Érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öt tagú tanácsa a 2018 végén ismertté vált, azóta már érettségizett diáklány, Nagy Blanka panaszát, amit a Bayer Zsolt publicistát felmentő ítélet ellen nyújtott be. Az Ab azzal indokolt: nem lát az ügyben alapjogi sérelmét.

Nagy Blanka a túlóratörvény miatt tartott kecskeméti tüntetésen 2018 végén ezt mondta a kormánypártról és neve említése nélkül a köztársasági elnökről: „Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. Ez nem a pestis, nem az ebola, nem a kergemarhakór, pedig kicsit hasonlít rá. Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz. … üzenem annak a bajszos fa*nak és az összes fideszes képviselőnek – legyen kecskeméti, félegyházi, szegedi vagy bárhonnan –, hogy álljon hátrébb eggyel, és ba*a arcon magát.”

Ezután Bayer Zsolt az Echo TV-ben neki üzent: „Ő a mi kis Blankánk, a jövő politikusasszonya, ugye, aki ha gimnazista, akkor maximum 18 éves lehet, és már egy igazi, kretén, barom állat. … No, hát akkor, kedves Blanka! Az a helyzet, hogy te nem hős vagy, hanem egy szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli.”

Bayer Zsolt és Nagy Blanka

Reviczky Zsolt

A diáklány sok más, hazugságokra alapuló támadás is érte, amely ügyekben számos pert nyert kormánypárti médiumokkal szermben, de az ő becsületsértési vádja a bíróságon elbukott. A bíróság azt mondta: ha valaki kiáll a nyilvánosság elé, és elmond egy beszédet, a közélet aktív szereplőjévé válik, és innentől kezdve tűrnie kell a kritikát. Bayer szavai pedig beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába.

Ezután fordult Nagy Blanka a szocialista politikusokat gyakran képviselő Litresits András ügyvéd segítségével az Alkotmánybírósághoz. Arra hivatkozott, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem élvezhet elsőbbséget az emberi méltósággal szemben, márpedig Bayer tudatosan sértette meg az ő becsületét országos nyilvánosság előtt.

Az Ab szerint azonban az Alaptörvény hivatkozott pontja „nem önálló alapjogot állapít meg, hanem a véleménynyilvánítás szabadságának határát jelöli ki, így erre nem alapíthat az indítványozó alapjogi sérelmet”. Továbbá az Alaptörvény nem biztosít jogot a sértettnek a büntetőeljárás lefolytatására vagy a terhelt büntetőjogi szankcionálására. „A bűncselekmény elkövetése esetén az állami büntető igény érvényesítése és az elkövető megbüntetése ugyanis nem a sértettet, hanem az államot illeti.” Nagy Blanka tehát nem hivatkozott olyan alapjogának sérelmére, amely alkotmányjogi panasz alapja lehetne.