A lehetséges budapesti amerikai nagykövetként emlegetett David B. Cornstein életútjáról itt olvashat.

Pénteken járt le a jelentkezési határidő arra a 700 ezer dolláros programra, amellyel a washingtoni külügyminisztérium demokráciáért, emberi jogokért és munkavállalókért felelős irodája (DLR) a független és objektív vidéki magyar sajtót akarja támogatni. Mint Patricia A. Davis, a DLR programigazgatója a HVG-nek elmondta, tisztában vannak azzal, hogy az ilyen amerikai kormányzati támogatásokra pályázni komplex, bonyolult feladat, ezért úgy vélte, egy, legfeljebb két nem kormányzati szervezet (NGO) képes a feltételeknek eleget tenni, mert rendelkezik a megfelelő tapasztalatokkal.

A beérkezett pályázatok értékelésébe bevonják a külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkárságát, amelynek vezetője – az Orbán-kormányt számtalanszor bíráló Victoria Nuland utódjaként – A. Wess Mitchell. Ő szintén jól ismeri Magyarországot, hiszen kinevezése előtt az általa alapított, Közép-Európára fókuszáló Center for European Policy Analysis (CEPA) washingtoni kutatóintézet igazgatója volt. (A CEPA második embere lett a washingtoni nagyköveti posztról menesztett Szemerkényi Réka, Orbán egykori külügyi tanácsadója.) Davis a HVG-nek kulcsfontosságúként jellemezte az elbírálási folyamatban a budapesti amerikai nagykövetséget, amelynek élén Colleen Bell nagykövet tavaly januári távozása óta ideiglenes ügyvivőként David Kostelancik áll.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár tárgyal a NATO brüsszeli külügyminiszteri találkozójának második napján, 2017. december 6-án

MTI / KKM

Csúsztatás és fúrás

Ha megvan a pályázat eredményhirdetése, akkor megkezdődik a tárgyalás a program részleteiről, arról, mire lehet költeni a rendelkezésre álló pénzt, ami a kiírás szerint nem lehet kevesebb, mint 500 ezer, és több mint 700 ezer dollár. Davis azt mondta, nagyon elégedetten fogadná, ha a program a hivatalosan kijelölt május 1-jei dátummal elindulna, ami viszont csak az aláírás időpontja lenne. Ekkor kezdené az egy vagy több győztes NGO a feladatra jelentkező médiavállalkozások kiválasztását, az emberek megbízását, így a programigazgató szerint az érdemi munka valószínűleg hónapokkal később indulhatna. Maga a kiírás is azzal számol, hogy a kezdés május és július között lehet, a program pedig 18-24 hónapig futhat.

Ezért sem több politikai kampánynál, hogy a magyar kormány az idei parlamenti választásba való beavatkozásként állítja be a független és objektív vidéki médiát támogató amerikai külügyminisztériumi programot. Amit beavatkozásként értékelt az e heti washingtoni látogatása előtt az MTI hírügynökségnek adott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Szijjártó megbeszélést folytatott Mitchell-lel, aki a putyini Oroszországot feltartóztatni akaró nézeteket vall, és öt éve a demokrácia válságát említette Orbán populista, EU-ellenes retorikája és centralizáló politikája kapcsán. A magyar külügyminiszter találkozott Fiona Hill-lel, a nemzetbiztonsági tanács Európáért és Oroszországért felelős igazgatójával is – akit nemrég a temérdek állami pénzen vett amerikai lobbista, Connie Mack volt floridai republikánus képviselő a Hungary Insights elektronikus hírlevelében kapcsolt össze „Soros által pénzelt csoportokkal”.

A magyar külügyminiszter ezúttal sem tudott találkozni amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal, aki viszont január végén London, Párizs és a davosi Világgazdasági Fórum után Varsóba is ellátogat. (Mitchell is járt már Varsóban államtitkárként, de Budapesten még nem.) A lengyel fővárosban tavaly júliusban a hamburgi G20-csúcsra tartó Donald Trump amerikai elnök is megfordult és beszédet mondott. Vagyis Lengyelország könnyedén megkapta azt, amire a New York-i milliárdos elnökjelölti ambícióját az európai vezetők közül elsőként támogató Orbán Viktor és kormánya egyelőre hiába vágyik: nemcsak a találkozást Trumppal, de azt a normális kapcsolatok jelének minősülő gesztust is, hogy a szövetséges ország külügyminiszterét fogadja az amerikai kollégája.

Rex Tillerson és Donald Trump egy kabinetülésen

AFP / Saul Loeb

Bejelentkeztek Orbánék furcsa barátai

A kétoldalú kapcsolatok javítását szorgalmazza az az Andy Harris marylandi republikánus képviselő által összeállított levél, amelyet Szijjártó washingtoni látogatására időzítve címeztek Tillersonnak. Ebben a civilben altatóorvos Harris és tíz társa – mind a republikánusok jobbszárnyáról, köztük a Vlagyimir Putyin orosz államfő „legjobb washingtoni emberének” tartott kaliforniai Dana Rohrabacher – az Obama-korszak Magyarországgal kapcsolatban elhibázott politikáját továbbvivő amerikai külügyminisztériumot tartják felelősnek, amely az együttműködés helyett beavatkozik egy kiváló és hűséges szövetséges belpolitikájába.

A január 11-ei keltezésű levél aláírói azt szeretnék, ha Tillerson azonnal felfüggesztené a független és objektív vidéki sajtó támogatására kiírt program végrehajtását, mert az szerintük a közelgő parlamenti választás miatt helytelen beavatkozás Magyarország belügyeibe. És kifogásolják, hogy a pályázat Magyarországot úgy tekinti, mint ha nem lenne teljes mértékben működő demokrácia. A képviselők levelét csak néhány nappal követte a Freedom House éves jelentése, amely megállapította: a felmérésben külön is említett, autoriter rendszer felé haladó Magyarország – ahol az ország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, miközben meggyengítették a demokratikus intézményrendszert, és már törvényi szinten is támadják a civil szervezeteket – az EU legkevésbé demokratikus tagja.

A levélírók nem hagyták említés nélkül David Kostelanciknak a MÚOSZ székházában tavaly októberben mondott beszédét sem, amelyben az ideiglenes ügyvivő a független magyar médiára nehezedő kormányzati politikai és gazdasági nyomásról szólt. Harris korábban ez ügyben már próbálkozott egy Tillersonnak írt levéllel, akkor azt szerette volna elérni, hogy a külügyminiszter „fékezze meg” a budapesti ügyvivőt. Aki az amerikai diplomáciai gyakorlat szerint minden cselekedetét egyezteti a washingtoni külügyminisztériummal, így tett annak idején, a kitiltási botrány kapcsán elődje, André Goodfriend is, aki szintén nem a saját kezdeményezésére állhatott bele a konfliktusokba.

David Kostelancik előadása a MÚOSZ-on

Fazekas István

Harris és társai azt is javasolják, hogy a washingtoni külügyminisztérium szervezzen „megfelelő magas szintű találkozókat a két ország vezetői között”, és mihamarabb nevezzen ki egy új nagykövetet Budapestre, aki „megérti az USA és Magyarország stratégiai együttműködés fontosságát”. A nagykövetek kinevezésére az amerikai külügynek vajmi kevés befolyása van. A misszióvezetők személyére az elnök tesz javaslatot, amit a szenátus hagy jóvá – vagy nagyon ritka esetben vet el – egy meghallgatás után, ami a budapesti posztot korábban betöltő Colleen Bell esetében kissé viharosra sikeredett. A nagykövet gyakran – Budapest esetében az utóbbi évtizedekben jellemzően – politikai kinevezett, aki az elnök kampányában pénzgyűjtőként jeleskedett.

„Orbán, a védelmező”

Az Amerikai–Magyar Kongresszusi Fórum társelnökeként Harris élesebben fogalmazva toborozta aláíró társait, mint ahogyan a Tillersonnak küldött levél szólt. A HVG által megszerzett „kampánylevél” azt állítja, hogy az Obama-adminisztráció hátat fordított Magyarországnak, és „eltorzította az Orbán Viktor vezette jobbközép kormány eredményeit”. A külügyminisztérium „páriaállamot próbált csinálni” Magyarországból, megtagadva tőle a magas szintű találkozókat. Pedig Orbán „a nyugati civilizáció, valamint a magyar hagyományos értékek és kulturális örökség szókimondó védelmezője”. Emellett pedig a tömeges bevándorlás, valamint „Brüsszel hegemóniája” elleni hang Európában, s Orbán irányításával Magyarország volt az EU első tagja, amely felismerte az unióba ellenőrizetlenül érkező migránsok jelentette biztonsági kockázatot, s elsőként cselekedett ennek megállítására. Arról nem is beszélve – tette hozzá Harris –, hogy Orbán Magyarországa Izrael legerősebb támogatója Európában.

A független és objektív vidéki sajtó támogatására szolgáló programot a külügyminisztérium Magyarországgal szembeni cselekedetei közül a leginkább sokkolónak minősítő Harris úgy értékeli, ezzel a tárca az ellenzéki médiát akarja pénzelni egy EU- és NATO-tag demokratikus országban. Az egyetlen republikánus marylandi képviselő arra is emlékeztet, hogy Orbán elsőként támogatta Trumpot, akivel egyező nézeteket vall a védelem, a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a bevándorlás kérdésében. És ahogy Trump kijelentette, hogy Amerika az első, „úgy képviseli Magyarország a saját nemzeti érdekeit, sokszor a liberális, Soros pénzelte ellenzékkel szemben”. Ezen jogos törekvésbe pedig az amerikai külügyminisztérium gyakran beleártotta magát „hivatalos személyeknek a belpolitikát kritizáló nyilatkozataival”.

A „kampánylevélre” reagálva a Magyarországot szintén jól ismerő Thomas O. Melia – aki 2010–2015-ben éppen a DRL Európáért, Dél- és Kelet-Ázsiáért, valamint a Közel-Keletért felelős helyettes államtitkára volt – a The American Interest honlapján megjelent cikkében a szenátus külügyi bizottságában kisebbségben lévő demokraták által Putyin európai nyomulásáról összeállított minapi jelentésére emlékeztetett. A dokumentum megállapította, hogy az EU és a NATO tagjai közül leginkább Orbán támogatja az orosz államfőt, annak vezetési stílusát és világnézetét. Azt pedig Melia az antiszemitizmus kiszolgálásának tekinti, hogy az Orbán-kormány az 1930-as évekre emlékeztető óriásplakátokon indított kampányt a zsidó Soros György ellen, aki Harris állításaival szemben egyetlen ellenzéki pártnak sem nyújtott anyagi támogatást.