Két magyar elítéltnek adott igazat az Emberi Jogok Európai Bírósága: az emberi jogot sérti, ha esélyt sem adnak a feltételes szabadulásra 40 éven belül.
hvg.hu/MTI
Egy magyar ügyben hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága: a testület azt mondta ki, összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével az, hogy az életfogytig tartó büntetésnél csak 40 év után lehetséges a feltételes szabadlábra helyezés.
Az egyik magyar állampolgárságú elítélt azért fordult a bírósághoz, mert szerinte a szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent. A másik felperest feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Ő azzal érvelt, hogy az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.
A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány kifogásait. Azt mondta ki a testület:
az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza.
Márpedig a 40 év utáni felülvizsgálat lehetősége a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs valós esély a szabadulásra. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak.
Azt is megjegyezték: a nemzetközi jog egyértelműen támogatja egy olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, amely az életfogytiglani büntetés kiszabását követően legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, ezt követően pedig további időszakos felülvizsgálatokat.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyik felperes esetében háromezer euró (mintegy egymillió forint) a másik felperes számára pedig 10 600 euró (mintegy 4 millió forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.
Átnéztük Kerkez Milos tavalyi évét, mik azok a fontos mutatók, amikben már most a legjobbak között van, illetve mennyire illeszkedik a játékstílusa az angol bajnok játékrendszerébe.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
