A turizmus a hazaszeretet egyik formája – Rogán Antal e kötelező körök közé ékelt kijelentése volt talán a legfigyelemreméltóbb momentuma a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter gazdasági bizottságbeli meghallgatásának.

A turizmus és vendéglátás Rogán Antal érvelése szerint „természetszerűen” került a kabinetirodához, hiszen az előző ciklusban a szervezet dolgozta ki a Magyar Turisztikai Ügynökség tervezetét. A turisztikai stratégia előkészítése után most annak végrehajtása következik, ami a miniszter szerint jelentős részben országimázs-feladat is, egyben komoly versenyképességi tényező.

„Csak azok az országok tudnak sikeresek lenni, akik szívesen látnak vendégeket” – nyomatékosította a meghallgatás során többször is a miniszter, nem mulasztva el természetesen hozzátenni, hogy

„persze a hazájukat közben nem adják senkinek”,

merthogy a turizmus sikerességéhez állítása szerint az is elengedhetetlen, hogy az adott ország biztonságos legyen.

A miniszterjelölt beszélt a falusi turizmus fejlesztéséről, a pályázati lehetőségek további bővítéséről is: A kispanzió-tulajdonosok állítása szerint például minden támogatást megkapnak majd a kormánytól, cserébe viszont követelmény is lesz: a turizmus bevételeinek egy része a GDP 1 százalékának erejéig ugyanis még a szürke-fekete szektorban van. Ennek javítására egy úgynevezett szobatükörprogram bevezetését tervezik, amely az online pénztárgépekhez hasonlóan segíthet kifehéríteni a szektor eddig eltitkolt bevételeit.

A turizmuson kívül a politikai koordinációról, a miniszterelnök környezetében adódó feladatok leosztásáról beszélt viszonylag hosszabban Rogán, aki a brit példával igazolta a Miniszterelnökség – Miniszterelnöki Kabinetiroda – Miniszterelnöki Kormányiroda hármas létjogosultságát.

Saját szervezete egyik legfontosabb feladatának azt nevezte a miniszter, hogy a miniszterelnök által fontosnak tartott ügyekben egyetértési pontokat hozzon létre a választókkal. A körmönfont megfogalmazással természetesen a nemzeti konzultációkat írta le, amelyeket – mivel állítása szerint rendkívül sikeresek voltak – az új ciklusban sem kell majd nélkülöznie az állampolgároknak.

A kabinetirodában egyébként eggyel kevesebb államtitkár lesz: az eddig Tuzson Bence vezette kommunikációs államtitkárság ugyanis megszűnik. Rogán helyettesen és parlamenti államtitkára továbbra is Dömötör Csaba lesz, a miniszterelnök közvetlen ügyeit, ahogy eddig is, Nagy János viszi majd, a közigazgatási államtitkár pedig a Miniszterelnökségtől átigazoló Vidoven Árpád lesz.

Az illegális bevándorlás megfékezésén túl Rogán Antal még egy olyan régi-új témát említett, amelyet tárcája, illetve maga a kormány is kiemeltként kezel majd: a demográfiai ügyeket, az ezzel kapcsolatos terveikből pedig annyit előlegezett meg, hogy az adókedvezmények és gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások növelésén – az ingyenes tankönyv és iskolai étkeztetés kibővítésén – gondolkodnak.

Rogán Antal beszámolója szerint az e-közigazgatási átalakítások felügyelete is átkerül a kabinetirodához, ezt szintén versenyképességi kérdésnek nevezte, ezért – mint mondta – minőségi szintugrást tervez a területen. „Az infrastruktúra kialakítása sikeres, sok digitális szolgáltatást már ma is biztosít az állam, de ezek felhasználóbarát voltán van még mit javítani” – fejtegette a miniszterjelölt, a terveit kicsit részletesebben is kifejtve pedig arról beszélt, hogy platformfüggetlen bizalmi szolgáltatások széles körének kiépítésére lenne szükség.

„Az e-személyi jó, de nem lehet elég dologra használni, főleg nem a fiatalok és üzletemberek számára”

– folytatta az eddig a Miniszterelnökség által felügyelt terület finom kritikáját Rogán, hangsúlyozva, hogy az azonosításban vagy az ügyek nyomon követésében is van még hová fejlődni, például, hogy látható legyen, foglalkozott-e már valaki egy benyújtott panasszal vagy kéréssel.

A miniszterhez érkezett ellenzéki kérdések főként azt firtatták, hol születnek pontosan a döntések a kormányban, mi a szereposztás, miért van olyan leosztás, hogy a szakpolitikai ügyeket bezsúfolják egy-egy minisztériumba, miközben a politikai irányítással három önálló szervezet is foglalkozik, de visszatérő kérdés volt az is, hogy Magyarország leggazdagabb embere (a számos turisztikai érdekeltséggel, szállodával, illetve kempinggel rendelkező Mészáros Lőrinc) milyen arányban részesedik a turizmus bevételeiből a jövőben. Több ellenzéki képviselő tette szóvá a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kormánypropagandára elvert tízmilliárdjait is. E bírálatokra Rogán Antal csak néhány mondattal, sok esetben nem is a kérdésre válaszolva reagált, a kommunikációs költésekre például mindössze annyit, hogy a baloldali kormányok nagyságrendileg többet és sokkal átláthatatlanabbul költöttek, illetve, hogy a nemzeti konzultációk létjogosultságát a választások eredményén jól le lehet mérni, a következő „közvélemény-kutatás” erről a négy év múlva esedékes választáson lesz.

A meghallgatás utáni szavazáson a miniszterjelöltet a papírformának megfelelően a 10 kormánypárti bizottsági tag voksával végül is alkalmasnak találta a bizottság, a poszt várományosa pedig a teremből távozóban az újságírók kérdéseire is hosszan reagált.

Meglepő választ adott például arra a kérdésre, hogy az új ciklusban várható-e végre konszolidáció:

„Mintha az már meglett volna, mi abban nagyon fontos munkát végeztünk az elmúlt ciklusban”

– felelte értetlenül Rogán Antal, majd később pontosított, elsősorban a gazdasági területre gondolt, mert a politikában szerinte az értelmezhetetlen: a politika érvelése szerint ugyanis egyfajta versengés, tehát a politikai konszolidáció szerinte olyan lenne, mint Medgyessy Péter egykori javaslata, hogy a pártok induljanak közös listán az európai parlamenti választáson, vagyis abszurd.

Manfred Webernek, az EPP frakcióvezetőjének a Fidesz Néppártból való esetleges kizárást is felvető kritikájáról Rogán Antal furcsa aspektusból reagált: a konkrét felvetések megválaszolása helyett – hogy hajlandó-e a kormány a Weber által bírált civil-, illetve CEU-törvényeken finomítani – többször is elmondta: a következő európai parlamenti választás legfontosabb témája egész Európában a migráció lesz, ebben a témának a leghitelesebb pártja pedig egész Európában a Fidesz, illetve Orbán Viktor személyesen, és nagyon szívesen segítenek az Európai Néppártnak, hogy jól szerepeljen az EP-választáson.

Kapott kérdést Rogán Antal a kormánnyal szemben több kritikát is megfogalmazó Idők jelei című kiadványról az EU-pénzek szabad rablásáról, kormányzati szereplőket is érintő vállalhatatlan vagyonosodásokról is. E konkrét bírálatokat ugyanakkor mintha meg sem hallotta volna a miniszterjelölt: a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Professzorok Batthyányi Köre által kiadott kötet nagy részét állítása szerint olvasta, kilencven százalékban egyet is ért azzal, a kormány pedig – mint mondta – válaszolni fog a kötetben megfogalmazottakra, ha azt a szerzők igénylik.  

A kettős állampolgárság kiadásának esetleges szigorításáról, illetve az amerikai magyar vízummentesség esetleges felfüggesztéséről, amelyről a Direkt 36 írt múlt héten, Rogán Antal azt mondta: az ügynek nagyobb a füstje mint a lángja. Bizonyos időnként – mint mondta – zajlik felülvizsgálat a két ország között a vízummentességet illetően. Legutóbb 2014-ben volt, illetve most zajlik ilyen, amikor áttekintik, átbeszélik a helyzetet, de személy szerint semmi olyat nem lát, ami veszélyeztetné a magyar vízummentességet.

A hvg.hu kérdésére, hogy várható-e egy demográfiai témájú nemzeti konzultáció (Orbán Viktor még április elején közölte, hogy ki szeretné kérni a magyar nők véleményét a gyermekvállalást illetően), Rogán Antal azt mondta: még nincs erről döntés, de ha az ő véleményét figyelembe veszi a kormány, akkor lesz ilyen konzultáció.

A Heinrich Pecina és Orbán Viktor februári találkozóját firtató kérdés apropóján a miniszterjelölt arról is beszélt, hogy semmi nincs abban, ha a miniszterelnök nagy hazai és nemzetközi vállalatok vezetőivel találkozik, a megbeszélések tartalmáról viszont szerinte csak akkor lehet bármit is mondani, ha abba a másik fél is beleegyezik.

Rogán Antal kapott kérdést arról is, hogy szükség van-e sajtókamarára, illetve módosítják-e a médiatörvényt ennek érdekében:

„Nem látom, hogy kell-e ezen változtatni, de azt igen, hogy az újságíró szervezetek egy része, például a MÚOSZ politizál, és ez nem jó” – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, hozzátéve: a kormánynak pillanatnyilag nincs terve a változtatásra, de ha a szakmától érkezik ilyen, azt megfontolja.

Egy a legnagyobb párton és korábban kormányon belüli riválisa, Lázár János visszavonulását firtató kérdésre Rogán Antal úgy válaszolt: „én is csináltam már ilyet. Ez egy politikai közösség, attól, hogy valaki egy adott szituációban nem visel kormány- vagy frakcióbeli tisztséget, nem kevésbé értékes tagja a politikai közösségnek. Nem vagyunk olyanok, mint a szocialisták, akiknél csak az számít, hogy az embernek milyen politikai funkciója van.”

Egy újabb kérdésre, hogy véleménye szerint saját indíttatásból vagy nyomásra lépett-e hátrébb Lázár János, a miniszter viszont már csak annyit válaszolt: Kérdezzék meg tőle!