Márki-Zay alkotmányozó népszavazásánál nem jön ki a matek, de ez csak a kisebbik baj vele
Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.
Választási győzelme esetén Márki-Zay Péter egyik első kormányfői lépése lenne az Alaptörvény megváltoztatására irányuló közös ellenzéki szándék megerősítése egy népszavazáson – erről az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nem először beszélt, ám a Financial Timesnak nyilatkozva most konkrét időpontot is említve tett vállalást. Úgy fogalmazott:
ha miniszterelnökké választják, akkor a hivatalba lépését követő 60 napon belül népszavazást tartanak a demokratikus fékek és ellensúlyok visszaállítását célzó reformokról.
Vagyis nem a jövő április elejére várható parlamenti választáson remélt győzelem a kiindulópont a 60 nap számításánál, hanem a miniszterelnöki eskütétel, ami már rögtön későbbi időpontra esik. A köztársasági elnöknek ugyanis a választást követő 30 napon belül kell összehívnia az Országgyűlés alakuló ülését, de egy későbbi ülésen teszi csak le általában az esküt az új miniszterelnök.
Az elmúlt 31 év statisztikáját vizsgálva kiderül, hogy az alakuló ülés összehívására az államfő mindig kihasználta a 30 napot – ennek praktikus oka, hogy be kell várni, amíg jogerőre emelkedik a választás eredménye –, de jelentős idő telhet el az alakuló ülés és a miniszterelnök eskütétele között is: volt, amikor ez 2-3 hét is volt, a legutóbbi 2 alkalommal viszont már csak 4, illetve 2 nap.
Merész vállalás a 60 napos határidő
Egy szűken vett, 2022. május 10-i eskütételt alapul véve július közepén lehetne számonkérni Márki-Zayt a referendum miatt. Csakhogy ez alatt a 60 nap alatt aligha futtatható át egy népszavazás a kormányzati kezdeményezéstől a megtartásáig. Akkor sem jön ki igazán a matek, ha megengedően úgy értelmezzük: Márki-Zay nem a referendum megtartására, csak a kitűzésére célzott. Mint az a Karácsony Gergely “jogvédő”, illetve az Orbán-kormány “gyermekvédelmi” referenduma különbözőségéből is kitűnik,
egy kormány által kezdeményezett országos népszavazás jóval rövidebb idő alatt átfut, mint egy állampolgár által indított, de a 60 nap így is kevésnek tűnik – legalábbis a jelenlegi törvényi határidők betartása mellett.
Ha a kormánykoalícióban részt vevő ellenzéki pártok a következő fél évben már tételesen is megegyeznek a referendumra bocsátani kívánt kérdés(ek)ben, így az(ok) rögtön, akár Márki-Zay miniszterelnöki eskütételének napján benyújtható(k) hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A testületnek 60 napja van önmagában a kérdés megtagadására vagy hitelesítésére.
Ha ezt maximálisan kihasználja az NVB, akkor máris 60 napnál járunk és még nagyon messze attól, hogy az állampolgárok véleményt nyilváníthassanak a témában. Az NVB döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel is lehet élni, aminek benyújtására 15 nap áll nyitva. A felülvizsgálati kérelmet 5 napon belül kell megküldeni a Kúriának, ahol a döntésre újabb 90 nap áll rendelkezésre.
Az átfutási idő 7-8 hónap is lehet
A Kúria döntése után a kormányzati népszavazási kezdeményezéséről az Országgyűlés 30 napon belül határoz, jóváhagyja a referendum kiírását. E döntés ellen 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet még fordulni az Alkotmánybírósághoz, amelynek 30 napja van dönteni. Ha ez is letelik, az államfőnek 15 napja van a népszavazás időpontjának kitűzésére.
Az egész folyamat a dátum kitűzéséig tehát akár 260 napot, vagyis 8,5 hónapot is igénybe vehet, ha minden jogorvoslati és döntéshozatali határidőt kihasználnak az érintettek. A legutóbb, amikor az Orbán-kormány 2016-ban a “menekültkvótákról” kezdeményezett népszavazást, annak megtartásig több mint 7 hónap telt el: február 24-én jelentették be, az államfő pedig július 5-én csaknem 3 hónappal későbbi időpontra, október 2-ra tűzte ki végül a referendumot.
De számoljunk egy nagyon optimista forgatókönyvvel. Tegyük fel, hogy Márki-Zay referenduma esetében a május 10-i bejelentéstől számítva az NVB 5 nap alatt dönt a kérdés hitelesítéséről, amit a 15 napos határidő leteltéig senki nem támad meg a Kúrián. Így az Országgyűlés ellenzéki többsége rekordgyorsan, 1 nap alatt – akár rendkívüli ülésen – dönthet a kiírásról, amit 15 nap alatt senki nem támad meg az Alkotmánybíróságnál, és az államfő sem vár, már másnap kitűzi a dátumot.
Így is eltelik 37 nap, vagyis, ha csak a referendum kitűzéséig számoljuk a napokat, beleférünk a 60-ba. Csakhogy Márki-Zay Financial Timesban idézett megfogalmazása nem annyira a kitűzés napjára, hanem a megtartás napjára utal, márpedig a dátum meghatározásánál a 8 millió szavazót mozgósító országos akció reális felkészülési idejét figyelembe véve már biztosan túl lennénk a 60 napon.
És ez nem is feltétlenül hátrány – legalábbis politikai értelemben. A nyári hónapok ugyanis tipikusan uborkaszezonnak számítanak, ilyenkor nem igazán éri meg egyetlen politikai erőnek sem szavaztatni a választópolgárokat, az várhatóan rekordalacsony részvétellel zajlana.
Mi az értelme, ha alkotmánysértő?
A legnagyobb gond azonban nem is az időzítéssel van, hanem magával az Alaptörvény megváltoztatására irányuló népszavazási kezdeményezéssel. Erre utal egyébként a lapban a Márki-Zay népszavazási ígéretre utaló mondat második fele, miszerint a miniszterelnök-jelölt kitart a terve mellett, “annak ellenére, hogy
attól tartanak, ez önmagában alkotmánysértő, és jogi és politikai válságot robbant ki”.
Valóban, egy ilyen népszavazási kezdeményezés nagyon jó eséllyel alkotmánysértő lenne. Nem tudjuk persze, hogy a referendumon egy, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítását célzó Alaptörvény-módosító csomaghoz általánosságban kérné az új kormány az emberek felhatalmazását, vagy több kérdéssel, egyes konkrét Alaptörvény-paragrafusok átírását bocsátanák referendumra.
Akárhogy is, a népszavazásról szóló törvény kimondja, hogy az NVB a hozzá benyújtott népszavazási kérdést csak “akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel”. Márpedig az Alaptörvény tételesen meghatározza, hogy miről nem lehet országos népszavazást tartani.
Egyáltalán nem lehet például “az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről” népszavazni.
Persze a témában az NVB feladatát részletező törvényi passzust lehetne úgy módosítani, hogy kivegyék belőle a fenti előírásban nevesített Alaptörvényt, ám a népszavazási törvény is sarkalatos törvénynek minősül, vagyis csak kétharmados parlamenti többséggel módosítható.
10 éves Orbán bunkósbotja, a kilencszer módosított "gránitszilárdságú" alaptörvény
Jó ideig lebegtette Orbán, hogy új alkotmányt készülne írni, hogy aztán 2010-es győzelme után az egyik első dolga legyen saját szája íze szerinti chartát készíttetni. Tíz éve terjesztették a parlament elé az alaptörvényt.
Ahogy kétharmados maga az Alaptörvény is, amely kizárja a saját maga módosítására irányuló népszavazási szándékot. Vagyis
feles többséggel az ellenzék ezeket a jogi akadályokat nem tudja elhárítani.
Ha a népszavazási eljárásnál valahogy meg is oldja a jelenlegi ellenzék kormányon feles többséggel, hogy ne kelljen az NVB-nek figyelembe vennie az alaptörvényi követelményeket a kérdés hitelesítésénél, legkésőbb akkor újra szembesülni fognak a problémával, amikor a már lezajlott referendumon a várakozásoknak megfelelően megkapott felhatalmazással élni kívánnak.
Megsemmisítés lenne a vége
A referendum alapján és után hozott, az Alaptörvény módosítására vonatkozó egyes jogszabályokat a parlamenti elfogadásuk után az államfőnek alá kell írnia, e nélkül nem jelenhetnek meg a Magyar Közlönyben, és nem léphetnek hatályba. A még a jövő tavaszi választás előtt, a jelenlegi, kormánypárti parlamenti többség által megválasztott Áder-utód viszont a törvényeket bizonyára nem írná alá, hanem alkotmányossági vétóval az Alkotmánybíróságnak küldené meg.
Az Alaptörvény népszavazási tilalomról szóló részének kétharmados átírása nélkül pedig a taláros testület nem tehet mást, minthogy megállapítja a jogszabályok alaptörvény-ellenességét, ami azt jelenti, hogy a törvények így nem hirdethetők ki. Persze az Országgyűlés változatlan tartalommal újra elfogadhatja az így “visszadobott” törvényt.
Ez a fenti törvényhozói “megkerülés” az államfő politikai vétójánál, egy törvény Országgyűlésnek való visszaküldésnél működik is, mert másodszorra már az államfőnek alá kell írnia a jogszabályt. Csakhogy alkotmányossági vétó másodszorra is alkalmazható, ha pedig az Alkotmánybíróság ismételten megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, “felhívja az Országgyűlést jogalkotói feladatának az Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére”.
Azonban elképzelhető, hogy még a jogi helyzet sem ennyire fekete-fehér, nem beszélve a politikairól. Kövér László fideszes házelnök mindenesetre már előre figyelmeztette az ellenzéket:
ha önök a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül kívánják megváltoztatni, vagy az alaptörvényt hatályon kívül helyezni, akkor alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória.
Vörös Imre jogtudós, volt alkotmánybíró viszont úgy látja, hogy a Kövér által körülírt államcsíny “lopakodó módon már be is következett”, méghozzá azzal a közjogi berendezkedéssel, amit az elmúlt évtizedben a Fidesz-kétharmad hozott létre. Ezért szerinte a jelenlegi Alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához, ahhoz az alkotmányellenes közjogi állapotot fel kell számolni.
Ha úgy nézzük, lehet alapja
Hogy ezt az ellenzéki nyilatkozatokból kiolvashatóan az új kormány úgy hajtaná végre, hogy az esetlegesen hiányzó kétharmados többséget a népakarat közvetlen kinyilvánításával, népszavazással “pótolná”, azt Kis János filozófus úgy ítélte meg:
új alkotmányt csinálni feles törvénnyel nem lehet, ahogy eredendő alkotmányossági hibát népszavazással korrigálni sem lehet.
Vörös Imre viszont úgy látja, még a mostani Alaptörvény is kimondja: a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, továbbá senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására, az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
Vörös Imre szerint ezért az új Országgyűlésnek az első ülésnapján két határozatot kellene meghoznia: meg kell állapítania, hogy az alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvények alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Győzelme esetén Márki-Zay 60 napon belül népszavazást tartana az alaptörvényről
Rendszerváltozást tart szükségesnek az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, ezért azt közölte Hódmezővásárhelyen a Financial Times kiküldött tudósítójával, hogy ha sikerül legyőznie Orbán Viktort, akkor két hónapon belül referendum formájában kérne felhatalmazást a polgároktól az alaptörvény megváltoztatására.
Vörös Imre alkotmányjogász: A jelenlegi alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához
Az akadémikus, volt alkotmánybíró, a napokban megjelent Államcsínytevők című könyv szerzője a HVG hetilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, ma már nagyon sokan egyetértenek vele abban, hogy az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett.
