hvg.hu: Egy hónap múlva kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe, de a programról csak annyit tudunk, mely előadásokat nem fogják megtartani. Mi zajlik a háttérben?

Kertész János: Egyszerű: még nem jelent meg a program. A szervezők egyelőre begyűjtötték a felkért előadóktól a témajavaslatokat, Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese ezek közül húzott ki többet.

hvg.hu: Mi lehet a magyarázata ennek?

K. J.: Először azt gondoltam, egyfajta túlbuzgóság lehet emögött. Nehéz helyzetben van a Magyar Tudományos Akadémia, a főtitkárhelyettes asszony talán azt gondolta, segít, ha a kényes témájú előadásokat cenzúrázza, ám ezzel abszurd helyzetet idézett elő. A számomra igazán sokkoló hír azonban csak ezután következett: az MTA az Index kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy a rendezvénysorozatért felelős főtitkárhelyettes azért nem illesztette be a programba az előadásokat, mert azok „politikai áthallásokat” tartalmaznak. Ekkor döntöttem úgy, hogy lemondom az előadásomat.

hvg.hu: Miről szólt volna az előadás? Nyílt levelében említette, hogy a korrupció témája is előkerült volna benne.

K. J.: Arra kaptam felkérést, hogy a hálózatelméletről tartsak népszerűsítő előadást. Azt terveztem, hogy először áttekintem a tudományág elmúlt két évtizedének kiemelkedő pontjait, benne több neves magyar kutató eredményeivel. A második részben pedig a hálózattudomány gyakorlati alkalmazásairól beszéltem volna, például a járványok terjedésének vizsgálatában, az orvostudományban vagy éppen a korrupciókutatásban betöltött szerepéről. A korrupciót természeténél fogva nehéz vizsgálni, hiszen rejtett dolog. Johannes Wachs-szal elért eredményeinket felhasználva azt terveztem bemutatni, hogy egy településen a korrupciós kockázatot miként befolyásolja a társadalmi hálózat szerkezete. Lehet, hogy megemlítettem volna konkrét példaként az Elios-megbízásokat, amelyek ritka, lényegében azonosított példaként egyfajta referenciát jelenthetnek az elmélet számára. De persze alapvetően elméleti kutatásról van szó, ahol jelenségeket vizsgálunk, és nem a politikai következtetések levonása a cél.

MTI / Czimbal János

hvg.hu: Tapasztalt korábban hasonló (ön)cenzúrát az akadémián?

K. J.: Az elmúlt harminc-negyven évben nem. A rendszerváltás előtt persze működött, az ilyen témák még a javaslatig sem jutottak volna el – bár az előző rendszer utolsó éveiben már ez sem volt feltétlenül igaz. Nem győzöm hangsúlyozni: itt tudományos módszerekkel elért tudományos eredmények bemutatásáról beszélünk egy nyilvános fórumon.

hvg.hu: Mi volt a célja a levéllel?

K. J.: Szeretném világossá tenni: semmiképpen nem azért írtam ezt a levelet, mert egy mozgalmat akartam elindítani, hanem mert a kollégáimmal kívántam szolidaritást vállalni, és mert botrányosnak tartom a történteket.

hvg.hu: Hová fajulhat a helyzet? Lesznek ön szerint személyi következményei?

K. J.: Azt mindenki látja, hogy az MTA és a kormány közötti konfliktus súlyos, és nem hiszem, hogy jó irányba mennek a dolgok. Palkovics László miniszterként nagyon eltökéltnek látszik, és nem igazán lehet vele párbeszédet folytatni. Éppen ezért megértem azokat is, akik úgy gondolják, hogy a jelenleg folyó tárgyalások szempontjából jobb nem hangosan tiltakozni. Azt nem gondolom, hogy az MTA vezetésénél bárkit felelősségre vonnának a tudomány cenzúrázásáért. Mindenesetre nagyon szomorúnak tartom azt, ami történt. Rávilágít arra, olyan fokú a félelem, hogy ilyen abszurd lépésekre sarkall embereket.