Trump és Orbán között a legkényesebb kérdés az orosz olajról (és gázról) való leválás. A magyar kormányfő reális célja annyi lehet, hogy haladékot kapjon – legalább az országgyűlési választásokig, cserébe azonban dollárban mérve is százmilliárdos ígéreteket kellene tennie. Mindezt úgy, hogy a Trumppal ápolt jó viszony mindeddig csak néhány kedvezményt fialt, cserébe az amerikai elnök vámháborúja megütötte a külkereskedelmet.
Eddig kevés hasznot húzott Magyarország Orbán Viktor és az amerikai elnök úton-útfélen hangoztatott barátságából, s meglehet, a hét végi találkozójukon is inkább egy Trump számára kedves üzlet, mintsem a jó viszony olajozza majd meg az együttműködést. Kérdés az is, mit tud tenni a magyar miniszterelnök Putyin érdekében.
Őt is meglepte, hogy Donald Trump büntetővámokkal szőnyegbombázta az egész világot, Elon Musk kormányzati tevékenységét pedig sikerként értékeli James J. Carafano, az amerikai elnök tanácsadója és a Heritage Foundation vezető elemzője, aki arról is beszélt a HVG-nek, hogy miért tisztelik és mi miatt intenék óvatosságra Orbán Viktort az amerikai konzervatívok.
Magyarország kiváló kereskedelmi kapcsolatokat ápol Kínával, egy ilyen kérés „vörös vonal” lenne Magyarország és az USA kapcsolatában.
A magyar kormány alig várja, hogy csúcstalálkozókra és gigaüzletekre váltsa Donald Trump hűséges támogatását. Washington azonban önzőbb és elfoglaltabb, hogy Orbán Viktornak tegyen nagyobb szívességeket. Egy ajándéka azért van a magyar kormányfőnek: szabad kezet kap a demokrácia leépítésében.
Csillagos ötöst adott az amerikai elnök első, hivatalban töltött hónapjára.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint még egyet nem érteni is jobb, mint nem kommunikálni.
Legutóbbi látogatása után jelentették be az orosz kémbank elleni szankciókat.
Több ezer olyan diplomata okmány lehet forgalomban, amilyennel Szöllősi György az Egyesült Államokba szeretett volna utazni. Ezeket az útleveleket Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter jóváhagyásával osztogatják, de a presztízsen kívül nincs sok hasznuk, ugyanis a gazdájuk nem akkreditált diplomata, nem állami tisztviselő. Így viszont az amerikaiak belső jogi döntésének számít, hogy kikosarazták. És hogy ezt meg is tették, az nagy eséllyel politikai üzenetként is értelmezhető.
Jottányit sem javultak az amerikai-magyar kormányközi kapcsolatok az elmúlt időszakban. Ám egyelőre nem úgy tűnik, hogy a „csőben lenne” bármilyen, magyar állampolgárokat érintő vízumtilalmi szankció, noha az ezzel kapcsolatos amerikai törvényjavaslat továbbra is készülőben van. Washingtont leginkább az foglalkoztatja, hogy vajon mennyire lesz gátja Magyarország Svédország NATO-csatlakozásának. A kormányoldal pedig ismét halogatja a csatlakozás ratifikálását.
A tengerentúli lapok nagy figyelmet szentelnek annak, hogy Orbán Viktor három legnagyobb ellenfeleként kezeli a NATO-szövetséges Egyesült Államokat, és folytatja oroszbarát politikáját. Magyarország orosz függőségei. Macron sikertelen jelképpolitikája. Klubrádió-sikerek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az orosz–ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.
A helyzet igencsak fura, hiszen egy szövetséges első számú diplomáciai képviselőjéből lett a legfőbb közellenség. Lapszemle.
Nem lesz elnéző a jogállamisági problémákkal szemben az új amerikai kormány, de a szövetségesi viszonyon nem fog lényegesen változtatni Joe Biden elnöksége. Orbán Viktornak arra viszont fel kell készülnie, hogy a magyar helyzetet jól ismerő politikusok kerülnek a Fehér Házba: egyre biztosabb, hogy a félig magyar Antony Blinken lesz a külügyminiszter, Kamala Harris alelnök pedig két volt budapesti nagykövettel is jóban van. A koronavírus miatt azonban egy ideig biztosan nem lesz terítéken a magyar helyzet Washingtonban.
Budapesti amerikai nagykövetet talán még soha nem ért annyi kritika az amerikai sajtóban, mint David Cornsteint, aki a bírálatokról, a Közép-európai Egyetem sorsáról, az Orbán Viktorral és a kormánnyal való kapcsolatáról, Oroszország és Kína nyomulásáról beszélt a HVG-nek.
A várttal ellentétben bejelentések nélkül ért véget Donald Trump és Orbán Viktor találkozója, és látszólag a konfliktusok is elmaradtak Washingtonban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszín mögött ne maradtak volna meg az aggodalmak a magyar jogállamisággal és demokráciával kapcsolatban.
A magyar miniszterelnököt magyar idő szerint este nyolc órakor a Fehér Házban várta Donald Trump. A találkozót körülbelül 45 percesre tervezték, mi pedig ebben a cikkben igyekszünk minél gyorsabban minél több információt közölni róla.
A CNN szerint az amerikaiak minden alacsonyabb szintű találkozón felvetik a magyar jogállamiság helyzetét.
Együtt dübörög Magyarország az Egyesült Államokkal. Ezen a héten hosszú kihagyás után Budapesten járt az amerikai külügyminiszter, miközben Donald Trump is sorsdöntő napokat él Washingtonban. Mi lesz ennek a vége? És minek drukkoljunk? Erről beszélgettünk Nagy Gáborral.
