szerző:
Tetszett a cikk?

Gaudi-Nagy Tamás ügyfele jogellenesen készített felvételeket a perbe fogott rendőrök jogtanácsosairól az egyik 2006 őszi pernél.

Ha valaki alkalmazottként, a munkáját végezve képvisel a bíróság előtt egy közhatalmi szervet, attól nem válik maga is közhatalom gyakorlójává, tehát engedélye nélkül nem lehet róla képfelvételt bemutatni – ezzel az indokkal utasította el az Alkotmánybíróság Gaudi-Nagy Tamás egykori Jobbik-képviselő alkotmányjogi panaszát.

A jogász Gaudi-Nagy 2014-ben egy bírósági tárgyaláson képviselt valakit a 2006 őszi események során eljárt rendőrökkel szemben, és felháborította az az érvelés, amellyel a rendőrség jogtanácsosai védték a perbe fogottakat. Ezért ügyfele – az érintettek és a bíró tilalma ellenére – felvételt készített róluk, amelyet nevükkel és az őket élesen bíráló megjegyzéssel együtt látni lehetett a Youtube-on és a Facebook-on. Erre viszont a két jogász perelte be Gaudi-Nagyékat, akit a bíróságok bocsánatkérésre és sérelmi díj fizetésére köteleztek, és ezt a Kúria is jóváhagyta. (Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk azt, hogy a felvételt az ügyvéd készítette - a szerk.)

Ezután fordult Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybírósághoz, hivatkozva azokra az Ab-határozatokra, amelyek több évi vita után megengedték a hivatalosan fellépő rendőrök arcának megmutatását. Úgy érvelt, hogy tudósításnak elsőbbséget kellett volna élveznie a képmáshoz való joggal szemben, hiszen egy jogsértett magánszemélynek a közhatalmi szervvel szembeni jogvitájáról szólt.

Az Ab szerint ez tévedés. Az említett határozatok ugyanis abban az esetben adtak elsőbbséget a sajtószabadságnak, amikor a rendőrök nyilvánosan, szolgálati feladatuk ellátása érdekében, közhatalom gyakorlójaként szerepeltek. Ekkor – ellentétben több korábbi bírói ítélettel – engedélyük nélkül is meg lehet mutatni az arcukat, nem kell „kikockázni”.

De a bírósági tárgyalásra, még ha nyilvános is, ez nem vonatkozik. Ott a bírón és az ügyészen kívül csak azt szabad arccal mutatni, aki ehhez hozzájárul, és ez a rendőrség jogászára is igaz, aki ott nem közhatalmat gyakorol, hanem a munkaköri kötelezettségét teljesíti. Vagyis Gaudi-Nagyék elmarasztalása jogos volt.

Az öt tagú tanácsból ezzel egyedül Pokol Béla alkotmánybíró nem értett egyet. Szerinte ha „a minden önálló döntési lehetőség nélküli, kivezényelt ’kisrendőrt’” közszereplőnek tekintik, akkor a bíróságra küldött rendőrségi jogtanácsos is az.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!