szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Azt elemezték a Népességtudományi Kutatóintézetben, hogy mennyivel dobta meg a korábbi évek alapján becsült halálozásokat a járványhelyzet: 14 százalékkal. A tanulmányból az is kiderül, hogy a hivatalosan koronavírusban elhunytak számához képes másfélszer többen haltak meg tavaly március és december között, és hogy amikor novemberben lezárták az országot, a többlethalálozás már bőven a csúcson volt.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Ha nem lett volna koronavírus-járvány, akkor 13,7 ezerrel kevesebb ember hal meg 2020-ban Magyarországon – derül ki abból a tanulmányból, amiben a tavalyi többlethalálozási adatokat elemezte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, Tóth G. Csaba.

A járvány kezdete óta így átlagosan havonta 14 százalékkal volt magasabb a halálozás ahhoz képest, amire akkor lehetett volna számítani, ha nem söpört volna végig Magyarországon is a kórokozó. Utóbbi értéket a korábbi évek (2010–19) halálozási adataiból kiindulva becsülték meg. Ez a 14 százalékos érték egyébként megegyezik az EUROSTAT statisztikai közlésében szereplő 22 uniós tagország átlagával.

A mutató hat ország (Spanyolország, Lengyelország, Szlovénia, Belgium, Csehország és Bulgária) esetében volt 20 százaléknál nagyobb és négy országban (Dánia, Finnország, Lettország és Észtország) 6 százaléknál kisebb

– olvasható a tanulmányban, amiből az is kiderül, hogy az elhunytak 86 százaléka volt 65 évesnél idősebb, 10 százaléka 50 és 64 év közötti, a 49 évesek vagy fiatalabbak aránya pedig 4 százalékos volt. Az elhunyt nők és férfiak száma ugyanakkor nagyjából megegyezik, ami abból fakad, hogy míg a férfiak számára nagyobb kockázatot jelent a koronavírus, az idősebb korosztályokban több a nő.

Infografikán nézheti meg, hogyan ugrott meg ősszel a többlethalálozás Magyarországon

Az Eurostat összesítése szerint az unió területén több mint 450 ezren haltak meg 2020 márciusa és novembere között. A Covid-19 betegség által okozott többlethalálozásokról infografikát készítettek, amelyet hónapról hónapra végigkövethet.

A többlethalálozásba beleértik azokat is, akik közvetlenül a koronavírus miatt hunytak el, ahogyan azokat is, akiknek közvetve okozta a halálát a járványhelyzet. Például az egészségügyi rendszer túlterheltsége, a válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, a halaszthatónak ítélt kórházi műtétek korlátozása, a fertőzésveszély miatt elhalasztott vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások miatt. A kutató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közvetlen és közvetett hatások közötti határvonal elmosódott.

A szerző kitér arra is, hogy a hivatalos statisztikákban szereplő koronavírus miatt elhunytak és a valós többlethalandóság között másfélszeres a különbség az utóbbi javára. Ez is a nemzetközi átlaghoz hasonló: egy idei kutatást idéz, ahol például azt találták, hogy az uniós államok többségében 1 és 1,7 között szóródott ez a különbség.

A tanulmány talán legérdekesebb megállapítása, hogy a többlethalandóság időbeli lefutása jelentősen eltér a hivatalos statisztikákból kiolvashatótól. Utóbbi például azt jelezte, hogy szeptember közepén kezdett növekedni, és december elején volt a legintenzívebb a vírus hatása, majd utána kezdődött enyhe mérséklődés. A kutatók számításai szerint azonban míg

a többlethalandóság felfutása is szeptember közepén kezdődött, amikor a korlátozásokat november 11-én bevezették, akkor a többlethalálozás már a csúcson volt, és még egy hónapig magas szinten stagnált, majd az év végére majdnem a felére csökkent.

A kutató ugyanakkor jelezte, hogy ez a különbség az év végére teljesen eltűnt. A különbség okait firtatva pedig több lehetőséget is felvet:

“Ha úgy tekintünk a különbségre, mint ami lefedi a közvetett halálozásokat, akkor feltehetően az egészségügyi rendszer szűkülő kapacitásának irányában érdemes a választ keresni, hiszen elképzelhető, hogy a rendszer szélsőséges túlterheltsége okozta néhány hétig a hivatalos statisztikán felüli halandóságot. Ha a különbség abból fakad, hogy nehéz egységesen regisztrálni a halálokokat, és valójában a többlethalandóság is jórészt a közvetlen halandóságot méri – csak pontosabban, mint a hivatalos statisztika –, akkor a korai tetőzés megmagyarázható egyebek mellett például a gyógyítási gyakorlat fejlődésével, vagy akár azzal is, hogy a korábban megfigyelt 4-5 héthez képest rövidebb idő alatt vesztették életüket a járvány halálos áldozatai.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!