szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

De az arab államokban is nagyobb arányú a képviselőnők aránya.

Ahhoz képest, hogy közel egy évszázada, 1920-ban jutott be először nő a T. Házba (az akkor 36 éves szerzetes, Slachta Margit személyében), a budapesti Országgyűlés némi túlzással ma is sajátos férfiklubnak számít. A parlamentben, ahol az 1930-as években már három hölgynek volt képviselői mandátuma, ez idő szerint összesen húszan reprezentálják a szebbik, s 179-en az erősebbnek mondott nemet. Az Európai Unió 28 állama közül ennek alapján a magyar számít a leginkább macsó társadalomnak: egy pár éve publikált elemzés szerint Olaszországban például kétszer, Németországban háromszor, Hollandiában közel négyszer annyi nő ül a képviselőházban, mint errefelé. A férfidominancia újabban a legtöbb arab államban sem olyan erős, mint a Kossuth Lajos téren, ahol a népesség 52 százalékát számláló nőtársadalmat a törvényhozók 10,1 százaléka reprezentálja.

©

Ma már a katonaságnál is előrébb tart az emancipáció, mint a T. Házban: a magyar honvédség kötelékében ez idő szerint kilencezer „hadfi” mellett ugyanis háromezer tiszt és tiszthelyettes nő szolgál. Miközben idehaza hosszabb ideje különféle intézmények működnek a nemek közötti diszkrimináció csökkentéséért, a Magyar Tudományos Akadémia például mindmáig súlyosan szegregált testületnek számít. Az MTA falain belül még a parlamentnél is alacsonyabb arányban, 20–22 fővel képviselteti magát e hároméves ciklusban a „második nem”, míg a férfiak száma 340–350 között változik, ami 93 százalékos férfidominanciát jelez. A tudós társaság, illetve az Országgyűlés és az eddig még nem említett magyar kormányok között lényegét tekintve legfeljebb annyi a különbség, hogy míg az Akadémián (ha csigatempóban is, de) emelkedik a hölgyek száma, a szűkebb kabinetből ebben a ciklusban már végképp eltűntek a nők.

A három hatalmi ág közül a leginkább kiegyenlített létszámviszonyok az igazságszolgáltatásban alakultak ki mára Magyarországon. A 20 hazai törvényszék közül például 12 élén már elnöknők állnak, míg az elnökhelyettesi székben 9 hölgy található. A nők előretörése az igazságszolgáltatás vezető pozícióiban azért is érdekes, mert a háború előtt még a  bírói pulpitusra sem ülhettek fel Magyarországon.

©

Jelentős aszimmetria a férfiak és a nők száma között nemcsak egyes állami intézményekben alakult ki itthon, hanem bizonyos élethelyzetekben is. A házassági bontóperek kétharmadát valami titokzatos törvényszerűségnek engedve az utóbbi negyven évben például rendre a nők kezdeményezik. Tavaly például 12,8 ezer asszony nyújtott be ilyen keresetet a bíróságokon, míg a férjek közül összesen 6,7 ezren kérték a házassági kötelék megszüntetését. A Btk. megsértésekor viszont az „uraságok” aktívabbak: a bűncselekmények 85–90 százalékát férfiak hajtják végre, s csak a fennmaradó 10–15 százalékért tartoznak felelősséggel a hölgyek, akiknek aránya a börtönbe kerültek közt többnyire még ennél is alacsonyabb.

A végzetes önagresszió alapvetően ugyancsak maszkulin deviancia, az öngyilkosságok mintegy háromnegyedét évről évre férfiak követik el, s csak a többi esetben volt nő a tettes – s egyszersmind az áldozat is. A két nem élettartama között szintén komoly eltérés alakult ki az utóbbi fél évszázadban: a nők Magyarországon átlagosan közel tíz százalékkal (mintegy 7 évvel) tovább élnek, mint az urak. Az ebből fakadó túlzott aszimmetriát a természet mintha úgy akarná némiképp korrigálni, hogy a világra jött fiúcsecsemők száma évről évre 5–7 százalékkal felülmúlja itthon a lány újszülöttekét (sőt háborús időszakokban a differencia olykor a 8 százalékot is meghaladja).

A cikk a HVG 2017 karácsonyi dupla számában jelent meg.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
21 Savage kritizálta Trump politikáját, néhány nappal később letartóztatták

21 Savage kritizálta Trump politikáját, néhány nappal később letartóztatták

Rémálom volt egy francia sítáboros út egy magyar csoportnak, de kárpótlás nem jár nekik

Rémálom volt egy francia sítáboros út egy magyar csoportnak, de kárpótlás nem jár nekik

Nagy Blankával már az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans is találkozni akar

Nagy Blankával már az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans is találkozni akar

Fotók jöttek a mosonmagyaróvári, kettős halálos baleset helyszínéről

Fotók jöttek a mosonmagyaróvári, kettős halálos baleset helyszínéről

Az elharapózó tüntetéseket és a rendőri erőszakot is elítélte az EP

Az elharapózó tüntetéseket és a rendőri erőszakot is elítélte az EP

Oszlatásra készül a Jobbik

Oszlatásra készül a Jobbik