szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A miniszterelnök-jelölt szerint az a feladatuk, hogy a Fidesz rabságából kiszabadítsák az egyházakat.

Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Egyre-másra készítenek interjút Márki-Zay Péterrel a külföldi lapok, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a SZEMléleknek elmondta, hogy nagy példányszámú lengyel, francia, olasz lapok keresik meg.

Márki-Zay a portálnak beszélt a politika és a kereszténység kapcsolatáról is.

"Az, hogy ma hazánkban ennyire hangsúlyossá vált a kereszténység a politikában, az annak az Orbán Viktornak köszönhető, aki volt már KISZ-titkár, volt egy durván antiklerikális, egyházellenes időszaka is – gondoljunk csak a “cápalátogatás” kifejezésére. Most, hogy ez az ember a kereszténység védelmezőjeként adja el magát, ez felháborító nekünk, valóban keresztényeknek, akik már a szocializmus alatt is minden vasárnap ott voltunk a templomban" – mondta Márki-Zay, aki szerint nem szokatlan, ha az állam leuralja az egyházat, "ez minden diktátornak a sajátossága" a polgármester szerint.

A politikus szerint az egyház rabja a jelenlegi rendszernek.

"Jelenleg a kormányzat, néha a miniszterelnök eseti döntéseitől függ, hogy melyik egyház mennyi pénzt kap és mire. Ezek az eseti támogatások a kormány támogatását viszik be az egyházakba. Végtelenül ellenzem ezt a rendszert. A személyes hitemtől függetlenül tény, hogy Magyarország egy szekuláris állam. Az egyházak korlátozása az alapvető emberi szabadságba való belegázolás.

Az a feladatunk, hogy a Fidesz és az állam rabságából kiszabadítsuk az egyházakat. Mindegyiket. Ne lehessen semelyik vallási közösséget azzal zsarolni, hogy ad, vagy nem ad nekik pénzt az állam. Független, feladatalapú finanszírozásra van szükség ezen a területen"

– mondta a városvezető.

Márki-Zay elárulta azt is, hogy a kormány mely döntéseivel ért egyet.

"Családtámogatási rendszer, adórendszer, a dohányzás betiltása zárt terekben, szintén nagyon jónak tartom a játékautomaták betiltását – annak a szenvedélynek rengeteg áldozata volt, különösen vidéken, pláne a fiatalok körében. Azt is elismerem, milyen jó, hogy nagyon sokakat sikerült beoltani" – nyilatkozta a miniszterelnök-jelölt, aki azt is elmondta, mit tenne abban az esetben, ha megválasztanák.

"Személyesen azt szeretném, ha ez az ország legalább olyan szépen fejlődne, mint például Lengyelország. A PISA-felmérések is jól mutatják, hogyan fejlődik a lengyel oktatás színvonala – valamit nagyon meg kéne tanulnunk tőlük. Észtország élen jár a közügyek intézésének digitalizálása, automatizálása terén, Írország szegény országból fejlett gazdasággá vált. Sok jó példa áll előttünk. Az összmagyarságnak az az érdeke, hogy fejlődő pályára álljon hazánk.

Ez az egyik célom, a másik pedig az, hogy ez a nemzet szeretetközösség is legyen. Ne legyen például kifizetődő hazugságkampányokkal lejáratni senkit.

Akkor fogja ezt abbahagyni a Fidesz, ha látja, hogy kontraproduktív az ilyesmi. Itt, Vásárhelyen szerintem kifejezetten engem segített ez a tevékenységük. A Fidesz haszonelvű, utilitarista párt. Ha azt látják, hogy a gyűlöletkampány nem működik, a szeretet viszont igen, akkor váltani fognak, és olyan csodálatos szeretetkampányokat fognak csinálni, mint annak a rendje.

Meggyőződésem, hogy ha ellenzékben lesznek, a demokrácia és a liberalizmus legnagyobb támogatóivá válnak majd"

– mondta.

Márki-Zay kifejtette, milyen Magyarországot szeretne.

"Szabad sajtót szeretnénk, független igazságszolgáltatást, azzal együtt, hogy a legfőbb ügyész üldözze a korrupciót, ne pedig mentegesse a bűnözőket. Ne legyünk többé következmények nélküli ország. Fékeket és ellensúlyokat kell betenni egy új alkotmányba.

Az alkotmányba nem a szociális témákat kell beleírni, az nem is biológiakönyv – legfőbb szerepe, hogy a túlhatalmat korlátozza, vagyis megakadályozza, hogy bárki diktatúrát építsen ki"

– fogalmazott a polgármester, aki hangsúlyozta, hogy fel fognak lépni a bűn ellen, és mindig ki fognak állni az elesettek, gyengék mellett.

Márki-Zay alkotmányozó népszavazásánál nem jön ki a matek, de ez csak a kisebbik baj vele

Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.

"Akár tetszik, akár nem, 2050-re minden második Magyarországon születendő gyermek cigány lesz. Ha nem tudjuk elérni, hogy ezek a gyermekek ugyanolyan eséllyel lehessenek orvosok vagy ügyvédek, mint azok, akiknek a szülei is orvosok, ügyvédek, akkor ez az ország továbbra is elszegényedő, gyűlölködő hely lesz. Én azért dolgozom, hogy egy szerethető, fejlődő országgá váljon hazánk" – mondta Márki-Zay.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Lengyel Tibor Itthon

Márki-Zay alkotmányozó népszavazásánál nem jön ki a matek, de ez csak a kisebbik baj vele

Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.