Szoborállítási láz dúl Pesten és vidéken a választások közeledtével

Két szobor osztozik újabban egy nem nagy füves területen az óbudai Bécsi út egyik kiöblösödésében: Zsigmond király pár éve leleplezett mészkő portréja közelében kapott helyet nemrég az 1990–2000 közötti köztársasági elnök, Göncz Árpád bronzbüsztje is. A történelmi személyiségek „tülekedése” a névtelen zöld szigeten elég pontosan érzékelteti, hogy a főváros kurrens pontjain időnként már nem könnyű megfelelő helyet találni a szaporodó műtárgyaknak. A választási éveket megelőző szoborállítási láz idén sem maradt el, az utóbbi tíz hónapban körülbelül három tucat köztéri kompozíciót állítottak fel például Budapesten – erre lehet következtetni legalábbis a Köztérkép című internetes honlap adataiból.

A sport és az egyházi tematika továbbra sem „hiánycikk” a közterületeken. Két többszörös olimpiai bajnok, Papp László ökölvívó és Kolonics György kenus bronzalakja a XII. kerületi Gesztenyéskertben, illetve a csepeli Duna-parton tűnt fel például a közelmúltban. Mindszenty József bíboros pedig a máriaremetei kegytemplom előtt kapott egész alakos mészkő szobrot. Utóbbit ugyanúgy Rieger Tibor készítette el, mint a székesegyházban nemrég bemutatott Magyarok Nagyasszonya című „barnaréz” Mária-alakot.

A frekventált helyek egykori ikonográfiai arculatának helyreállítása jegyében az agrártárcát leghosszabb időn át (1895 és 1910 között összesen 12 éven keresztül) irányító Darányi Ignác robusztus bronzfigurája mindeközben visszakerült a Városligetbe: ma már „ő” fogadja elsőként a Vajdahunyad várában a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba tartó látogatókat. A Rákosi-éra reprezentatív Kossuth-szobrát, amit az évtized elején távolítottak el a Parlament elől, Esztergom helyett végül is a külső-józsefvárosi Ludovika Campusban állították fel, ámde a korábbi monumentális talapzat nélkül. A Ferencváros viszont vadonatúj alkotással (pontosabban annak első darabjával) adózik A Hétfejű Tündér szerzője emlékének: Lázár Ervin tiszteletére nemrég leplezték le a kerületben A Négyszögletű Kerek Erdő mesélője című szobrot.

HVG

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére mintegy két tucat plasztika került ki ez évben a közterületekre, egy részük vélhetően lekéste a tavalyi kerek évfordulót. A szokványos motívumokat (például utcaköveket, lyukas zászlókat) felvonultató kompozíciók mellett eredetiségével leginkább Püspökszilágyi emlékműve tűnik ki, amely gúzsba kötött fiatal férfit ábrázol, aki minden erőfeszítése ellenére képtelen megszabadulni a vassodronyszerű köteléktől. A reformáció 500. évfordulója és a Szovjetunióba 1944–1945-ben málenkij robotra elhurcoltak sorsa ugyancsak több emlékmű felállítását inspirálta. Budapest ferencvárosi vasúti pályaudvarán gigantikus vasbeton bunkerből alakított ki különleges atmoszférájú deportálási monumentet Párkányi Raab Péter szobrász és Birkás Gábor építész. A legnagyobb visszhangot a köztéri alkotások közül mindazonáltal egy Guinness-rekordot megcélzó, torony méretű huszárszobor felállítása keltette 2017-ben. Az 1848-as pákozdi csata helyszínén magasodó, 12,5 méteres (nem közpénzből finanszírozott) kolosszust, amelynek művészi értéke enyhén szólva is vitatott, Rohonczi István dunaújvárosi szobrász készítette el többévi munkával – a huszár zászlajának a szegélyén azonban csak a magánmecénás neve kapott helyet.