Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Botrányos, hogy az Európai Tanács (ET) nem foglalkozik a hetes cikkely szerinti eljárásokkal – jelentette ki Strasbourgban Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetője. Az Eurológus cikke szerint Weber arra hivatkozott: a Lisszaboni szerződés is előírja, hogy az európai állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak tárgyalnia kell a jogállamiság védelmében indított ügyeket.
Nagyon fontos lenne, hogy végre figyelembe vegyék: két országnál is folyik az eljárás"
– utalt a magyar és a lengyel jogállamisági vizsgálatra.
Weber a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy meg fogja kérni Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy vegye fel az egyik következő EU-csúcs napirendjére az eljárások ügyét.
A frakcióvezető azt is elmondta, támogatja, hogy a következő költségvetésnél a kifizetéseket a jogállamisági feltételrendszer betartásához kössék.
Az Európai Parlament (EP) január közepén határozatban mondta ki, hogy nem szabad késlekedni a hetes cikkely szerinti eljárással, így Magyarország és Lengyelország ellen is mielőbbi intézkedéseket várnak, mert úgy látják, romlott a helyzet a két országban az eljárás megindítása óta. A labda azonban most az ET térfelén pattog, mert az EP-nek az eljárásnak ebben a szakaszában már nincs beleszólása az ügybe.
Deutsch Tamás a Twitteren reagált Weber kijelentésére, azt írta, hogy a Fidesz EP-képviselői üdvözlik a frakcióvezetőnek azt a kijelentését, hogy mielőbb tárgyalni kell az ET-ben az ügyet.
.@FideszEP welcomes below statement of @ManfredWeber. This has been requested by the #Hungarian govt for a long time. #Article7 procedures shall be discussed in @EuropeanCouncil and closed as soon as possible. The #WitchHunt must be ended.
— Deutsch Tamás (@dajcstomi) February 11, 2020
That’s it. https://t.co/MlXGskdq6R
A hetes cikkely szerinti eljárást 2018-ban indították meg Magyarország ellen. Az ügyben indított meghallgatások során az Orbán-kormány képviselői tagadták, hogy bármilyen hiányosság lenne a magyar jogállamiságban vagy a demokráciában. Az Európai Unió igazságügyi biztosa ezt máshogy látja, szerinte más gondok is vannak.
