Az MTA-ban bízunk a leginkább, mégis az akadémikusokat támadja a kormány

Megy az adok-kapok a pénzügyi támogatások ügyében az akadémia és a kormány között. A dolog most ott tart, hogy a kormány visszadobta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) javaslatait, amelyeket az intézmény néhány nappal ezelőtt tett finanszírozási és tevékenységi modelljének átalakítására.

A miniszter visszautasította, hogy politikai döntés született volna a kutatás-finanszírozásról. Ezt azzal indokolta, hogy az MTA autonómiájára alkotmányos garancia van, hiszen „az Alaptörvény kimondja: a tudomány művelőinek teljesítményét a tudomány művelői ítélhetik meg, az MTA köztestülete a szabályait maga határozza meg, és önállóan gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal, valamint a tulajdonával”. Az MTA nem hagyja magát, kiáll a kutatási függetlensége mellett.

A Medián most a Facebook-oldalán emlékeztetetett, ők rendszeresen vizsgálja a különféle intézmények iránti bizalmat. A kérdéssorba 2006 novemberében bekerült az MTA is, akkor ugyanis egy részletesebb kutatás is készült az Akadémia társadalmi megítéléséről. Az akkori jelentésben olvasható:

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) élvezi a legnagyobb közbizalmat a kérdőívben szereplő 20 intézmény közül, bár az is igaz, hogy a szakszervezetek mellett az MTA-ról tudtak a legkevesebben véleményt alkotni: minden tízedik embernek ugyanis nem volt róla elképzelése. A tájékozottság azonban növelni látszik a tudomány intézménye iránti bizalmat: a magasabb iskolázottságúak és az urbanizáltabb helyen élők a többieknél jobban bíznak benne.