szerző:
Serdült Viktória

Fontosnak fontos, de attól még egyáltalán nem kell eltúlozni az Orbán–Trump-találkozó jelentőségét. Fél-egy óra a védelmi beszerzésekről, az energiáról és Oroszországról, majd nagyobb fordulat nélkül minden megy tovább a maga megszokott módján – így lehetne talán a legrövidebben összegezni a magyar kormányfő amerikai útját.

Nem Orbán Viktor személye és nem is a hazai diplomácia fantasztikus sikere, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban fogadja a magyar miniszterelnököt. A washingtoni látogatás valódi okait sokkal inkább az amerikai üzleti érdekek, a regionális politika és az orosz befolyás elleni harc körül kell keresni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt csütörtökön jelentette be a találkozó hírét, amit a Fehér Ház sajtószóvivője kedden erősített meg. Trump és Orbán az amerikai közlemény szerint kereskedelemről, az energiáról és a kiberbiztonságról fog tárgyalni, valamint szóba kerülnek majd a NATO-tagság kötelezettségei is. Lefordítva ez annyit jelent, hogy felvetődik a fegyvervásárlás és az orosz befolyás kérdése, esetleg amerikai-román kitermelésű gáz megvétele a Fekete-tengerről, valamint az sem kizárt, hogy Trump a magyar miniszterelnök orrára fog koppintani, amiért a védelmi kiadásaink még mindig nem közelítik meg a NATO-tagság által megkövetelt két százalékot.

Fehér Ház: a vágy tárgya
©

Bár már csak néhány nap van a washingtoni találkozóig, amire az Orbán-kormány gyakorlatilag két és fél éve vár, a fentieken kívül eddig semmilyen információ nem szivárgott ki róla. Ez nem meglepő, hiszen egy ilyen jelentőségű tárgyalás esetében mindkét fél kínosan ügyel arra, hogy sehol ne jelenjenek meg bizalmas részletek. Az sem véletlen, hogy csak most hozták nyilvánosságra a látogatás tényét, az Egyesült Államok elnökének és legfelsőbb vezetőinek esetében nem példa nélküli, hogy az utolsó pillanatban mondanak le valamit. (Mike Pompeo külügyminiszter például kedden néhány órával azelőtt törölte találkozását Angela Merkel kancellárral, hogy gépe landolt volna Berlinben.)

©

Nem mellékes információ, hogy mióta beiktatták, az amerikai elnök csak Európából 22 ország vezetőjét fogadta, a magyar kormányfő a visegrádi országok vezetői közül is az utolsó lesz. Igaz, Peter Pellegrini szlovák kormányfő nem sokkal előzte meg, ő múlt héten találkozott az amerikai elnökkel. (Arról, hogy a visegrádi országok vezetőinek fehér házi fogadása hogyan illeszkedik Donald Trump Európai Uniót gyengítő törekvéseibe, a friss HVG hetilapban írtunk.)

Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy a washingtoni találkozót hivatalosan körülbelül fél órásra tervezik, de – mint a legtöbb hasonló kétoldalú tárgyalás – szinte biztos, hogy hosszabb lesz. Úgy tudjuk, Orbánt külügyminisztere, Szijjártó Péter kíséri majd el, de mint minden hasonló alkalomnál, ott lesz Szabó László washingtoni magyar nagykövet, sőt az sem kizárt, hogy David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is tiszteletét teszi. Valószínűleg nem repül viszont a tengerentúlra Benkő Tibor honvédelmi miniszter, pedig a tárgyalások középpontjában a honvédelmi beszerzések állnak majd. Sőt, tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy Orbán egyáltalán bebocsátást nyert a Fehér Ház kapuján.

Trump és Orbán Brüsszelben: közeledés
©

Ahogy arra a látogatást először kiszivárogtató Direkt36 is utalt, Donald Trump a „tranzakcionális diplomáciában hisz”. Ez nem mást jelent, minthogy a külkapcsolatokban komoly jelentőséget tulajdonít a gazdasági ügyleteknek. Röviden:

ha Magyarország sok pénzért fegyvereket vesz az Egyesült Államoktól, akkor Magyarország miniszterelnökének nagyobbak lesznek az esélyei arra, hogy meghívást kapjon az elnöktől.

Márpedig itt valószínűleg tényleg sok pénzről van szó, forrásaink szerint százmilliárdos üzletet is nyélbe üthetnek. Az viszont, hogy Magyarország milyen fegyvereket venne az Egyesült Államoktól, egyelőre csak találgatások tárgya.

Az is sokat nyomott a latban, hogy a két ország Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásán pontot tett a régóta húzódó védelmi együttműködési megállapodás végére, nem sokkal később pedig alá is írták annak szövegét. Sokatmondó, hogy a két ország között tulajdonképpen a külügyminiszter budapesti látogatása után lettek sokkal intenzívebbek a kapcsolatok, ennek részeként utazott például Washingtonba áprilisban Szijjártó Péter.

Mike Pompeo és Szijjártó Péter Budapesten
©

Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy kizárólag Magyarország – és a honvédelmi beszerzések – érdeme, hogy Orbán Viktor Washingtonba utazhat. Sokkal inkább illeszkedik a találkozó az Egyesült Államok regionális politikájának változásába. Az amerikai külügy már Mike Pompeo európai körútja előtt világossá tette: az eddiginél többet akarnak foglalkozni a közép-európai országokkal, mert részben az amerikai elkötelezettség hiánya miatt alakult ki a jelenleg itt tapasztalható hatalmi vákuum.

Két és fél év sok idő

Bár minden hasonló látogatás fontos, nem túlozná el a Trump–Orbán-találkozó jelentőségét Simonyi András sem. A volt washingtoni nagykövet a hvg.hu-nak azt mondta: inkább azon kell csodálkozni, hogy Donald Trump hivatalba lépése óta két és fél évnek kellett eltelnie, hogy Orbánt fogadják a Fehér Házban. Ahhoz képest, hogy az új elnöktől hatalmas fordulatot várt a Fidesz-kormány, ez nagyon sok idő – tette hozzá.

Azt Simonyi is kiemelte, hogy Trump „üzletelő elnök”, de ettől még Washingtonnak komoly fenntartásai vannak Orbánnal szemben, és dilemmát okoz, hogyan kezeljenek egy olyan szövetséges miniszterelnököt, aki Kína és Oroszország felé fordul. A volt nagykövet úgy látja, éppen ezért van annak jelentősége, hogy az Orbán-látogatás napján Kész Zoltán volt országgyűlési képviselőt és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert is fogadja az amerikai külügyminisztérium.

Azt viszont, hogy pontosan Trump miről fog beszélgetni a magyar kormányfővel, és felhozza-e neki az aggodalmakat, valószínűleg nem fog kiderülni a később kiadott közleményből.

Simonyi András nem becsülné túl a Visegrádi Négyek jelentőségét sem, bár kétségtelen, hogy a jelenlegi adminisztráció mostanában erőteljesen a régió felé fordult. (Igaz, Lengyelországgal eddig is kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt.) Ez főleg annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok aggódik az orosz és a kínai befolyás miatt a térségben: emlékezetes, hogy Mike Pompeo Budapesten külön felhozta a Huawei kérdését is.

A lényeg, hogy utazhat.
©

Ha már orosz befolyás: bár Moszkva egészen biztosan szóba fog kerülni a megbeszélésen, érdemi változásokra nem kell számítani a találkozó után a magyar–orosz kapcsolatokban. Rácz András, a Political Capital elemzője úgy látja: az amerikaiaknak két dolog volt fontos: a védelmi együttműködés aláírása, valamint a fegyvervásárlás, ezért az oroszok esetében legfeljebb annyi történhet, hogy Orbán Viktor minimális változtatást ígért a Nemzetközi Beruházási Bankra vonatkozó magyar törvényben. Az más kérdés, hogy nagy áttörésre sem ebben, sem pedig Ukrajna ügyében nem lehet számítani.

Az biztos, hogy Moszkvában önmagában egy ilyen látogatás nem okoz feszültséget, sőt értékesebbé is teheti Orbánt az oroszok szemében. Egy Trump-találkozó erősíti a magyar miniszterelnök belpolitikai pozícióját és a láthatóságát is az Egyesült Államokban, ami még kedvez is az oroszoknak – mondta Rácz András.

Nem valószínű viszont, hogy előkerül a CEU ügye, forrásaink szerint ezt most – főleg a müncheni egyetemmel kötött megállapodás miatt – jegelték a felek. Ezt támasztja alá a The Atlantic című amerikai magazin hosszú és részletes cikke is az egyetem sorsáról. A lap újságírója interjút készíthetett David Cornsteinnel Budapesten, de amikor megkérdezte, hogy vajon a CEU ügye rossz hatással lehet-e az amerikai-magyar kapcsolatokra, a nagykövet annyit válaszolt: "nem igazán".

Ez viszont még nem jelenti azt, hogy az Orbán-látogatásnak mindenki örül: a Washington Post például éppen tegnap jelentetett meg egy publicisztikát, amelyben a szerzők – Rob Berschinski és Hal Brands – szerint semmi keresnivalója Orbánnak az elnöki dolgozószobában. Mint írták:

„A látogatás nemcsak azért hatalmas hiba, mert egy olyan vezetőt támogat, aki sikeresen felszámolt egy demokráciát, hanem mert egy olyan menetrendet hagy jóvá, amely alapvetően veszélyezteti a transzatlanti biztonságpolitikát”.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Pompeo: Nem engedhetjük meg, hogy Putyin éket verjen közénk

Európai körútja első állomásán Budapestre látogatott az amerikai külügyminiszter. Mike Pompeo Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatóján konkrét bejelentésekre is készül. Egy biztos: nem ez lesz Orbán Viktor és a magyar kormány legkönnyebb napja. Percről percre tudósításunk.

Egy rejtélyes bécsi ügyvéd is felsejlik a Strachét lebuktató videó mögött

Egy rejtélyes bécsi ügyvéd is felsejlik a Strachét lebuktató videó mögött

Eljárás indult az M7-esen szaladgáló lovak miatt

Eljárás indult az M7-esen szaladgáló lovak miatt

„Nekem, te ne ugass, vau, vau, vau” – újra összeáll Nagy Feró ős-Bikinije

„Nekem, te ne ugass, vau, vau, vau” – újra összeáll Nagy Feró ős-Bikinije

Hűtőmágneseket osztogatott Lázár János, és még ki is posztolta

Hűtőmágneseket osztogatott Lázár János, és még ki is posztolta

Aretha Franklin három végrendeletet is hátrahagyott, az egyiket a nappaliban, a párnák alatt

Aretha Franklin három végrendeletet is hátrahagyott, az egyiket a nappaliban, a párnák alatt

Moby szerint egy ideig randiztak Natalie Portmannel, de a színésznő erről mit sem tud

Moby szerint egy ideig randiztak Natalie Portmannel, de a színésznő erről mit sem tud