Hálálkodott Brüsszelnek a miniszterelnök, hogy Magyarország 2004 óta a bevételek és a befizetések egyenlegeként nettó 11 ezermilliárd forint támogatást kapott; azt külön is méltányolta, hogy csupán az elmúlt három évben bő 3,5 ezermilliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdaság felpörgetéséhez – jelentette az MTI. Azaz dehogy jelentette, mert ilyesmi nem történt, holott Magyarország éppen 15 éve lett az Európai Unió tagja. Azt kürtölte világgá, hogy Orbán Viktor az Egy öv, egy út nevű pekingi fórumon gazsulált: a kínai vállalkozások „jelentősen hozzájárultak a gazdaság korszerűsítéséhez”, 4,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon.
Más hangot ütött meg Pekingben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, megpendítve, hogy az Egy öv, egy út esetében nagyobb átláthatóságra, nyílt közbeszerzésekre és jobb kockázatelemzésre volna szükség. Az intelemre a magyar kormány ügyet sem vet, az indulóárakon 750 milliárd forintos Belgrád–Budapest vasúti megaberuházás megtérüléséről mélyen hallgat. Gazdaság rovatunkból kitetszik,
jó okkal sunnyog.
Azt viszont nem titkolta, hogy a kivitelező kínai–magyar konzorcium belföldi tagja Mészáros Lőrinc érdekeltsége lesz. Nincs min csodálkozni, az ő cégcsoportja nyer kicsiben és nagyban, sőt olyan korrupciógyanús ügyekben is, mint a felcsúti fociakadémiáé. Ezt maga Mészáros elnökli, az ottani sportkomplexumot pedig a gyermekei cége fejlesztheti – közbeszerzés nélkül, holott a beruházás fő forrása Felcsútra csatornázott társasági adó. A részleteket a Nagy pénz, kis kapu című írás tárja fel.
„A magyar patkányok előtt, úgy tűnik, mégis szabad az út” – írja HVG-paródiaként is értelmezhető írásában Spiró György. Egyéni javaslat című új kötete megannyi mélysötét tónusú humoreszkjéből áll össze. Az író víziójával szemben Magyarország rovatunk az elpatkányosodás valóságos okairól számol be. „A patkány ugyanolyan cikk, mint bármi más, akkor kell eladni, amikor kereslet mutatkozik rá” – idéz egy képzelt illetékest Spiró, amihez a politikai seftekben edződött HVG annyit tesz hozzá: irtása is ugyanolyan szolgáltatás, mint bármi más, úgy is kell eljárni. Mi tagadás, ez történt.
„A nemzetek akarata ellenére nem lehet Európát építeni, de a nacionalizmusok ellenében igen” – summázza tapasztalatait Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki a bőséges választék ellenére nem valamelyik kormánylapnak adott interjút, hanem a HVG-nek. Bár Európa építéséhez az sem árt, ha a nacionalista pártok nem törnek át, sem a nemzeti, sem a közelgő európai parlamenti választásokon. Mint Spanyolországban, ahol a baloldal tekintheti magát nyertesnek. Világ rovatunk azt is latolgatja, hogy a széttagolt politikai mezőnyben milyen kormány állhat össze. Honi terepen még bonyolultabb a képlet: a
többség úgy támogatja Magyarország EU-tagságát, hogy benyalja a kormányzati propagandát
– derül ki a Medián felméréséből.
„A magyar történelem a világ és Magyarország közötti konfliktus története. Nekem úgy tűnik, hogy jellemzően a világnak szokott igaza lenni, azonban igyekszem a magyar állásponthoz is empatikusan viszonyulni. Ha nem sikerül, szomorú vagyok, magányos és megalázott” – töpreng Papp-Zakor Ilka alteregója A suszter című novellában. A 29 éves erdélyi magyar író a Szellem rovatnak adott interjúban kifejti: Trianonról tisztességesen, történelmi kontextusban kellene beszélni, nem gusztustalan emlékművel. Utóbbival az a fő baj, hogy „mentálisan végtelenül rombolja a magyar társadalmat”.
A végtelen pedig annyit tesz, hogy mindig van tovább.
A szerző a HVG munkatársa
