Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, kérdésre válaszolva igyekezett megmagyarázni a kínai koronavírus-vakcina körül kialakult helyzetet, a vonatkozó kérdés-választ egy önálló videóban is megosztották a miniszter Facebook-oldalán.

A kérdés lényege az volt, hogy a magyar kormány több mint egymillió kínai vakcinát szerezne be az idősebb korosztály oltásának felgyorsítására, ám Kínában a 60 év alattiakat oltják velük, és a klinikai tesztek is a 18–59 éves korosztályra vonatkozóan készültek el.

Szijjártó erre úgy reagált, hogy a vakcinák beszerzésének van egy “világos menetrendje”, azt pedig – folytatta – nem az ellenzék vagy a kormánytagok fogják eldönteni, milyen oltást szabad használni Magyarországon. “Vannak szakemberek, akiknek ez a dolguk” – mondta Szijjártó.

A külügyminiszter hangsúlyozta:

ma Magyarországon egy olyan intézmény, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) van, amely eldöntheti, hogy egy vakcinát szabad-e használni az országban, vagy sem.

Szijjártó hozzátette, hogy ha az ügyben kedvező döntés születik, a vakcinát tehát biztonságosnak minősítette az OGYÉI, “akkor nekünk az a kötelességünk, hogy abból beszerezzünk”. Ennek a külügyminiszter szerint az unióba csak lassan, “csöpögtetve” érkező dózisok az oka, melyeket tízezrével küldik, miközben tízmillióknak van rá szüksége.

Szijjártó azután beszélt erről, hogy a Pfizer-BioNTech amerikai oltóanyagból a gyártó átszervezései miatt ideiglenesen kevesebb jut az Európai Unió országaiba. Igaz, azt már nem tette hozzá Szijjártó, hogy a Pfizer éppen a nagyobb szállítmányozásra való felkészülés miatt küld kevesebbet: ha az átszervezéssel végeztek, a Pfizer szerint jóval több oltóanyagot tudnak majd előállítani.

A külügyminiszter szerint a fentiek miatt “természetes”, hogy a kormány közben más oltóanyagokat keres, és próbál Magyarországra hozni, de csak olyanokat, amelyeket biztonságosnak minősítettek. Az OGYÉI főosztályvezetője, Lukács Ferenc azt mondta, a pekingi vizsgálatuk során kiderült, a vakcina biztonságos körülmények között készül, a hatásossága azonban „még további vizsgálatokat igényel".

Szijjártó Péter szerint

Kínában azt a stratégiát követték, hogy a 18-59 éves korcsoportnak adták be előbb a vakcinát, de azt a 60 év felettiek esetében is engedélyezték azt.

(Pontosabban kiadták rá a járvány miatti, vészhelyzeti jellegű engedélyt.) Az Egyesült Arab Emírségekben egyébként már az idősebbeket is oltják a Sinopharm termékével, de a vonatkozó hírben nem közlik, pontosan melyik korcsoportot értik ez alatt.

A Sinopharm oldalán még január 16-án megjelent egy interjú, melyben a vakcinagyártó elnöke, Liu Jingcsen arról beszél, hogy az oltás klinikai tesztjét első körben a 18–59 éves korosztályban végezték, amit a 60-asok, majd a 3-17 évesek követtek. A vizsgálatokban összesen öt korcsoport vett részt. Arról ugyanakkor már nem nyilatkozott Jingcsen, milyen eredményeket értek el az idősebbeknél. A Reuters múlt héten a kínai állami médiára hivatkozva arról írt, a kínai oltási programot – melyet vészhelyzeti használattal júliusban kezdtek meg – decemberben kibővítették, hogy még több kockázati csoportot foglaljon magában. Hozzátették, a 18 év alattiakra és a 60 éven felüliekre még nincs elég klinikai adat.

A hvg.hu korábban több kérdést is feltett az operatív törzsnek a kínai vakcináról. Érdeklődtünk arról, hogy az OGYÉI várhatóan mikor dönt a vakcináról, és ha pozitív döntés születik, úgy mikorra érkezhet meg az első szállítmány, illetve ez esetben nagyjából mekkora dózisra lehet számítani. Azt is megkérdeztük, ott, ahol már alkalmazták a Sinopharm oltóanyagát, készült-e klinikai vizsgálat a 60 éves korosztálynál, és annak mi lett az eredménye. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.