Csak két névsor az elmúlt napokból:

• Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Matteo Salvini olasz belügyminiszter, Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, Donald Trump amerikai elnök.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Abdel Fatah asz-Sziszi egyiptomi elnök, Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia koronahercege, Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Az első felsorolás Orbán Viktor elmúlt heteit mutatja, kivel találkozott vagy találkozik a közeljövőben, Trump hétfőn fogadja. (Több cikkben is foglalkoztunk ezzel, IDE és IDE kattintva éri el ezeket.)

A másik névsort a Washington Post ismertette, Rob Berschinski és Hal Brands publicisztikájának már a címe is az, hogy Orbánnak semmi keresnivalója az ovális irodában, majd sorolják, kikkel is találkozott például Trump, milyen társaságba kerül Orbán.

A látogatás nemcsak azért hatalmas hiba, mert egy olyan vezetőt támogat, aki sikeresen felszámolt egy demokráciát, hanem mert egy olyan menetrendet hagy jóvá, amely alapvetően veszélyezteti a transzatlanti biztonságpolitikát”

– írták.

President Trump's visit with Hungarian Prime Minister Viktor Orban is a grievous mistake, @RobBerschinski and @HalBrands write https://t.co/N4qP8YY7vF

— Washington Post Opinions (@PostOpinions) May 10, 2019

Amerikai látogatása előtt Orbán Viktor még „rendbe tette” a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyát, amikor Salvinit fogadta, még csak utalt arra, hogy kenyértörés lehet az eddigi együttélés vége (Ha a Néppárt összeköti magát a bevándorlást támogató baloldallal, nehéz lesz megtalálni a helyünket – mondta). De amikor az osztrák szélsőjobboldali Strache mellett állt („a jelenlegi jelöltekről úgy gondolom, hogy alkalmatlanok az Európai Bizottság vezetésére”), mindenki számára világossá válhatott, nincs tovább.

A (szélső)jobboldal mai erős emberei, Salvini, Marine Le Pen és Jaroslaw Kaczynski tárt karokkal várják.

Tárt karokkal várja Trump is, megvan az oka, ugyanis elsősorban üzletelni fognak.

A találkozó előtt jelent meg az amerikai The Atlantic magazin hosszú cikke a magyar miniszterelnökről, ezzel a címmel:

Orbán Viktor háborúja az értelem ellen

“I can tell you, knowing the president for a good 25 or 30 years, that he would love to have the situation that Viktor Orbán has, but he doesn’t.”

— David Cornstein, US ambassador to Hungaryhttps://t.co/wXELjW0Avh

— Patrick Kingsley (@PatrickKingsley) May 9, 2019

A sok szempontból is lényeges írást röviden már ismertettük, de érdemes részletesebben is belenézni. Orbánt Sztálinhoz hasonlítják, David Cornstein amerikai nagykövet több megdöbbentő kijelentést is tett, a fókusz pedig a CEU-n van. (Az írás a The Atlantic magazin júniusi számában olvasható majd nyomtatásban, de online már most elérhető.)

Franklin Foer cikke a CEU Nádor utcai épületének tetőteraszán indul, ott találkozott Michael Ignatieff rektorral. „Ez a kedvenc helyem a kampuszon” – mondta Ignatieff, majd mesélni kezdett. Nyugodt, békés évekre számított Budapesten, amikor idejött, ám hamar berúgta az ajtót a magyar valóság, amikor megjött a hír, az autokrata Orbán és kormánya harcot hirdetett a CEU ellen. „Ennek nem szabadott volna megtörténnie” – mondta a rektor.

Foer írásának az a legerősebb része, amikor így fogalmaz:

Orbán Viktor Pol Pothoz és Sztálinhoz hasonlít az értelmiség „likvidálása”, a közoktatás leuralása és az állampolgárok engedelmességre nevelése terén.

Azonban – folytatja Foer – Orbán egy modern autokrata, nem kell éjfélkor bekopogtatnia valakinek az ajtaján, hogy jelezze, eljöttek érte, formailag a civil szervezeteket támadó jogszabályon sem lehetett fogást találni.

A cikk további része – egészen addig, amíg a szerző nem találkozik Cornstein nagykövettel – a magyar olvasó számára nem tartalmaz sok újdonságot, illiberális demokráciáról, a CEU-ról és arról van benne szó, miszerint Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az egyetem nem tartja be a magyar jogszabályokat.

Amikor Foer találkozott a nagykövettel, Cornstein érezhetően nem tudott mit kezdeni az egyetem ügyével. Amikor megkérdezte, hogy vajon a CEU ügye rossz hatással lehet-e az amerikai-magyar kapcsolatokra, a nagykövet annyit válaszolt: „nem igazán”. A mondata után egy követségi sajtós megkérte Cornsteint, menjenek ki a teremből, amire a nagykövet annyit mondott, „bajban vagyok.”

Mikor visszatértek, Cornstein azt mondta az újságírónak, talán érzékenyebben kellene viszonyulni a CEU-ügyhöz, majd elmondta, szomorú lenne, ha az egyetem elhagyná Budapestet, de első válaszát nem korrigálta. (Időközben megállapodott egymással a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem, arra kérték a magyar kormányt, biztosítsa a CEU-nak azokat a jogi garanciákat, amelyek lehetővé teszik, hogy közösen megnyithassák a magyar és bajor tudományos és egyetemi együttműködés új fejezetét.)

Cornsteint megkérdezték arról is, mi a véleménye Orbán illiberális demokráciájáról. A nagykövet ekkor előredőlt a székéből, az asztalra könyökölt, majd magyarázni kezdte, ez attól függ, ki mit gondol erről az egészről. Hogy mit gondolnak róla Amerikában az emberek, mit gondol róla Trump és mi is a definíciója az illiberális demokráciának. Trump nagykövete hozzátette:

25-30 éve ismerem Donald Trump amerikai elnököt, elmondhatom önnek, imádná, ha olyan helyzetben lenne, mint Orbán Viktor. De nincs.

A cikket megosztotta Anne Applebaum nemzetközi hírű amerikai történész és újságíró, a kelet-közép-európai régió szakértője, aki azt írta, Cornstein az egyik legrosszabb amerikai nagykövet Európában, de lehet, hogy az egész világon.

A Trump-Orbán találkozó tétjéről, a lehetséges megállapodásokról és vitás kérdésekről itt olvashatnak további részleteket.