Bár csak májusban választunk új Európai Parlamentet, a kampány két hét múlva, szeptember 6-án kezdődik. Ekkor startol el a strasbourgi testületet jelenleg uraló Néppárt (EPP) jelöltállítási folyamata, ahogy azt a Spiegel Online írja. A Fideszt és a német CDU/CSU pártszövetséget is soraiban tudó EPP listavezetőjét november 8-án választják ki.

Ebben a két hónapban dől tehát el, hogy Orbán Viktor és pártja marad-e a konzervatívok családjában, vagy egy új, populista mozgalom élére áll, amely a migráció kérdését fókuszba állítva az Európai Unió decentralizálását célozza meg.

Hogy megértsük, miért lesz sorsdöntő a november 8-át megelőző tíz hét, igyekeztünk pontokba szedni, miért fontos a listavezető személye, és milyen opciói vannak Orbán Viktornak.

Miért fontos, hogy ki a Néppárt listavezetője?

Az Európai Parlament sok befolyásos képviselője szeretné, hogy nemzetek fölött álló választási listák legyenek, amelyek jeleznék az EU egységét és demokratikus legitimitását. Ezt egyelőre nem tudták keresztülvinni, minden párt saját hazájában méretteti meg magát nemzetileg homogén listákon. Az egység és demokrácia hangsúlyozására egy másik módszert választottak: az európai pártcsaládok listavezetőket állítanak, bár rájuk szavazni ilyen módon nem lehet. Azt azonban elvileg az unió állam- és kormányfői majdani személyi döntéseiknél elismerik, hogy a legtöbb képviselőt szerző pártcsalád listavezetője lesz az Európai Bizottság elnöke.

Akkor Jean-Claude Juncker volt a Fidesz listavezetője 2014-ben?

Igen, pontosan ez a helyzet, ha Orbán Viktor meg is próbált mindent megtenni ellene. A luxemburgi konzervatív politikust jelölte az EPP, míg az európai szocialisták Martin Schulz mellett tették le a garast. A választásokon részint a Fidesz jó szereplése miatt is a Néppárt nyert.

A bizottság elnökének ettől függetlenül nem választották meg automatikusan Junckert, mert ez az állam- és kormányfők feladata, és volt olyan ötletük, hogy megszegik adott szavukat. A két legnagyobb európai frakció, a Néppárti és a szocialista alkut kötött azért, hogy az EU-csúcson felül ne írják a korábbi megállapodást. Orbán Viktor bármennyire szeretett volna más bizottsági elnököt, mint akit saját pártcsaládja jelölt, a parlamenti lobbi győzött, a kormányfők pedig rábólintottak Junckerre.

A magyar kormányfő számára ez komoly vereség volt, az európai demokrácia számára pedig győzelem (félreértések elkerülése végett: nem Juncker személye volt a demokrácia diadala, hanem az eljárás, amelyben elnök lett).

Mennyit változott a Fidesz helyzete 2018-ra?

Nem a Fidesz helyzete változott, hanem Orbán Viktoré, a politikája ugyanis számos követőre talált, és az európai nyilvánosságban az ő nevével fémjeleznek egy új irányzatot. Orbán pedig vágyik is a vezetői szerepre. Tusnádfürdőn elmondott beszédéből is kihallható, hogy dilemmát jelent számára, milyen zászló alatt induljon neki az Európai Parlamentről döntő választásnak. Azt mondta:

„itt az ideje, hogy az európai választás valóban egy nagy, komoly, közös európai kérdésről, a bevándorlásról szóljon, az ehhez kapcsolódó jövőről szóljon, és ezért javaslom is, hogy minden erőnket a következő évben erre a nagy és döntő jelentőségű választásra összpontosítsuk”.

Egy biztos: még egy Junckert nem dugnak le a torkán.

Milyen opciói vannak Orbán Viktornak?

Ha marad a Néppártban, akkor ugyan egy zsugorodó politikai közösségnek lesz tagja (hiszen az EPP minden kalkuláció szerint veszteni fog képviselői számából), ám az ő ereje nő.

• Egyrészt azért, mert a Fidesz képviselőinek száma a jelen állás szerint nőni fog, így dominánsabbak lesznek a frakcióban.
• Másrészt azért, mert a Néppárt zsugorodva is az élen végezhet, és ezzel Orbán Viktor listavezetője lesz az Európai Bizottság elnöke.

Ha elhagyja a Néppártot, akkor egy új populista mozgalom élére állhat. A Nemzet és Szabadság Európája például már most egységbe olvasztja Orbán nyugat-európai rajongóit. Itt talált magának helyet az Osztrák Szabadságpárt, amelyet Heinz-Christian Strache alkancellár vezet. A holland Szabadságpárt, amelyet Geert Wilders neve fémjelez.

Az Alternatíva Németországnak (AfD), amely a magyar közszolgálati média első számú "szövetségese". A francia Nemzeti Front és az olasz Lega. Utóbbinak elnöke, Matteo Salvini Orbán nagy rajongója, és esetében ez kölcsönös, Orbán és köre ugyanis rajong érte.

A magyar kormányfő viszont közülük is kiemelkedik, mivel ő már elérte, amit a többiek nem: a kizárólagos hatalomgyakorlást. Egy ilyen csapatban a Fidesz lenne az első, és képes lenne még pár szövetséges pártot behozni Kelet-Európából. Ám, ha a következő 9 hónap nem hoz politikai földrengést, ez a csapat erősödni fog ugyan, de a legnagyobb frakcióról nem álmodhat.

Összefoglalva:

• jelenleg leszálló ágban lévő közösséggel befolyást szerez a következő 5 év döntéseire,
• jelenleg felszálló ágban lévő közösségben harcot vív az uniós belső kör ellenében.

Az biztos, hogy bármelyiket választja, az adott politikai család örömmel fogja fogadni (persze a Néppártban azért nem mindenki, és ők akár le is léphetnek Macron irányában). Orbán tehát maga dönthet. Mivel a Néppártban van, első körben nyilván azt nézi meg, milyen pozíciót tud szerezni a családon belül. És erre a kérdésre ad kézzelfogható választ az, hogy ki lesz a listavezető személye.

Mit akarhat Orbán Viktor a Néppártban?

Akarhatna akár maga is listavezető lenni, erre mégsem tippelnénk. A bizottság elnökének feladata leginkább diplomatikus, Orbánnak félre kellene tennie látnoki képességeit és nagyotmondását, és Magyarországtól is messze lenne ahhoz, hogy a családjával egyre erősebben dominált magyar gazdasági gépezetet felügyelni tudja. Ehhez jön, hogy a Néppártban az már palotaforradalmat váltana ki, ha ő lenne a listavezető. Inkább lengyel megoldást akarhat, ahol Kaczynski technokratákat tol maga elé a kormányfői posztra. Orbánnak is olyan kell, aki vele szimpatizál és az ő érdekeit védi.

Angela Merkel állítólag a Néppárt jelenlegi frakcióvezetőjét, Manfred Webert jelöli, ami közel lehet a tökéleteshez Orbán számára. Weber a bajor CSU tagja, Budapest barátja, és frakcióvezetőként már többször megvédte Orbánt a Néppárton belül. Igen, volt pár kritikus interjúja is a magyar kormány irányában, főleg a CEU sorsa kapcsán. Idén viszont a csúcsokon kívül is már háromszor találkozott Orbánnal: ott volt a bajor CSU januári kihelyezett ülésén, amelynek sztárvendége volt a Fidesz elnöke. Március 20-án, a magyar kampány legforróbb napjaiban Budapesten biztosította támogatásáról Orbánt. Majd Szlovéniában együtt is kampányoltak.

Jobb barátot csak akkor tud Orbán a bizottság élére segíteni, ha az az ember egyedül neki köszönheti pozícióját. Ismerve az unió 27 hosszú távra tervező tagállamának nehézkes döntéshozatalát, Orbán egyedül nem tudja átvinni akaratát. Angela Merkellel viszont igen.

És miért nem lesz listavezető a populistáknál?

Ez a lehetőség még akár nyitva is állhat számára. A többiek valószínűleg örülnének, és még attól sem kéne tartania, hogy aztán bizottsági elnökké válik. Ezzel azonban azoknak is ellenségévé válik, akik most még a pártcsaládjuk részének tekintik. Profitot pedig leghamarabb hat év múlva remélhetne belőle.