szerző:
Dezső András
Tetszett a cikk?

Több mint ezeregyszáz titkos információgyűjtést – például telefonlehallgatást, titkos házkutatást – engedélyezett idén Varga Judit a hazai titkosszolgálatok kérésére, de a hvg.hu által kikért közérdekű adatok elemzéséből kiderül, hogy a tavaszi karantén alatt kevesebb lehetett a miniszteri engedélyhez kötött művelet. Feltehetőleg ekkor a titkosszolgálatok és a célszemélyek is visszahúzódtak. Aztán júliustól visszaállt a rend és a második fél év már hasonló aktivitást mutat, mint a tavalyi azonos időszak.

Több mint ezeregyszáz titkos információgyűjtést engedélyezett idén Varga Judit
A szokásosnál kevesebb volt az igazságügyi miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtés az idei első félévben, ami feltehetőleg a tavaszi karantén miatt kevésbé aktív titkosszolgálatoknak és célszemélyeknek tudható be. De aztán júliustól látványosan belehúztak a hazai titkosszolgálatok.
Az idei első félévben 555, míg a második félév decemberig tartó időszakában 621 darab titkos információgyűjtést engedélyezett Varga Judit igazságügyi-miniszter. Ez összesen 1176 kiadott engedélyt jelent, de az évből még van hátra egy hónap, így könnyen lehet, hogy a titkosszolgálati eszközöket is bevethető állami szervek “utolérik” a tavalyi év adatait. Akkor január elejétől december végéig 1340 titkos megfigyelést hagyott jóvá Varga Judit, illetve az elődje, a miniszteri pozícióból az Európai Parlamentbe küldött Trócsányi László.
A külső engedélyhez kötött, vagy anélkül is végezhető titkos információgyűjtést valamennyi nemzetbiztonsági szakszolgálat csinálhat - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) kivételével. Magyarul az évi 1000-1300 miniszteri engedély a hazai titkosszolgálatok, így az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a katonai titkosszolgálatok és az összes szervet kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat között oszlik meg. (Bár ez utóbbi szerv jellemzően csak végrehajtóként jelenik meg, ami annyit jelent, hogy a többi szolgálat kérésére elvégzi a titkos információgyűjtést).
Idén az első félévben engedélyezett 555 titkos információgyűjtés 128-cal elmarad az előző év azonos időszakától. Valószínűleg nem csak arról van szó, hogy a karantén miatt a hatóságok sem dolgoztak ugyanakkora intenzitással, mint “békeidőben”, hanem arról is, hogy a célszemélyek, a hatóságok látókörében lévő emberek sem voltak annyira aktívak, ami a korábban megszokott élet leállása miatt is érthető.
A külső, azaz miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elég sokrétű lehet a hatályos nemzetbiztonsági törvény szerint. Egy ilyen engedély birtokában az állami szerv titokban átkutathat egy lakást, a tapasztaltakat rögzítheti technikai eszközökkel. Postai küldeményt bonthat fel, annak tartalmát ellenőrizheti és technikai eszközzel rögzítheti. De ugyanígy megfigyelheti és rögzítheti a célszemélyek elektronikus úton folytatott kommunikációt is - mindezt természetesen az érintettek tudta nélkül.
A titkosszolgálatoknál a titkos információgyűjtést az adott szerv főigazgatója terjeszti elő. Ám nem minden esetben rohangálnak emiatt a titkosszolgák a miniszterhez, bizonyos esetekben ugyanis a Fővárosi Törvényszék bírájának az engedélyére van szükségük. Azt a törvény tételesen felsorolja, hogy milyen ügyeknél kell bíróhoz és milyen esetekben a miniszterhez fordulni. Csak néhány példa. Ha például az Alkotmányvédelmi Hivatal azért száll rá valakire, mert azt gyanítják, hogy törvénytelen eszközökkel akarja megzavarni az ország törvényes rendjét, és az illető telefonját le akarják hallgatni, akkor bírótól kell engedélyt kérniük. De ugyanígy kell eljárniuk, ha drog, esetleg fegyverkereskedőre akarnak “rádolgozni”, vagy valakivel kapcsolatban felmerül, hogy közösség tagja elleni erőszakot követett el, vagy minősített adattal élt vissza.
Viszont ha például a titkosszolgálat úgy találja, hogy valakit azért kell lehallgatni, mert esetleg egy idegen állam titkosszolgálatának megbízásából magyar politikai vagy gazdasági érdekeket sért, akkor a minisztertől kérnek engedélyt a titkos műveletekhez.
Mindez tehát azt is jelenti, hogy a több mint ezer, a miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtésnél több történik évente, azt viszont nem lehet tudni, hogy mennyi. Az Országos Bírói Hivatal a hvg.hu megkeresésére közölte: nem vezetnek erről statisztikát, így az adatot sem tudják velünk közölni.
Emellett pedig nem árt tudni, hogy a titkosszolgálatok végezhetnek olyan titkos információgyűjtést is, amikor nincs szükség külső, azaz bírói vagy miniszteri engedélyre, elég az adott szerv vezetőjének jóváhagyása. Ha például egy kémgyanús embernek csapdát akarnak állítani, vagy létre akarnak hozni egy fedőcéget, esetleg meg akarnak figyelni titokban egy adott objektumot, autót vagy járművet, akkor ahhoz nincs szükségük külső engedélyre.

Az idei első félévben 555, míg a második félév decemberig tartó időszakában 621 darab titkos információgyűjtést engedélyezett Varga Judit igazságügyi-miniszter. Ez összesen 1176 kiadott engedélyt jelent, de az évből még van hátra egy hónap, így könnyen lehet, hogy a titkosszolgálati eszközöket is bevethető állami szervek “utolérik” a tavalyi év adatait. Akkor január elejétől december végéig 1340 titkos megfigyelést hagyott jóvá Varga Judit, illetve az elődje, a miniszteri pozícióból az Európai Parlamentbe küldött Trócsányi László.

A külső engedélyhez kötött, vagy anélkül is végezhető titkos információgyűjtést valamennyi nemzetbiztonsági szakszolgálat csinálhat – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) kivételével. Magyarul az évi 1000–1300 miniszteri engedély a hazai titkosszolgálatok, így az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a katonai titkosszolgálatok és az összes szervet kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat között oszlik meg. (Bár ez utóbbi szerv jellemzően csak végrehajtóként jelenik meg, ami annyit jelent, hogy a többi szolgálat kérésére elvégzi a titkos információgyűjtést).

Idén az első félévben engedélyezett 555 titkos információgyűjtés 128-cal elmarad az előző év azonos időszakától. Valószínűleg nemcsak arról van szó, hogy a karantén miatt a hatóságok sem dolgoztak ugyanakkora intenzitással, mint “békeidőben”, hanem arról is, hogy a célszemélyek, a hatóságok látókörében lévő emberek sem voltak annyira aktívak, ami a korábban megszokott élet leállása miatt is érthető.

A külső, azaz miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elég sokrétű lehet a hatályos nemzetbiztonsági törvény szerint. Egy ilyen engedély birtokában az állami szerv titokban átkutathat egy lakást, a tapasztaltakat rögzítheti technikai eszközökkel. Postai küldeményt bonthat fel, annak tartalmát ellenőrizheti és technikai eszközzel rögzítheti. De ugyanígy megfigyelheti és rögzítheti a célszemélyek elektronikus úton folytatott kommunikációt is – mindezt természetesen az érintettek tudta nélkül. 
A titkosszolgálatoknál a titkos információgyűjtést az adott szerv főigazgatója terjeszti elő. Ám nem minden esetben rohangálnak emiatt a titkosszolgák a miniszterhez, bizonyos esetekben ugyanis a Fővárosi Törvényszék bírájának az engedélyére van szükségük.

©
Azt a törvény tételesen felsorolja, hogy milyen ügyeknél kell bíróhoz és milyen esetekben a miniszterhez fordulni. Csak néhány példa. Ha például az Alkotmányvédelmi Hivatal azért száll rá valakire, mert azt gyanítják, hogy törvénytelen eszközökkel akarja megzavarni az ország törvényes rendjét, és az illető telefonját le akarják hallgatni, akkor bírótól kell engedélyt kérniük. De ugyanígy kell eljárniuk, ha drog-, esetleg fegyverkereskedőre akarnak “rádolgozni”, vagy valakivel kapcsolatban felmerül, hogy közösség tagja elleni erőszakot követett el, vagy minősített adattal élt vissza. Viszont ha például a titkosszolgálat úgy találja, hogy valakit azért kell lehallgatni, mert esetleg egy idegen állam titkosszolgálatának megbízásából magyar politikai vagy gazdasági érdekeket sért, akkor a minisztertől kérnek engedélyt a titkos műveletekhez.

Mindez tehát azt is jelenti, hogy a több mint ezer, a miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtésnél több történik évente, azt viszont nem lehet tudni, hogy mennyi. Az Országos Bírói Hivatal a hvg.hu megkeresésére közölte: nem vezetnek erről statisztikát, így az adatot sem tudják velünk közölni.

Emellett pedig nem árt tudni, hogy a titkosszolgálatok végezhetnek olyan titkos információgyűjtést is, amikor nincs szükség külső, azaz bírói vagy miniszteri engedélyre, elég az adott szerv vezetőjének jóváhagyása. Ha például egy kémgyanús embernek csapdát akarnak állítani, vagy létre akarnak hozni egy fedőcéget, esetleg meg akarnak figyelni titokban egy adott objektumot, autót vagy járművet, akkor ahhoz nincs szükségük külső engedélyre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Jakab Péter: Tetszik az embereknek, hogy valaki odamegy, és belemondja az igazságot a kedves vezető arcába

Jakab Péter: Tetszik az embereknek, hogy valaki odamegy, és belemondja az igazságot a kedves vezető arcába

Az amerikai külügy is megerősítette, hogy orosz oldalak álhíreket terjesztenek a Pfizer és a Moderna vakcináiról

Az amerikai külügy is megerősítette, hogy orosz oldalak álhíreket terjesztenek a Pfizer és a Moderna vakcináiról

Új kulturális negyed jöhet létre Budán, ha lesz elég kreatív vállalkozó

Új kulturális negyed jöhet létre Budán, ha lesz elég kreatív vállalkozó