"A koronavírus-járvány 2020 első felében példátlan helyzet elé állította a világ összes országát. Mi, magyarok összefogtunk, időben meghoztuk az intézkedéseket, így a járványt sikerült megfékeznünk. Az orvosok és járványügyi szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a készültséget fenn kell tartani, mert a koronavírus-járvány megjelenhet Magyarországon is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy azok a járvány elleni intézkedések hatékonyak, amelyek nagy társadalmi támogatottsággal bírnak" – vezeti föl a kormány a koronavírus járvány miatt indított nemzeti konzultációt, majd következik a 13 kérdés.

A konzultáció nyitóképén még tegeznek: "a te országod, a te hangod", később viszont áttérnek magázásra.

Nézzük a kérdéseket és a megadott válaszlehetőségeket:

• A járvány újabb hulláma esetén a javasolt intézkedések közül melyiket támogatná?

Itt 9 válaszlehetőséget sorolt fel a kormány, többet is meg lehet jelölni. Ezek a kijárási korlátozás bevezetése, a távolságtartás, a maszkviselés elrendelése, az országhatárok lezárása, áttérés digitális oktatásra, rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása, illetve az ingyenes parkolás.

• Azt a kérdést, hogy fenn kell-e tartani a járványügyi készültséget az esetleges második hullámig, azzal vezette fel a kormány, hogy a járvány miatt sok országban összeomlott az egészségügy, itthon viszont sikerült lelassítani a terjedést, amivel felkészítették az egészségügyi rendszert.
• A harmadik kérdésnél behozzák a Pesti Úti Idősek Otthonát is, amiről a konzultációs kérdőíven azt írják, több százan megbetegedtek és nagyon sokan meghaltak, de általánosságban is leírják, hogy a magyarországi járvány minden negyedik áldozata idősotthon lakója volt. A kérdés úgy szól, szükség van-e arra, hogy tovább erősítsék az idősotthonok járványügyi védelmét. Arra nem térnek ki, milyen lehetőségekben gondolkodnak itt.
• A járvány miatt a világon készlethiány alakult ki egészségügyi eszközökből, ám Magyarország sikeresen szerezte be ezeket az eszközöket külföldről és elkezdte a hazai gyártást is – szól a következő kérdés felvezetése. Ismét egy eldöntendő kérdés jön: törekedjen-e a kormány arra, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket Magyarországon állítsák elő, ezzel csökkentve az ország kiszolgáltatottságát?
• Ezt követi az a kérdés, hogy járvány idején járjon-e ingyen internet az iskolás gyereket nevelő családoknak és tanároknak.
• Alaposan felvezették azt a kérdést is, hogy szükség van-e állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, szintén a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében. Ez elé ugyanis azt írták, Brüsszel járványügyi szervezete, az Európai Betegégmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a járvány kitörésekor nem észlelte a közelgő veszélyt. Az uniós hivatal a vírusfertőzés kockázatát még az első európai haláleset napján is „mérsékeltnek” nevezte. A magyar illetékes szervek ezzel szemben időben megkezdték a felkészülést a védekezésre. Az operatív törzs 2020. január 31-ével megkezdte munkáját – akkor, amikor Európában még nem észleltek megbetegedést.
• A kormány megkérdezi azt is, a járvány elleni védekezés idején a bankok és a multik is járuljanak-e hozzá a védekezés költségeihez. Ezt azzal vezették fel, hogy a járvány elleni védekezésnek nem lehet pénzügyi akadálya.
• A kormány a nemzeti konzultációba is beleírta, hogy itthon gazdasági visszaesés várható, bár kisebb, mint Nyugat-Európában. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a magyar gazdaság talpra állításához előnyben kell részesíteni a magyar termékek, magyar szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a magyar turizmust – tették hozzá, majd jön a kérdés: ösztönözni kell-e a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell-e a hazai turizmust?
• A következő kérdés a munkahelyvédő- és teremtő programokra vonatkozik, ott arra kíváncsiak, ezeket az emberek szerint fenn kell-e tartani a járvány elmúltával is. A felvezetésben a beruházási támogatásokat, a képzési programokat és az adócsökkentést hozták fel példaként az eddigi munkahelyvédelmi lépéseknél.
• Alaposan szájba rágja a kormány, mi szerinte Soros György terve: a nemzeti konzultáción megjelent magyarázat szerint Soros azt javasolta, az unió tagországai vegyenek fel hatalmas kölcsönöket, örökkötvényeket, melyek után generációkon keresztül örökre kamatot kellene fizetni. A kormány szerint Soros beláthatatlanul hosszú időre adósítaná el hazánkat, itt a kérdés úgy szól, az emberek elutasítják-e a tervet.
• A következő kérdés, hogy meg kell-e védeni a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól. Ezt azzal vezették fel, hogy a járvány okozta gazdasági válság miatt sok vállalat került csődközeli helyzetbe, és fennáll a veszélye, hogy ezt kihasználva nemzetközi pénzügyi spekulánsok megpróbálnak stratégiai magyar cégeket megszerezni.
• Az utolsó két kérdés vonatkozik a migrációra. "Az Európai Bíróság határozata szerint jogellenes a bevándorlókat a magyar határon felállított tranzitzónában várakoztatni. A döntés értelmében járványveszély idején is be kell engedni a migránsokat az ország területére. Ez az ítélet egybevág Soros György migrációra vonatkozó régi tervével, amely szerint Európába mindenáron évi egymillió bevándorlót kell beengedni" – írták, majd megkérdezik, a kormány továbbra is lépjen-e fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?
• Az utolsó kérdésnél nehéz elsőre megfejteni, hogy pontosan mire gondol a kormány. Az írják, "Brüsszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit." A kérdés pedig az, hogy a kormány nyílt konfliktus árán is tartson-e ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett. Ha tippelni kellene, akkor a megfejtés a Stop Soros-törvénycsomag tranzitzónákra vonatkozó része miatt indított per lehet, de a pontosság érdekében rákérdezünk a kormánynál.

A témák közül többet csepegtetve elárult már a kormány, az alapján megírtuk, szemfényvesztéssel és álkérdésekkel készül a kormány:

Szemfényvesztés és álkérdések - jön az új nemzeti konzultáció

Mindenképpen szeretett volna idén egy nemzeti konzultációt Orbán Viktor miniszterelnök: a járvány előtt még úgy tervezték, hogy a börtönkörülmények miatt megítélt kártérítésekről és a gyöngyöspatai szegregált romáknak megítélt 100 milliós kártérítés igazságosságáról kérdezik majd meg az embereket. A kormány nem akart fizetni, pénz helyett képzéssel kárpótolta volna a romákat.