szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Látszólag a tüntetésektől pihenni sem tudó szomszédokat védené a kormány legújabb terve, valójában pontosan sejthető, hogy a politikusok magukat próbálják megvédeni a demonstrálóktól.

Nem kell többé egy miniszterfeleség slagjától tartaniuk a tüntetőknek, ahogy történt az tavaly augusztusban Trócsányi László igazságügyi miniszter házánál tiltakozni próbáló devizahitelesekkel, a jövőben ugyanis feltehetően nem is demonstrálhatnak majd hasonló helye(ke)n. Mármint, ha igaznak vesszük a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök esti, Echo TV-ben elhangzott kijelentését, miszerint „be kell fejezni a magánlakások előtti tüntetések időszakát”.  

Gulyás Gergely már pár órával korábban, élete első kormányinfóján is beszélt arról, hogy az egyébként is küszöbön álló alaptörvény-módosításba a kormány javaslatára bekerülne az otthon, illetve a magánlakás védelme is, mert bár a gyülekezési jog – mint fogalmazott – alkotmányos alapjog, ami mindenkit megillet, 

„egy szomszéd vagy egy hozzátartozó nem kell, hogy jogkorlátozást elviseljen csak azért, mert olyan szerencsés vagy szerencsétlen, hogy egy közszereplő szomszédja vagy hozzátartozójaként él”.

A megvalósítás részleteit tudakoló kérdést Gulyás Gergely azzal zárta le, hogy „majd a jogalkalmazók eldöntik”.

©

A szigorítás tervét péntek reggel a miniszterelnök is megerősítette a tőle megszokott közvetlen fogalmazással, miszerint

"egy rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, de nem tartozik hozzá a szabadsághoz, hogy az otthonában zargassanak egy politikust, vagy bárki mást”.

Az otthon védelme tehát „generális elvként” alkotmányos alapjog lesz – erősítette meg Orbán Viktor, hozzátéve: vele is előfordult már, hogy a házánál tüntettek, de a módosítás nemcsak politikusokat érint majd szerinte.

Lex Orbán-Németh-Kövér-Trócsányi

Orbán Viktor Cinege utcai háza előtt nemcsak, hogy volt már tüntetés, de úgy tudjuk, a tervezett szigorítás apropója is ez. Pontosabban az a még 2016 nyarán született alkotmánybírósági döntés, amellyel a testület elutasította azoknak a devizahiteleseknek a keresetét, akik rendőrségi tiltás (és az azt jóváhagyó bírósági határozat) miatt nem tarthatták meg a Kúria, valamint Orbán Viktor és Csányi Sándor OTP-vezér otthona elé tervezett tüntetésüket.

©

A rendőrség a miniszterelnök házánál azzal a most is elővett fordulattal érvelt, hogy a kertvárosi gyülekezés sértené a családi és magánélethez fűződő jogot, hiszen „a gyülekezők beláthatnak a kertekbe, a lakóknak nem áll módjukban kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől”, de a devizahitelesek fellebbezését tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is hasonlóképpen a szomszédokkal és a magánszféra védelmével érvelt.  

Nem jártak jobban a devizahitelesek az Alkotmánybírósággal sem, amely az említett döntésében nemcsak elutasította a tüntetők beadványát, hanem egyúttal az Országgyűlést is kötelezte arra, hogy írjon pontos szabályokat a magánszférához való alapjog és a gyülekezési jog ütközésére, érvelése szerint abban ugyanis mulasztásos alkotmánysértés áll fenn. 

E mulasztásos alkotmánysértést orvosolná tehát a tervezett alaptörvény-módosítás, bár nehéz azért elvonatkoztatni a „sérelmektől”, amelyeket saját olvasatában az előterjesztő igazságügyi miniszter felesége szenvedett el az „otthonában rárontó” devizahitelesektől, akik azóta nem mellesleg már a Fidesz befolyásos, nem épp demonstrálóbarát vezetői, köztük Kövér László vagy Németh Szilárd háza előtt is tüntettek próbálkoztak már. (A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas 2005-ben egyébként Medgyessy Péter, 2012-ben (!) pedig Gyurcsány Ferenc háza előtt is tüntetett, de akkor még nem aggódtak sem a családtagok, sem a szomszédok nyugalmáért.)

Otthon, édes otthon

Az egyelőre nem részletezett tervek ugyanakkor számos kérdést felvetnek, például, hogy hogyan (hány méterben vagy milyen egyéb módon) határoznák meg azt a területet, ahol a magánlakás sérthetetlenségére hivatkozva nem lehet tüntetni. Gulyás Gergely például úgy fogalmazott, hogy

„az emberek a jövőben is bárhol tüntethetnek, kivéve, ahol az a magánlakás sérthetetlenségét megzavarná”,

ezzel viszont gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Budapesten például csak a Hajógyári- vagy a Margitszigeten, esetleg a Népligetben lehet majd demonstrálni, hiszen e néhány nagy közparkot leszámítva nagyjából mindenhol vannak magánlakások, vagyis a tüntetések mindenhol sérthetik egyes „szomszédok” jogait.

A „hogyan” mellett kérdés az is, vajon kiket véd majd a szigorítás: meghatároznának-e esetleg egy bizonyos politikai/gazdasági vezetői kört, akikre (akiknek szomszédaira) vonatkozna az említett védelem. Ám ez majdnem lehetetlen, hiszen az alaptörvényből eredően a törvény előtt mindenki egyenlő, vagyis a magánélet sérthetetlensége szempontjából nem (sem) lehet megkülönböztetni például politikusokat egy magánszemélytől. 

©

Ott tartunk tehát, hogy egy szimbolikus módosítással feltehetően kiegészítik az alaptörvény magánélettel foglalkozó cikkét az otthon védelmére szóló passzussal, de hogy ezen túl például a gyülekezési törvény hogyan változna, az nem látszik, például a tekintetben sem, hogy mi lenne például a spontán tüntetésekkel (vagy akár flashmobokkal), amelyeket a hatályos jogszabályok szerint nem kell előre bejelenteni.

A módosítással kapcsolatos fenti kérdéseinket és dilemmáinkat elküldtük a Miniszterelnökségnek és az igazságügyi minisztériumnak is, de egyelőre nem kaptunk választ. Minisztériumi forrásokból úgy tudjuk, még nincs is kiérlelt tervezetszöveg. A két évvel ezelőtti Ab-határozat után a tárca szervezett ugyan egy konferenciát a gyülekezési jog esetleges változtatásairól, de konkrét előrelépés nem történt az ügyben.

Nem az elmélet, a gyakorlat számít

A hvg.hu által megkérdezett szakértők és (alkotmány)jogászok mindenesetre fogják a fejüket, egybehangzó véleményük szerint ugyanis a kormánytagok kijelentéseiből akkor is az egyik legfontosabb alapjog, a gyülekezési jog súlyos korlátozása olvasható ki, ha egy szimbolikus alaptörvény-módosításnál nem történik több.

©

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint például erre hivatkozva a rendőrség a jövőben ugyanúgy megtilthat majd egy tüntetést, mint ahogy ma (gyakran) a közlekedés aránytalan korlátozására vagy megzavarására hivatkozva teszi. Vagyis nincs is szükség egy – vélhetően majdan külföldről is hevesen támadott – gyülekezésitörvény-módosításra, ha a rendőrség a kormány szándékának megfelelően dönt az egyes tüntetések engedélyezésekor.

Ha pedig a rendőrségi (illetve a döntések elleni fellebbezéseket tárgyaló bíróságok) gyakorlatából az olvasható majd ki, hogy az egyes kormánypárti politikusok vagy gazdasági vezetők otthona előtti tüntetések, hogy-hogy nem, mindig sértenék az otthon védelmének jogát, akkor felvetődhet, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák a jogszabályokat.

Szabó Máté egyébként már az említett, 2016-os Ab-döntéskor is mondvacsináltnak nevezte a család és a szomszédok magánszférájának védelmére való hivatkozást, ami szerinte nem különb azoknál, amikre korábban – akár még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején – tiltotta meg a rendőrség a kormányfő(k) háza előtti tüntetéseket.

„Miért érne többet egy XII. kerületi, Cinege utcai lakos magánszférához való joga mondjuk egy V. kerületi lakoséval szemben?”

– vetette fel a hvg.hu-nak akkor és most is Szabó Máté, aki a szándék mögött újból azt látja, hogy az csak látszólag a közhatalmat gyakorlók szomszédait, valójában a tüntetések céltábláit védené.

©

„Tüntetni óhatatlanul csak úgy lehet, hogy az zavar másokat”

– summázta a helyzetet a TASZ szakmai igazgatója, aki szerint mások jogainak sérelmére hivatkozva egyrészt ma is fel lehet oszlatni egy tüntetést, de magától értetődő megoldás lenne az is, ha a tüntetők és a rendőrség közti előzetes egyeztetéseken előre és úgy rögzítenék például a hangosítás feltételeit, hogy ne zavarjon másokat.

Jogállami nyelvre fordított autokrácia?

Egy a közigazgatásban dolgozó, ezért csak név nélkül nyilatkozni hajlandó alkotmányjogász szerint bár Európa számos országában – például Németországban – általában legitim jogcímnek tekintik egy szabadságjog korlátozásához, ha az sérti mások (másfajta) szabadságjogait, a hangsúly szerinte az arányosságon van, vagyis a sérülés-korlátozás mértéke nagyon nem mindegy.

Salát Orsolya, az ELTE TÁTK emberi jogi és politikatudományi tanszék oktatója a hvg.hu-nak (a konkrét kormányzati tervek ismerete nélkül) érthetetlennek nevezte az alaptörvény-módosítás szándékát is: a magánélet, beleértve az otthon védelmének tiszteletben tartása – mint mondta - ma is szerepel az alaptörvény szövegében, és azt ma is össze kell egyeztetni a gyülekezési joggal, például van az a fokú huzamos zajterhelés, amit akkor sem kell elviselni tüntetők részéről, ha a miniszterelnök vagy a parlament szomszédságában lakik valaki.

A gyülekezési törvény módosítását még tudnám értelmezni – beletenni például, hogy a gyülekezés a magánszféra sérelmére nem gyakorolható – de ez sem hangzik túl jól

– véli az ELTE oktatója, aki egyelőre nem látja túl koherensnek a szigorítás melletti kormányzati érvelést. Igaz, szerinte arra sincs nagy esély, hogy a későbbi – benyújtáskori – indoklás az lesz:

„Tragikomikus, mint mindig, amikor jogállami nyelvre próbálják lefordítani az újabb autoriter lépéseket.”

Salát Orsolya szerint ráadásul Gulyás Gergely és Orbán Viktor mintha nem is ugyanazt mondanák: míg a Miniszterelnökség vezetőjének kijelentése: „majd a jogalkalmazók eldöntik” – a rendőrség és a bíróság feltehetően az arányosságot is figyelembe vevő mérlegelésére utalt (feltételezve persze, hogy lesznek bíróságok - de Salát Orsolya szerint nem lesznek, mert várhatóan az új közigazgatási bíróságok fognak ebben dönteni), addig a „generális elvről” beszélő Orbán Viktor szavaiból egy előzetes biankó tilalom olvasható ki.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!