Mint arról a héten beszámoltunk, azonnali hatállyal, indoklás nékül felmondtak a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az Intézet igazgatója is.

Schmidt "puccsszerű" felmondásról írt, de többek szerint nem politikai konfliktus miatt távoztak a munkatársak, az intézetnél maradó Deák Dániel elemző pedig az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy bár maga az ügy kirobbanása munkahelyi konfliktus, de vannak politikai vetületei, további politikai ügy viszont már nem lesz belőle.

Tallai Gábor, a közalapítvány programigazgatója most a Pesti Srácok nevű oldalnak adott interjút, ahol azt mondta, őt öngyilkos akcióra emlékezteti a felmondás, ő pedig az elmúlt hónapokban többször is úgy érezte magát, mint a természetvédők, akik próbálják visszaterelni az öngyilkos delfineket a tengerbe. "Sok a talány" - tette hozzá.

A felmondás indokáról azt mondta, szerinte "részben nemzedéki attitűd és furcsa lélektani vonatkozások összjátéka állhat a háttérben". Arról is beszélt, hogy a közalapítványnál sok a munka, ezért kitartás és nagy munkabírás szükséges az ott dolgozáshoz, "sztárallűröknek a Közalapítványnál semmi helyük".

Elmondása szerint Lánczi vezetésével az új munkatársak tavasszal érkeztek, amikor elkezdődött a betanulás időszaka, ami "természetesen eredményez konfliktushelyzeteket", "az új nemzedékek tagjai gyakran azzal a meggyőződéssel érkeznek, hogy mindent tudnak, a kritikai észrevételeket pedig nem képesek helyükön kezelni, sértésnek veszik".

Tallai helyeselt arra a felvetésre, hogy Láncziék a munkájukat ért kritika és az abból fakadó vita után álltak fel. Azt mondta, a munkavégzéssel kapcsolatban "folyamatos mennyiségi és minőségi problémák merültek fel", részben vakon teljesítették a feladatokat, részben semmit sem csináltak meg. "Őszintén szólva többet vártam tőlük intellektuálisan és a munkaszínvonalat illetően is. Mondjuk olyat sem éltem még meg, hogy egy igazgató telefonon mondjon fel felettesének, de az is igaz, hogy régimódi vagyok, szeretem a személyes találkozások varázsát" - tette hozzá.

"Mindent egybevetve csalódásként, kudarcként élem meg néhány kollégám váratlan távozását. Házon belül, azoktól, akikben bíztunk, akikkel együtt szerettük volna elvégezni a ránk bízott feladatokat, nem kaptunk még ilyen pofont" - mondta.

Schmidt Mária vezetési stílusáról azt mondta, bár az ő gondolatait is szokta érni kritika az alapítványnál, a végén mindig ő hoz döntést.