szerző:
Windisch Judit - Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Romák helyett ismét a migránsok és Soros György ellen hangol a kormány, de az idősotthonok emlegetésével Karácsony Gergely ellen is kampányolnak. A 13 belengetett kérdést átnézve látszik, hogy a kormány ismét álkonzultációt szervez.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Mindenképpen szeretett volna idén egy nemzeti konzultációt Orbán Viktor miniszterelnök: a járvány előtt még úgy tervezték, hogy a börtönkörülmények miatt megítélt kártérítésekről és a gyöngyöspatai szegregált romáknak megítélt 100 milliós kártérítés igazságosságáról kérdezik majd meg az embereket. A kormány nem akart fizetni, pénz helyett képzéssel kárpótolta volna a romákat. Orbán már az év eleji sajtótájékoztatóján megadta az alaphangot, amikor egy semmiből jövő kérdésre elkezdte magyarázni, hogy szerinte igazságtalan, hogy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”.

Miután világosan kiderült, hogy a kormány hogyan épít kampányt a romaellenes érzületre, több száz pszichológus, társadalomtudós tiltakozott, mondván, ha ezt a kérdést tényleg beemeli a kormány a tervezett konzultációba,

az súlyos társadalmi károkat fog okozni, hiszen alkalmas arra, hogy konfliktusokat generáljon, meglévő feszültségeket felszínre hozzon, amelyek akár erőszakos formát is ölthetnek, gyűlölet-bűncselekményekhez vezethetnek, és legitimálják az intézményes megkülönböztetés gyakorlatát.

A kormány kész lett volna egy bírósági döntést is felülíratni a nemzeti konzultációval, ám mostanra ettől a szándéktól elálltak. A Kúria által megerősített 100 milliós kártérítést kifizetik, a köznevelési törvényhez benyújtott "lex Gyöngyöspata" pedig nem visszamenőleges hatályú, csak a későbbi perek után kell a szegregáció okozta károkat oktatással kárpótolni. Azért az iskolaőrség bevezetésével többek szerint még visszacsaptak Gyöngyöspatának, azt üzenve, hogy az ehhez hasonló iskolákban őrökre van szükség, máskülönben nem lehet a diákokkal bánni.

©

Ehhez képest a most belengetett 13 kérdés fókusza visszakerült a menekültekre és Soros Györgyre (oda, ahol a járvány előtt abbahagyták), és immár Karácsony Gergely főpolgármesterre.

Már mindjárt kész!

Másfél hete be is jelentette Orbán Viktor, hogy új nemzeti konzultációt indít, és elmondása szerint akkor már csak a végső simításokat végezték a kérdéseken. A pontos kérdések azóta sem ismertek, de Dömötör Csaba és Kovács Zoltán államtitkárok három körben ismertették már a konzultáció témáit. Ha már a járvány ürügyén indítják el, a témák többnyire erről is szólnak. Más kérdés, hogy mire a válaszok megérkeznek, addigra a Parlament a kérdések egy részére vonatkozóan már rég el is fogadta az irányadó törvényeket.

Nem a bejelentések sorrendjében nézve ilyen az, hogy

  • Fenn kell-e tartani a járványügyi készültséget az esetleges 2. fertőzéshullámig? – Igen, hiszen a veszélyhelyzet után az átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslat elfogadásával a kormányzati nyilatkozatok alapján átváltunk az "egészségügyi válsághelyzetre",
  • Fellépjen-e a kormány a csődközelbe jutott cégek ellenséges külföldi felvásárlásával szemben? – Fel fog, az imént hivatkozott törvényjavaslatban ugyanis eleve miniszteri engedélyhez kötik a "stratégiai ágazatokban", fontosabb társaságokban a külföldi tulajdonszerzést (ehhez csődközelbe sem kell jutni). Ez a korlátozás sem új, tavaly óta kell miniszteri rábólintás ahhoz, hogy fontos iparágakban külföldi cég tulajdont szerezzen, most csak az érintett kört bővítik ki. A miniszter 45 napot kapna eldönteni, a tulajdoni viszonyok átalakulása sértené-e az ország biztonsági érdekét, de hogy ez mit jelent, azt ő dönti el. Egy olyan országban, ahol az állam nem szokott beavatkozni az üzleti életbe, nem sokan tartanának attól, hogy egy ilyen terv piactorzító hatású lehet. Az EU vezetői is dolgoznak azon, hogy a válságban nehéz helyzetbe került cégeket mentsék – az uniós szabályozás célja az volna, hogy a kínai állam befektetőkön keresztül ne juthasson részesedéshez olyan cégekben, amelyek biztonsági szempontból fontosak Európának.
  • A bankok és multik hozzájáruljanak-e a védekezés költségéhez? – Hozzájárulnak, igaz, eltérő mértékben. Az erről szóló adótörvény már csak Áder János aláírására vár. A bankok idén 55 milliárdot fizetnek be, amit öt év alatt visszakapnak, a kiskereskedelmi láncokra (multikra) kivetett adóból 36 milliárdot várnak. Hétvégén derült ki, ezzel egészen 2024-ig számolt a kormány, évi 50-60 milliárdot meghaladó tételben.
  • Maradjon-e a munkahelyvédelmi program? – Itt is a kérdést és a válaszokat kellene látni ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mely elemekre gondol a kormány, de az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben lehetőséget adnának arra, hogy a veszélyhelyzet alatt kötött rugalmas munkaszerződések hatályban maradjanak, illetve miniszteri engedéllyel a munkahelyeket teremtő, nemzetgazdasági szempontból fontos cégeknél 24 hónapos időkeretet alkalmazzanak. Érthetik ezt is munkahelyvédelmi program alatt (esetleg a bértámogatás fenntartását), a szakszervezetek, illetve több ellenzéki politikus szerint viszont ez maga a "rabszolgatörvény 2", amely az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a dolgozókat.

©

Van, amit ugyan nem szabályoztak törvényben, de a gyakorlati lépések – és a józan ész logikája – alapján eleve eldőlt: ez pedig az, hogy kell-e növelni a védőfelszerelések gyártókapacitását. Nemcsak azokat növelték – a börtönökben három műszakban varrták a maszkokat –, de elindult a hazai lélegeztetőgép-gyártás is.

Hogyan ne beszéljünk a lényegről

A kormány megkérdezi, hogy az emberek milyen védelmi intézkedést támogatnak egy újabb járvány esetén, az eddig ismert lehetőségek alapján a maszkviseléstől a kijárási korlátozásokig mondhatnak véleményt. Az igazi kérdés viszont nem ez, hanem az, hogy a járvány elleni védekezésben meddig mehet el a kormány. A várhatóan június 20-ig tartó veszélyhelyzetben rendeletileg kormányozták az országot, utána viszont – Gulyás Gergely állítása szerint – ilyenre nem lesz szükség, a kormány a várhatóan életbe lépő egészségügyi járványhelyzetben a jelenleginél szűkebb lehetőségeket kap. Kijárási korlátozást – a törvényjavaslat szerint – nem rendelhet el, a tömegközlekedési eszközöket viszont leállíthatja és egyes területek elhagyását is megtilthatja. Mindezt – indokolt esetben – fél évre, a hosszabbításhoz parlamenti felhatalmazás sem kell. Gulyás szerint az, hogy rendezvényeket is betilthat a kormány, nem a kormányellenes tüntetéseket jelenti majd, ígérete szerint azt a veszélyhelyzet lejártával lehet majd tartani.

A jogvédőket (mint a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International) nem nyugtatta meg, hogy a kormány a katasztrófavédelmi törvény módosításával átmenti a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát, ami alapján veszélyhelyzetben ismét rendelettel kormányozhatnak anélkül, hogy az Alaptörvény által előírt kétharmados törvény gátat szabhatna ennek.

©

A digitális oktatás tapasztalataiból azt szűrte le a kormány, hogy sokat segíthet, ha ingyen van az internet a diákoknak, szülőknek és tanároknak, ezért meg is kérdezik, akarják-e az ingyen netet, ami a klasszikus szemfényvesztés. Nem tudni, a kormány miből vonta le a következtetést, hogy járvány idején anyagi értelemben is nagy terhet jelent az internethasználat, hiszen a vezetékes csomagok díja független a forgalomtól. Lehet, hogy forgalomfüggő mobilnet-szolgáltatást is ingyenessé tenné, de nem világos, ki állná az „ingyenes” internet cechét – az állam, a szolgáltatók vagy esetleg megosztva.

Ez a kérdés ugyanakkor semmilyen megoldást nem kínál azoknak, akik internet, számítógép, okostelefon vagy tablet hiányában egy az egyben kiestek a digitális oktatásból. Ez a hátrányos helyzetű térségekben a gyerekek 45 százalékát jelentette.

Újratöltött kormánypropaganda

A kormány rákérdez majd arra is, az emberek mennyire értenek egyet az idősotthonok védelmének erősítésében (erről egyelőre nem tudni többet), amiből arra lehet következtetni, a Karácsony Gergely főpolgármester elleni politikai küzdelem folytatódik.

A fővárosi fenntartású Pesti úti Idősek Otthonában több mint 300 lakó koronavírusos lett, 49 ember meghalt. A járvány végigsöpört az intézményen, felelősség kérdésében egymásra mutogat a kormány és Karácsony Gergely. Előbbi szerint Karácsony kötelessége lett volna a helyzet megelőzése, utóbbi szerint viszont a problémát az okozta, hogy a fideszes irányítású kormányhivatal döntése nyomán tesztelés nélkül küldtek vissza betegeket a kórházból, és a dolgozók védőfelszerelésének egy részét is a főváros vette, ahogy a teszteket is. Erről további részleteket ide kattintva olvashat.

A Pesti útról vitték el a betegeket
©

Nem maradhatnak ki a menekültek sem, rájuk két kérdés is vonatkozik a 13-ból. Az elsőnél messziről indítanak. Kovács Zoltán szerint "a konzultációban szó lesz az Európai Bíróság azon határozatáról is, mely szerint jogellenes a tranzitzónákban ideiglenesen feltartóztatni azokat, akik az Európai Unióba igyekeznek. Megkérdezik a magyarokat arról is, hogy továbbra is fenn kell-e tartani a magyar határ szigorú védelmét és őrizetét, mivel nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió biztonságának megőrzéséről is szó van."

Az Európai Bizottság döntése után a kormány megszüntette a tranzitzónákat, az ott "fogva tartott" menekülteket elszállította, viszont törvényben is előírná, a jövőben csak nagykövetségen lehessen menedékkérelmet beadni. A kérdést viszont nem erre fűzik fel, csak arra kíváncsiak, fenn kell-e tartani a határ védelmét. Nyilván igen, hiszen továbbra is érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. A migráció és a járvány összefüggésére is rákérdeznek majd (a kormány szerint ugyanis a két veszély egymásba kapcsolódik), vagyis ott folytatják, ahol Bakondi György miniszterelnöki megbízott márciusban abbahagyta: a migránsok veszélyesek, nemcsak a terrorizmus, de a koronavírus miatt is (melynek a lappangási ideje durván 2 hét, aminél ide tovább tart az út).

Sorost vagy Brüsszelt fúrja a kormány?

Soros György adósrabszolgaságba kergetné az EU-t az örökjáradék-kötvényével – állítja Orbán Viktor, amiből a magyarok nem kérnek. A pontos kérdés itt sem ismert, csak azt tudni, amit Kovács Zoltán mondott: a koronavírus komoly hatással van az európai országok gazdaságára, a hatások kivédésére sok terv létezik, ezek közé tartozik Soros terve is. "Az ő elképzelése szerint az országoknak olyan örökkötvényeket kellene kibocsátaniuk, amelyek után generációkon keresztül, gyakorlatilag végtelenségig fizethetnék egyes országok, illetve azok lakosai a kamatokat." Szeretnék tudni, a magyarok mit gondolnak erről, hiszen "mindannyiunk jövőjéről van szó."

Soros György "második tervét" a kormány nem támogatja, de ez nem túl bátor vállalás: az EU vezetőinek eddigi kommunikációja alapján valószínű, hogy abból amúgy sem lesz semmi.

Már meg kellett állítani
©

Első ránézésre ijesztően hangozhat a gondolat, hogy egy kötvény után örökké kamatot kelljen fizetni – nem is csoda, hogy a kormány szívesen emeli ki ezt a részletet. De a helyzet természetesen ennél sokkal bonyolultabb. Odáig ugyanúgy nézne ki az üzlet, mint bármelyik más kötvénynél, hogy a kibocsátója (azaz ebben az esetben az EU) pénzt kap a befektetőktől, utána viszont más kötvényekkel ellentétben a tőkét soha nem kellene visszafizetnie, csakis a kamatokat. Ezeknek egy részét hosszú távon elviszi az infláció, de egyébként is, a legtöbb örökjáradék-kötvény valójában egy idő után visszavásárolható.

Soros úgy számol, hogy az EU 1000 milliárd eurót tudna nagyon gyorsan összeszedni a válságkezelésre úgy, hogy ha a piacon reálisnak tűnő 0,5 százalék kamata lenne a kötvénynek, évente 5 milliárd euró kiadással megúsznánk. Ez sem olcsó, de ugyanúgy sok pénzbe kerül bármilyen más kötvénykibocsátás, ahogy az is, ha a tagállami befizetések megnövelésével próbálnák megoldani a válságkezelést.

Attól azonban, hogy a "Soros-tervből" nem lesz semmi, még nem jelenti azt, hogy a kérdésnek ne lenne jelentősége. Az Európai Bizottság ugyanis hosszú lejáratú kötvénykibocsátással finanszírozná a válság utáni helyreállítást. Orbán erről hivatalosan még nem mondott véleményt, csak annyit, hogy a hitel szónál "a magyar embernek itt a piros lámpa kigyullad a fejében". Vagyis elképzelhető, hogy Soros és az EU-terv összemosásával valójában a brüsszeli javaslat megfúrásához keres támogatást a kormány.

A hagyomány az hagyomány

A nemzeti konzultáció ismét hónapokig témát ad majd a kormánynak, hiszen a válaszokat augusztus 15-ig kell visszaküldeni. Noha a miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció

egy jó lehetőség, mert mindenki elmondhatja a véleményét, a kérdőív kitöltésével lehetőséget ad neki, illetve a kormánynak, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre,

valójában csak hivatkozást kreál a kormány a már eldöntött ügyekhez. Az eddig nyolc konzultációból kiderült, vagy egy régen kijelölt útra kért visszaigazolást a kormány, vagy éppen gumicsontot dob be. Például, az emberek egyetértenek-e azzal, hogy minden gyereknek joga van anyához és apához. Itt csak találgatni lehetett, mit akar valójában a kormány, keresztbe tesz-e az ideológiáján kívül állóknak. Megfejtés még mindig nincs, ez egyszerűen lekerült a napirendről.

Az többször fordult elő, hogy már elfogadott törvényekre kérdez rá a kormány, természetesen utólag. Ugyanezt látjuk most is. Arról nem is beszélve, hogy a nemzeti konzultációkon a kormány a válaszlehetőségeket is úgy fogalmazza meg, hogy abból más ne süljön ki, mint hogy neki van igaza, és az emberek támogatják.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vajon feláldozható hét ember élete a tudomány érdekében?

Vajon feláldozható hét ember élete a tudomány érdekében?

Ismét 800 felett a fertőzöttek száma, 8-an meghaltak

Ismét 800 felett a fertőzöttek száma, 8-an meghaltak

Adócsökkentést lengetett be Varga Mihály, de a kormány lemond a koronavírustesztek után szedett sarcról is

Adócsökkentést lengetett be Varga Mihály, de a kormány lemond a koronavírustesztek után szedett sarcról is