Kioktatták és elutasították az alkotmánybírák a Handó húzásán kiakadó bírót

Ha valaki határidőn túl nyújt be alkotmányjogi panaszt, akkor hiába hivatkozik arra, hogy csak most vált érintetté – mondta ki az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa Salamon László (1990 és 2013 között az MDF, a Fidesz, majd a KDNP országgyűlési képviselője, alkotmánybíróvá választása előtt az alkotmányügyi bizottság elnöke) vezetésével. Ezért nem foglalkozott érdemben egy bíró beadványával, aki szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke számára a jogszabályok lehetővé teszik, hogy visszaéljen hatalmával, és befolyásolja annak az Országos Bírói Tanácsnak az összetételét, amelynek feladata éppen az ő ellenőrzése.

Hilbert Editet, a Budapest Környéki Törvényszék elnökét, Handó korábbi helyettesét ugyanis – akit az Ab-határozat nem nevez meg, de ő maga korábban nyilatkozott erről a HVG-nek –, kollégái megválasztották küldöttnek az OBT tagjait választó értekezletre, és ő szeretett volna be is kerülni a hamarosan létrejövő testületbe. Ám az a szabály, hogy nem választható, sőt már választó küldött sem lehet az a bíró, akivel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban. Hilbertet pedig az OBH elnöke mint munkáltatója valamiért írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Ő azzal nem értett egyet, de ha fegyelmit kér maga ellen, akkor kizárja magát az OBT-választásból, ezért kénytelen volt lemondani a jogorvoslatról, és lenyelte az igazságtalannak tartott, de fegyelminek még nem minősülő büntetést. Ám ezután Handó Tünde fegyelmi eljárást indított ellene, tehát a kizárás mégis megtörtént.

A panasztevő bírónő szerint az ilyen eljárás visszaélést jelent, de a bírósági törvény ezt lehetővé teszi, ezért az alaptörvénybe ütközik. Az OBH elnöke bármikor indíthat fegyelmit bírók ellen, és így bárkit kizárhat abból a testületből, amely elvben fölötte áll.

„Amennyiben az OBH elnöke képes befolyásolni az őt felügyelő, ellenőrző bírói testület összetételét, akkor annak függetlensége megkérdőjelezhető”

– írta Hilbert Edit.

Az alkotmánybírók a legegyszerűbb megoldást választották. Kifejtették, hogy ebben az ügytípusban csak az alkotmányellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül lehet alkotmányjogi panasszal élni. Ez a törvény pedig több mint öt éve hatályos, és az nem érv, hogy a panaszos személyes érintettsége révén csak most érezte meg a problémát. Ezért a testület a panaszt formai meg nem felelése miatt visszautasította, vagyis nem volt hajlandó érdemben megvizsgálni.