Hamvay Péter: Gáz van

„Mi vagyunk a nyugodt erő” – mondta Orbán Viktor a 20. évértékelőjén. Bármennyire nem elegáns az általa kinyírt MDF rendszerváltó szlogenjét ellopni, Fókuszban rovatunkból kiderül, hogy a miniszterelnöknek tényleg minden oka megvan a nyugalomra. A teljes baloldali összefogás legfeljebb a kétharmados győzelmét akadályozhatná meg, még a zéró valószínűségű, teljes ellenzéki összeborulással is csak megizzasztani lehetne a Fideszt az áprilisi választásokon. Azt is csak papíron. A szavazók azonban nem voksolnak bárkire és bármire csak azért, mert nem narancsszínű. A Magyarország rovat írása leszámol azzal az illúzióval is, hogy a hárommilliónyi bizonytalan és nem szavazó állampolgár többségét sikerülhet mozgósítania az ellenzéknek.

Azok között sincsenek többségben a kormányváltást akarók, akik biztosra ígérik, hogy elmennek szavazni, de még nincs pártjuk.

Bár 2002-ben a rejtőzködő szavazók döntötték el a választást, most áprilisban csak néhány százalék eshet be az ellenzékhez a jóvoltukból. Szalmaszál csak, hogy a közvélemény-kutatók szerint minden eddiginél többen utasítják vissza a válaszadást.

Orbán a maga képére formált választási rendszerrel, az egyre terebélyesedő pártsajtójával, plakáttörvényével, oligarchák milliárdjaival épp felszámolja azt a köztársaságot, amit az egyáltalán nem nyugodt és nem erős MDF épített fel ellenzékével közösen. Antall a szabadságvágyra alapozott, Orbán a migránsoktól, a piactól, általában a külvilágtól való mesterségesen gerjesztett félelemre. Az általa kínált gyógyszerről azonban kiderül, hogy egészségre ártalmas. Bár a választópolgár a gázszámlája Fidesz-narancssárga keretében hónapról hónapra arról értesül, mennyit spórolt a családjának a kormánypárt a rezsicsökkentéssel, Gazdaság rovatunk cikkéből kiderül, hogy az utóbbi öt évben valójában mintegy 70 ezer forinttal többet fizetett ki a fűtésért, mintha a lelketlen szabadpiacon vásárolt volna. A maradékot az állam zsebre tette, hogy onnan pontosan kinek a zsebébe vándorolt, csak sejtjük. Mészáros Lőrinc mindenesetre most épp a biztos haszon reményében az energetikai piacon próbál szerencsét, mellesleg rendkívül környezetszennyező villamos erőművet vásárolva. Pedig volna feladata az államnak a gázpiacon bőven, például megakadályozni, hogy kifosszák a régió legnagyobb gáztartályát birtokló KEG Nyrt. több mint kétezer kisrészvényesét. Ám a hatóságok tétlenül nézik, hogy az  egykori szlovák miniszterelnök Vladimír Meciar viharos üzleti és magánéletéről ismert unokaöccse halásszon a zavarosban.

Orbán az évértékelőjében azt is állította, hogy Oroszországon kívül Romániából tudunk gázt importálni. Világ rovatunk cikkéből azonban kiviláglik,

ez inkább a vágyálmok, durvábban fogalmazva a hazugságok birodalmába tartozik.

Közelebb van a valósághoz viszont az, hogy Magyarország és Lengyelország után Románia is az illiberális út felé kacsingat. Némi reményre ad okot, hogy ott még nem találták meg a helyi Polt Pétert. És az Alkotmánybíróság is megvétózta a koalíció vezető politikusainak és strómanjainak a bőrét menteni igyekvő büntetőtörvénykönyv-módosítást. Romániában.

A Szellem rovatból megtudhatjuk, hogy a most a magyar mozikba kerülő, A Pentagon titkai című Spielberg-filmnek nem sok köze van a valósághoz. De ez ne rettentsen vissza senkit a Meryl Streep főszereplésével készült alkotástól, mert a valós eseménysornál sokkal fontosabb, amit Trumpnak üzen a rendező: a kormányok hazugságai egyszer lelepleződnek. És a hetvenes évek Amerikájában ennek még volt következménye.

A szerző a HVG munkatársa.