizsgált sajtótudósítás híresztelésnek minősül". Vagyis a hírportálokat elmarasztaló – de kártérítésre nem ítélő – bírói döntések nem alaptörvény-ellenesek.

Érdekes, hogy négy alkotmánybíró – a határozattal egyetértve – úgynevezett párhuzamos indoklást írt, amely mégis mintha nem teljesen egyezne a másik kilenc bíróval együtt aláírt határozattal és indoklással: "a linkelés, a művelet lényegénél és sajátosságainál fogva, újságírói módszerként használva éppen azt fejezi ki, hogy az internetes újság nem maga teszi a sérelmes közléseket, hanem csupán utal az adott társadalmi vitában már korábban megfogalmazott álláspontra, megnyilatkozásra. Ha az Alaptörvényben foglalt feladatából fakadó szakmai követelményekkel összhangban – azaz hűen, a saját értékelést nélkülözve, a forrást megjelölve és a cáfolatnak helyet biztosítva – teszi ezt, akkor a sajtótájékoztatóról való tudósításhoz hasonlóan mentesül az objektív felelősség alól."

A 15 alkotmánybíróból ketten, Juhász Imre és Szalay Péter nem vett részt ebben a döntésben.