Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alaptörvénysértő mulasztás, hogy csak a titkos adat titkosítója tehet feljelentést visszaélés esetén, bár Trócsányi miniszter szerint ez rendben van így.
Az országgyűlés alaptörvény-ellenes helyzetet idézett elő, amikor csak a titkos adat minősítőjét hatalmazta fel feljelentésre, ha az adattal visszaélés történik – mondta ki egyhangúlag az Alkotmánybíróság. Ezzel cáfolta az igazságügyi minisztert, aki szerint minden rendben van, ugyanakkor elutasította 50 ellenzéki (MSZP, Jobbik, LMP, MLP) képviselő 2015 őszén benyújtott panaszát, hogy semmisítsék meg a büntető törvénykönyv erről szóló mondatát, mert az Ab szerint a törvény módosításával a hiba kijavítható.
A képviselők azt tartották alaptörvénysértőnek, hogy az adat minősítője, azaz titkosítója önkényesen válogathat, mikor tesz feljelentést, továbbá hogy mivel csak neki van erre felhatalmazása, büntetlenül maradhat az, amikor ő maga él vissza az adattal. Például jogosulatlan személy tudomására hozza a titkot, vagy a jogosult elől elrejti.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az Ab kérdésére azt válaszolta, hogy a szabályozás teljesen rendben van, mert az adat minősítője ismeri legjobban a körülményeket, és ő tudja, hogy egy büntetőeljárás szükséges-e, vagy esetleg nagyobb érdeksérelemmel járna, mint maga a bűncselekmény. Mindenki más óhatatlanul tájékozatlan, tehát nincs értelme, hogy más is tehessen feljelentést. Ha pedig maga a minősítő él vissza az adattal, akkor a miniszter szerint felettese vagy más hivatalos személyek felléphetnek ellene, sőt ilyen esetben őt bárki feljelentheti hivatali visszaélés miatt.
Ennél árnyaltabban látta a helyzetet Tapa Barnabás, a Belügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke, aki leírta: intézménye kivizsgálja a hozzá érkező bejelentéseket, de felelősségre vonást nem kezdeményez, mert bár önálló hatóság, mégis egy minisztérium része, és nem jogosult más intézmények, hatóságok ellen fellépni. Szerinte ezért olyan esetben, amikor a minősítő maga szegi meg a törvényt, a felügyeletet fel kellene hatalmazni az ügyészség értesítésére, amely aztán megtehetné a feljelentést.
Az Alkotmánybíróság egyetértett azzal, hogy a mostani szabályozás nem felel meg a demokratikus jogállam követelményeinek. Ha ugyanis a jogalkotó valamely magatartást büntetendőnek nyilvánít, "köteles gondoskodni arról, hogy a felelősségre vonásra azzal összefüggésben ténylegesen sor kerüljön". De "a minősített adatok büntetőjogi védelme körében az állam nem képes teljesíteni ezen kötelezettségét", pedig a titkos adatok az állam fontos érdekeit érintik.
Az, hogy egyedül a minősítő tehet feljelentést az adattal történő visszaélés miatt, egyes esetekben lehetetlenné teszi az állam jogos büntetőigényének érvényesítését, hiszen önmagát feljelenteni senki sem köteles. Ezért a törvényt ez év végéig módosítani kell – mondja ki a határozat, de nem semmisíti meg az érintett törvényhelyet, vagyis az hatályban marad, amíg az országgyűlés végre nem hajtja az Ab-tól kapott feladatot.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
