A bíró a 444.hu-nak adott interjúban azt mondta, több, egymással összefüggő körülmény vezetett a lemondásához. Kiemelte például, hogy az új Polgári Perrendtartás ügyfélellenes alkalmazási kényszerei – amelyek nagyon erősen megkötik a bírák kezét is – kifejezetten megviselték.

Azt is említette, hogy bár "a Handó-féle centralizációs önkénnyel és a 2011 előtt is létező bírói belterjességgel egyszerre kritikus gondolkodás terjedt ugyan a bírói karon belül, de a növekedésnek ma megvannak a határai. Nem véletlen, hogy az [igazságszolgáltatás vezetését, és Handó Tündét ellenőrző] Országos Bírói Tanács tagjainak előválasztásán jó eredményt értem el, de tény, hogy nem kerültem a következő körbe. Ez megmutat valamennyit abból, hogy egy hozzám hasonló szemléletű ember >>belülről<< mennyit, milyen változásokat tud elérni a rendszerben."

Nem tűrik Handó Tünde túlhatalmát, elnöküket perlik a bírák

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat - ezt kifogásolják azok a bírák, akik Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott, de visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó integritási szabályzatot.

Szepesházi Péter hozzátette: az, hogy lemondott, nem jelenti azt, hogy a jövőben ne akarna valamilyen formában az igazságszolgáltatás helyzetével, a bírák függetlenségével foglalkozni. Sőt, szerinte ezt a lemondása után sokkal szabadabban és közvetlenebbül teheti meg, mert nem kötik már a bírák szólásszabadságát korlátozó szigorú szabályok.

A bíró tavaly ugyancsak a 444-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy robbanásközeli állapotok vannak az igazságszoltáltatásban, a BBC-nek pedig azt mondta, félelemmel teli légkör uralkodik a bíróságokon.