szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Windisch László szerint addig nem tudjuk megfelelően értékelni egyes országok halálozási statisztikáit, amíg a hivatalok nem a WHO ajánlásának megfelelő, az EU-ban harmonizált szempontok szerint végzik az adatok feldolgozását.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Mennyiben alkalmasak egy-egy ország halálozási mutatói a nemzetközi rangsorolásra, összehasonlításra, vagy következtetések levonására? - teszi fel a kérdést Windisch László jogász, a KSH alelnöke, az Indexnek írt véleménycikkében.

A korábban az MNB alelnöki tisztségét is betöltő jogász szerint nem segíti a higgadt értékelést, ha a járványadatok kezelése a napi politikai adok-kapok legfőbb témájává válik. Windisch elismeri, hogy a Covid okozta halálozások száma az egyik legfontosabb jelzőszám a járvány súlyosságának kifejezésére, de szerinte ez a szám inkább a járványhelyzet egy-egy országon belüli alakulásának kifejezésére megfelelő, nemzetközi összehasonításra csak korlátozottan alkalmas.

A halálesetek számbavétele, jelentésének definíciós eltérése ráadásul nagy különbségekhez vezethet, a KSH alelnöke Spanyolország és Szlovákia példáján keresztül azt mutatja be, hogy a pandémia ideje alatt tapasztalt többlethalálozás nem magyarázható csak pusztán a koronavírussal. 2020-ban a 2019-es adatokhoz viszonyított többlethalálozást az előbbi országban 65, míg utóbbiban a 37 százalékban magyarázza a pandémia.

Windisch László hangsúlyozza, hogy ha aszerint vizsgáljuk az EU-tagállamok statisztikáit, hogy a 2020-as a 2019-hez hasonlított többlethalálozás hány százalékát teszi ki, mekkora hányadát magyarázza a Covidban elhunytak száma, nagy szórást fogunk látni. Litvániában a halálozási többlet alig egyharmadát magyarázza csak a hivatalos járványstatisztika, míg Dániában majdnem dupláját.

Az EU-ban összesítve a 11,5 százalékos halálozási többletnek csak a 69,5 százaléka magyarázható a lejelentett Covid-halálesetekkel (Írország adatai még nem állnak rendelkezésre). Hét országban a halálozási többlet felét sem éri el a jelentett Covid-esetek száma, nyolc országban pedig a tapasztalt többlethalálozás 75 százaléka alatt van a kimutatott, elismert, vírussal összefüggő halálesetek száma.

Magyarország esetében ez az adat 84,4 százalék – ez az EU-ban a hetedik legmagasabb érték, csak Dánia, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Belgium és Ausztria mutatója van ezen érték felett.

Windisch László hangsúlyozza, hogy jelentős eltérések lehetnek egyes országok járványstatisztikai gyakorlata, illetve megközelítése között. Ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg az egyes statisztikai hivatalok el nem végzik a WHO nemzetközi ajánlásának megfelelően az EU-ban harmonizált szempontok szerint a haláloki statisztikák feldolgozását.

A KSH alelnöke szerint ez egyes tagállamokban akár jelentős növekedést, máshol viszont számottevő csökkenést is eredményezhet majd a Covid-áldozatok számában.

Windisch László úgy véli, hogy ezért

nem lehet csak pusztán a halálozási statisztika a tájékoztatás központjában, a teljes halálozás alakulását is vizsgálni kell, szerinte ez vezet a folyamatok jobb megértéséhez, a tisztább tájékozódáshoz.

Windisch összehasonlítja a 2020-as és a 2021-es halálozási adatokat is, hangsúlyozva, hogy több tagállamban is elképzelhető időbeli csúszás a halálozási adatok feldolgozásában, és az is eltérő, hogy mely tagállamból hány hét halálozási statisztikája áll rendelkezésre.

Ha 2020 adataihoz hasonlítjuk a 2021-es év számait, és minden országban annyi hét adatait vizsgáljuk, ahány hétre az adott ország statisztikája hozzáférhető, akkor kitűnik, hogy négy tagállamban is 30 százalék feletti a halálozási többlet, hat országban pedig 20 és 30 százalék közötti.

Magyarországon a 10. hét végéig, azaz március 14-ig áll rendelkezésre a heti statisztika, ennek alapján 11,4 százalékos emelkedés tapasztalható a halálozási adatokban.

Ezzel az uniós rangsor első, kedvezőbb feléhez tartozik Magyarország.

Windisch László szerint az adatokból az is levonható, hogy kifejezetten nagy különbségek lehetnek az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, ami alapján egy elhunytat a Covid áldozatai közé sorolnak vagy sem, ezért szerint nemzetközi összehasonlításra, következtetések levonására nem vagy csak erős korlátokkal alkalmas ez az adat.

Windisch szerint ezért a magyar halálozási adatok félrevezetőek lehetnek, és növelhetik a bizonytalanságot és a félelmet. A jogász szerint egy világ- vagy legalább EU-szinten egységesített statisztikai definíció meghatározása és következetes használata egészen más képet és sorrendet eredményezne.

Windisch szerint a többlethalálozási adatsort alapul véve Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!