szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor sötét jövőképet vizionál arra az esetre, ha április 8-a után nem kezdheti meg harmadik ciklusát a mostani magyar kormány. Az ellenzék a korrupció miatt aggódik, és azért is, mert április 8-a után szerintük tovább csúszhat a lejtőn a magyar demokrácia.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Magyarország miniszterelnöke nemrég arról szónokolt Budapesten a híveinek, hogy invázió alatt van Európa, Brüsszel azonban nem védi meg a kontinenst, mert nem állítja meg a bevándorlást. Fel akarják „hígítani” Európa népességét, félre szeretnék dobni kultúránkat, miközben a magyar kormány felveszi a kesztyűt a Magyarország megtörésén ügyeskedő sötét erőkkel – emlékeztetett a március 15-i Orbán-beszédre Magyarországról szóló pénteki cikkében a Financial Times szerzője.

Míg az Európai Uniót felháborítják Orbán Viktor világvégét vizionáló jóslatai, addig hívei körében nagyon is népszerűek a nézetei. Olyannyira, hogy az illiberális demokráciát építgető miniszterelnök és pártja, a Fidesz az április 8-i parlamenti választásokon valószínűleg újra parlamenti többséget szerez. Annak ellenére, hogy rendszere bírálói szerint az elmúlt két ciklusban megnőtt a korrupció, valamint elbuktak egy februári helyi választást a Fidesz egyik bástyájának számító városban – utaltak az írásban a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásra.

A kormánypártok malmára hajtja a vizet az is, hogy az ellenzék rendkívül megosztott, valamint a Fidesz a javuló gazdasági eredményekkel ugyancsak alátámaszthatja saját politikáját. Tavaly 4 százalék körüli GDP-növekedést produkált az ország, valamint a munkanélküliek arányát sikerült a statisztika szerint 4 százalék alá nyomni.

Orbán Viktor népszerűségét azonban nem ezek a számok, hanem a bevándorlással kapcsolatos nézetei alapozták meg igazán – vélte Bíró-Nagy András, a Policy Solutions munkatársa. Az európai migrációs krízis 2015-ös kirobbanás óta Orbánék kerítést húzattak fel a déli határon, és a külföldi beavatkozás veszélyével fenyegetőző miniszterelnök a magyarság védelmezőjeként tünteti fel magát – tette hozzá.

Az ellenzék persze teljesen másképpen látja mindezt. A Fidesz 2010-es, újabb hatalomra lépése óta új alkotmányt fogadtak el, és a rendszer bírálói szerint meggyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint elharapózott a korrupció.

A lap idézi a jobbikos Gyöngyösi Mártont, aki szerint az április 8-i választások tétje az, hogy Magyarország demokratikus állam marad-e, vagy banánköztársasággá, diktatúrává esetleg valamiféle autokráciává válik.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mindezt alaptalannak nevezte. Azzal érvelt, hogy szerinte a magyar jogrendszer megfelel az európai követelményeknek. A korrupcióval kapcsolatban pedig azt mondta: az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szerint Magyarországon az európai átlaghoz képest nem használják fel nagyobb arányban szabálytalanul az uniós forrásokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!