Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Amikor mi önállóan indultunk el időközi választásokon, kivétel nélkül mintegy 2 és félszer annyi szavazatot kaptunk, mint amennyit a legutolsó mérések jósoltak. Ez megalapozott a DK-ban egy pozitív várakozást. Azt gondolja mindenki, hogy két számjegyű lesz a listás eredmény
– ezt nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a választások előtt a hvg.hu-nak. Az üzenete az volt a nyilvánosság számára, hogy a DK-nak félmillió szavazója van. Az MSZP-vel folytatott tárgyalásokon is azt mondta információink szerint, hogy ő ennyit tesz hozzá Orbán rendszerének ledöntéséhez. Botka László 2017. őszi visszavonulását követően egyes közvélemény-kutatási adatok alapján úgy tűnt, egálban is van a két párt támogatottsága a biztos szavazók körében. Gyurcsány magabiztosan, Molnár Gyuláék viszont egzisztenciális félelmektől vezetve tárgyaltak a koordinálásról. A két párt végül 60-46 arányban osztotta fel az egyéni választókerületeket. Ráadásul a DK végig azt hangoztatta, mekkora áldozatot hoztak a választáson a Fidesz leváltása érdekében.
Akkor itt az idő, hogy a két párt versenyében eredményt hirdessünk, és ezen a ponton jobb, ha Molnár Gyuláék nem olvassák tovább a cikket.
A pártok listás eredménye:
- MSZP-Párbeszéd: 682 605 szavazat
- DK: 308 070 szavazat
A pártok április 8-i szavazatai alapján már kiszámolhatjuk, hány támogatójukat tudták egyéni jelöltre váltani a felek:
- Az MSZP 11 400 szavazóként állított egy jelöltet
- a DK 7700 szavazójával szemben.
Nézzük, ki nyert az egyéni jelöltek számáról és a körzetek kiosztásáról szóló alkuval:
- Az MSZP egyéni jelöltjei összesen 60 147 szavazattal KEVESEBB kaptak, mint a párt listája,
- a DK viszont 40 108 szavazattal TÖBBET kapott, mint a párt listája.
Vagyis az MSZP olyan körzetekhez juthatott nagyobb számban, ahol nem ők voltak a legesélyesebb ellenzéki kihívók, így szavazóik egy része átszavazott másra (nyilván a Jobbikra). A DK viszont több olyan körzethez jutott, amelyekben jelöltjük számított a legesélyesebbnek, így más pártok szimpatizánsai is Gyurcsányék emberét támogatták. A töredékszavazatok ennek megfelelően a DK-nak kedveztek, amely így valós támogatottságánál több mandátumhoz jutott, az MSZP viszont kevesebbhez. A szocialistákat sokáig gondolták a szakértők és technokraták pártjának, úgy tűnik, az ilyen jellegű tudás azonban Gyurcsánnyal együtt rég távozott tőlük.
A DK összefoglalva úgy kötött megállapodást az MSZP-vel, hogy kétszázezerrel több szavazót adott el a szocialistáknak, mint amennyivel rendelkeztek. És ezek után olyan alkut tudtak kötni, amely saját szereplésüknél jobb mandátumarányt eredményezett.
Hej, hej
A 2014-es összefogás pártjai így is buktak 320 ezer szavazót az elmúlt négy év alatt. Ennek megemésztése nem lesz könnyű feladat. Az MSZP elnöksége a választás éjszakáján lemondott, most szombaton – titkolni próbált helyen – választmányi ülést tartanak, ahol Budai Bernadett szóvivő szerint
"őszinte, de nem önostorozó szembenézés lesz".
A választási eredményeket információink szerint Tóbiás József kampányfőnök és csapata elemzi a számok alapján. Molnár Gyula a választás éjszakáján és utána is megnevezte a felelősöket: a DK, az LMP és a Közös Ország Mozgalom volt az, akik miatt elvesztették a választást. Párton belül leginkább a Gyurcsányékkal kötött őszi megállapodást kárhoztatják, amely szerintük lehetetlen helyzetbe hozta őket, és volt olyan beszélgetőtársunk, aki kiemelte, hogy a DK-nak a szocialisták elnöke, Molnár Gyula ült fel.
A DK viszont köszöni, jól elvan magával. Az eredményekkel való szembenézés azt jelenti, hogy szerintük "a választást elcsalták". A számokat elnökségi üléseken elemzik majd, a csúfos bukás után csak Nagy-Huszein Tibor mondott le az elnökségből. Másnál ez föl sem merült – mondta Gréczy Zsolt szóvivő. "Most azt kell átgondolni, milyen más módjai lehetnek a pártok és a civilek együttműködésének" – mondta a nem túl vidám szóvivő. Szerettük volna Gyurcsány Ferenc pártelnököt vagy Molnár Csaba ügyvezető alelnököt megszólaltatni a választási eredmény és annak várható következményei miatt, de nem reagáltak megkeresésünkre, így az adatokat Závecz Tiborral, a Závecz Research ügyvezetőjével elemeztük.
A szakértő azt mondja, az összességében 320 ezres szavazatvesztésnek az az oka, hogy a 10 ezer fő alatti településekről lényegében elvesztek a baloldali választók. Ennek két oka van, és csak az egyik anyagi. Ezeken a településeken meglepő módon a migráció elleni népszavazáson is látványosan magas volt a részvétel, ez a tematika mozgósította az embereket, a baloldal pedig nem tudott ezzel versenyre kelni. Másrészt a baloldal politikája az alsó-alsó középosztályra épült, az elmúlt 8 évben pedig a Fidesz juttatott számukra annyi plusz forrást, amivel a baloldal – miután nem volt helyzetben – szintén nem tudott versenyezni.
Öregecskedő szavazóit mire cseréli?
A szavazatvesztésnek lehet demográfiai oka is: mind az MSZP, mind a DK tábora öregszik. Egy, szinte az egész tavalyi évet lefedő, 10 ezer fős minta alapján készült kutatásra hivatkozva Závecz Tibor azt mondja, az MSZP-tábor 44 százaléka 65 év feletti, a DK-énak pedig a 35 százaléka, miközben a teljes népességen belül a 65 év feletti korosztály csak 20 százalékot tesz ki. Korcsoportokra lebontva is megvannak az adatok
- A 33 év alattiak 3 százaléka MSZP-s, míg 2 százaléka DK-s,
- a 33-50 évesek között az MSZP 7, a DK 4 százalékon áll,
- az 50-65 évesek 13 százaléka tart ki az MSZP mellett, míg 6 százaléka a DK-nál,
- míg a 65 felettiek 23 százaléka MSZP-s, 8 százaléka DK-s.
Fekete-Győr András a választások másnapján úgy kommentálta pártja választási eredményét, hogy "a fiatal generáció most nő fel, és a biológia nekünk dolgozik". A fenti adatok alapján az MSZP és a DK is fordított következtetésre juthat. (És míg az ellenzék a biológián gondolkodik, a Fidesz tábora egyensúlyban van: minden korcsoportban 26-29 százalékos a támogatottsága a Závecz Research adatai szerint).
Az elöregedő bázisra a DK-nak nem volt válasza a most zárult kampányban. Az MSZP viszont igyekezett kezelni a problémát, és Karácsony Gergely megnyerésével, a Párbeszéd bevonásával nyitott is legalább a középkorú szavazók felé.
Ennyit tudnak
A DK a mostani választáson kimaxolta a teljes potenciálját, a teljes szavazótábora elment voksolni
– mondja Závecz Tibor azoknak, akik esetleg arra gondoltak, hogy a mobilizáció hiányzott a félmilliós tábor egyben tartásához. Az elmúlt 15 hónap átlagában a DK-nak 4,6 százalékos volt a támogatottsága a teljes népességen belül, most pedig a 70 százalékos részvételnél a teljes választókorú népesség durván 4 százaléka szavazott rá.
A DK-s szavazók már hetekkel a választás előtt fel voltak tüzelve, körükben volt a legmagasabb a szavazási hajlandóság – mondja Závecz. Minden DK-hívő elment tehát voksolni, a pártnak szerinte nincs tartaléka, csak az MSZP-sektől tudott volna szavazókat szerezni, de ez nem valósult meg. A magas részvétel miatt pedig százalékosan csökkent a DK támogatottsági aránya – magyarázza Závecz. Ha kicsivel többen mennek szavazni, lehet, be sem jut a parlamentbe.
Závecz azt mondja, a DK szavazótábora befagyott, újakat egy korosztályból sem tudott bevinni. Az öt százalék körül egyensúlyozó pártoknál mindig veszély a szavazótábor idősödése, itt viszont eleve egy idősebb bázisból álló pártról van szó. Ha meg akarja tartani ezt a szintet, fiatalítania kell – ami eddig nem ment. Az MSZP-től Závecz szerint nem tud újabb szavazókat elvenni, akit tudott, már elvitt. „Nem látok olyan okot, ami miatt most átmenne szocialista szavazó a DK-hoz. Nem olyan a politikája, nem olyanok az üzenetei, a frakciója és a támogatottsága is kisebb.”
Ha ugyanígy megy neki a következő választásnak a DK, necces, hogy bekerül-e
– mondja Závecz. Az hathat ellene, hogy most lesz frakciója a DK-nak, ami más szereplési lehetőséget ad a pártnak, a rendszeres Orbán–Gyurcsány-csörték ellensúlyozhatják a lemorzsolódó szavazókat, de ezt előre nehéz kiszámítani. Azt mi tesszük hozzá, hogy ha Gyurcsánynak mázlija van, a Fidesz épp az alacsony részvételre hajt, így a DK – egy kicsit kisebb szavazóbázissal is – vígan bejut újra, Gyurcsánnyal az élen.
Gyurcsány maga beszélt arról a választás éjszakáján, hogy a választók nem olyan Magyarországot képzeltek el, mint ő, ebből következően jól érzékeli pártja helyzetét, az a célja viszont nem fog teljesülni, hogy átvegye a vezető szerepet a baloldalon, jelenleg ugyanis a DK a harmadik párt ott – monda Závecz. A reális célkitűzés legfeljebb az LMP beelőzése lehet.
