A vizsgálat akkor azért indult, mert az uniós hivatal összeférhetetlennek tartja, hogy miközben 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként Homolya részt vett az uniós pénzeket koordináló szervezet munkájában, addig közbeszerzési tanácsadó cége EU-támogatásokból megvalósuló beruházásokban vett részt.

A Hír Tv-nek Homolya most azt mondta, komolytalan volt az ellene indult vizsgálat, szerinte a magyar ügyészség feladata, hogy egy ügyben felelősöket nevezzen meg.

– Ellenem van egy OLAF-vizsgálat 2010 óta a korábbi ügyeimmel kapcsolatban, de egyébként az OLAF lezárta ezt a vizsgálatot.

– És azt lehet már tudni, hogy milyen eredménnyel?

– Szerintem önök gyorsabban meg fogják tudni, hogy milyen eredménnyel. Ezek, úgy gondolom, nagyon bagatell ügyek.

A Népszabadság 2015-ben azt írta, a lap birtokába jutott dokumentumok egy része összesen nyolc olyan projektet említ, amelyben a szakember összeférhetetlensége bizonyítást nyert. Ezek döntő többségükben olyan uniós támogatásból megvalósuló projektek – a többi közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben –, amelyekben még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt.

Lázár akkor a lap kérdésére elismerte, hogy megkapták az anyagot, s azt tanulmányozni fogják. Szerinte az összeférhetetlenség Homolya esetében nem bizonyított, az említett posztokat még nem töltötte be, amikor a támogatási döntések megszülettek.