A hvg.hu-tól tudta meg az egyik letiltott MTA-s előadás előadója, hogy elmarad a kerekasztal-beszélgetés. A letiltásokban érintett kutatóközpont vezetője tudomásul vette a döntést, a főtitkárságnak írt válaszlevelét meg is szereztük.
Nem engedélyezte két előadás megtartását a Magyar Tudományos Akadémia főtitkársága a Magyar Tudomány Ünnepén. A két előadás (egyik a társadalmi nemek vonatkozása miatt, a másik pedig a közösségi média jogi oldalával foglalkozott volna) a hivatalos indoklás szerint a politikai áthallásai, érintettsége miatt nem kapott engedélyt.
Megszereztük azt a válaszlevelet, amelyet a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője, Rudas Tamás az elutasító döntésre írt a főtitkárságnak. Rudas a levélben tudomásul vette a döntést, és azt írta, hogy a két előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpontba áthelyezve fogják megtartani, hogy azok áthallásossága ne az MTA-t terhelje. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”.
Levelében Rudas arra is kitér, hogy a kutatóintézete tevékenysége politikailag releváns, de nem politizálás. Eredményeiket a nemzetközi tudományosságban elfogadott eljárások alkalmazásával érik el. „Ezeken a kereteken belül maradva viszont a témaválasztásra, az eredményekre, azok közzétételére vonatkozóan nem lehet korlátozás.”
Az MTA-n belüli döntésre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk szerint az előadások politizáltak, amit az MTA nem tesz, valamint későn, határidőn túl is érkeztek be, ezért is döntött úgy a főtitkárság, hogy nem engedélyezi elhangzásukat. Mivel a Társadalomtudományi Kutatóközpont keretén belül ezek az előadások elhangozhatnak, forrásunk szerint nincs szó cenzúráról.
A Rudas által említett érvek köszöntek egyébként vissza Török Ádám MTA-főtitkár hvg.hu-nak korábban adott interjújában, amikor a kormány az MTA szerint megtámadta az akadémia (és finanszírozása) függetlenségét, és az alapkutatások hasznosságát firtatta. A társadalomban megjelenő jelenségeket meg kell vizsgálni, emelte ki Török, ez a tudomány feladata.
Hogy a kormány által beszántani akart társadalmi nemek tudományát érintő előadás provokációnak tűnhetne például a kormánybarát sajtó részéről, könnyen belátható. (A tanulmány maga amúgy elég ártatlan kérdéssel foglalkozott – nyílt forráskódú programozók szociológiai vizsgálatával eddig elég ritkán sikerült kormányt buktatni.)
De miért is lehetett baj A közösségi média jogi oldala című előadással (amely kerekasztal-beszélgetés és könyvbemutató lett volna)? Az előadás vázlatát is megszerezte a hvg.hu, ebből az derül ki, az előadás arról szólt volna, a hagyományos jog súlyos válságba került a technológiai változásokkal: többek közt a mesterséges intelligencia, a közösségi média és a robotika fejlődésével. Mit lehet tenni a közösségi médiával, egyáltalán, mik ők? És hogy viszonyuljon hozzá a jog? A beszélgetés Ződi Zsolt Platformok, robotok és a jog című könyve köré épült volna.
Az eseményen talán politikailag kényesebb terület lett volna az a téma, ahogy egyes nemzetállamok államosították a virtuális teret, vagy más megoldásokkal próbálkoznak, és ezáltal nagyon hatékony kontrolleszközeik lettek – de inkább szúr szemet a kerekasztal-beszélgetésen részt vevők közt például Polyák Gábor médiaszakértő neve, aki, miután Strasbourgban exponálta magát az Európai Parlamentben 2017 végén a jogállamiságról szóló meghallgatáson mint a kormány kritizálója, és azóta a kormánypárti sajtó is elő-előveszi személyét. Az ő szerepeltetése ismét tűnhet „provokációnak”.
Polyák Gábor a hvg.hu-tól tudta meg, hogy elmarad a kerekasztal-beszélgetése. Nem is érti, miért vetülhetett a politizálás vádja erre az eseményre, hiszen nem terveztek aktuálpolitikai témát érinteni. Furcsa az egész letiltás, mert van futó MTA-s kutatási projektje. Azt sem érti, miért gondolja az MTA, hogy ez a barátságos tárgyalási stílusa a kormánnyal eredményre vezet, amikor az elmúlt nyolc évben egyetlen dolgot lehetett megtanulni: a kormány eltapossa azt, aki nem mutat erőt, nem áll bele a konfliktusba.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
