A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Hétfőn ülésezett az Országgyűlés Kulturális Bizottsága. Az ülésen egyebek mellett az is kiderült, hogy jövőre biztosan nem vezeti be a kormány az új Nemzeti alaptantervet – írja a Népszava. A lap szerint az MSZP-s Hiller István érdeklődött arról, hogy mikor lehet megismerni a kormány által átírt változatot, mire Pósán László, a testület fideszes elnöke azt válaszolta: a tervezetről szóló vita még nem ért véget, jelenleg is zajlik.
A csaknem két éven keresztül készült munkaanyagról a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy augusztus végi kormányinfón azt mondta: ez így, ebben a formában biztosan nem megy át. Azóta többen is az alaptanterv bevezetésének elhalasztását javasolták, többek között az MTA és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.
Az ülésen szóba került a CEU ügye is, ezzel kapcsolatban az LMP-s Ungár Péter nyújtott be javaslatot, amelynek lényege, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek kifejezetten az egyetem ellehetetlenítésére irányulnak.
A bizottság fideszes többsége leszavazta a javaslatot, és ugyanígy döntött az Oktatási Minimum program tárgysorozatba vételéről. Hiller hiába érvelt azzal, hogy a programot szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetek dolgozták ki annak érdekében, hogy létrejöhessen egy pártpolitikától független, kormányzati ciklusokon átívelő oktatási irányvonal, Pósán szerint a dokumentum nem más, mint „a baloldal oktatási programja”. Elutasították az arról szóló javaslatot is, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató iskolák legyenek akadálymentesek, illetve hogy azok a médiumok, amelyek évente három alkalommal bizonyítottan valótlanságot állítanak, ne kaphassanak állami támogatást.
A hétfői ülésen csak egyetlen javaslat tárgysorozatba vételéről döntött pozitívan a bizottság, ezt a fideszes Bánki Erik nyújtotta be. A javaslat úgy módosítaná a sporttörvényt, hogy az olimpiákon szerzett érmekért (akár arany, akár ezüst, akár bronz) egyforma összegek járjanak. A költségvetésben erre irányzott összeg a jelenlegi 1,9 milliárdról 3,6 milliárdra növekedne. Bánki Erik szerint a magyar gazdaság ezt megengedheti magának.
