Négy százalékos az előnye a közös ellenzéki listának a Fidesz–KDNP-vel szemben – többek között ez derült ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amelyet november 2. és 12. között végeztek kétezer ember megkérdezésével. A felmérést az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány rendelte meg.

A kutatásból kiderült, hogy 72 százalékos lenne a részvételi hajlandóság, ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás. A Fidesz–KDNP-re 37 százalék szavazna, az ellenzék listájára 41 százalék (ez a Závecz októberi felméréshez képest 2 százalékos erősödést jelent, mind az ellenzéki, mind a fideszes oldalt tekintve), a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 3 százalék, a Mi Hazánk Mozgalomra szintén 3 százalék. Két százalék az, aki egyéb listára szavazna, 14 százalék pedig még nem tudja, kire adná a voksát.

Bár a felmérés szerint az ellenzék vezet a kormánypártok előtt, mégis 45 százalék véli úgy, hogy a Fidesz–KDNP fogja nyerni a választást. 40 százalék szerint az ellenzék lesz a befutó.

A pártszimpátiák esetében a Fidesz–KDNP vezet toronymagasan 37 százalékkal, a Demokratikus Koalíció követi 18 százalékkal, utána komoly leszakadás van, a Jobbik 6, a Momentum 5, az MSZP, az MKKP és a Mi Hazánk 4, az LMP 3, míg a Párbeszéd 2 százalékon áll. Rákérdeztek az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomra is, ők 3 százalékon állnak.

A politikusok ismertségéről is érdeklődött a kutató. Kiderült: 99 százalékos ismertsége van Orbán Viktornak, Gyurcsány Ferencnek és Karácsony Gergelynek is. Dobrev Klára 98, Jakab Péter 93, míg Márki-Zay Péter 91 százalékon áll. A párbeszédes Szabó Tímeáról már csak 76 százalék tudja, hogy kicsoda, Tordai Bencéről 65 százalék, míg a momentumos Orosz Annáról már csak 51 százalék. Az LMP-s Ungár Pétert és Schmuck Erzsébetet a válaszadók 70 illetve 66 százaléka ismeri.

A kutatás szerint a válaszadók leginkább a DK elnökét, Gyurcsány Ferencet nem látnák szívesen politikai szerepben (69 százalék), míg a második helyen Orbán Viktor és Karácsony Gergely végzett ezen a listán egyaránt 51 százalékkal (csak 45 százalék látná szívesen). Ugyanez az érték Márki-Zay Péter esetében 39 százalék, vele kapcsolatban azonban 49 százalék válaszolt úgy, hogy szívesen látná. Ennél magasabb szimpátiát csak Dobrev Klára (52 százalék) és Jakab Péter (50 százalék) tudott felmutatni.

Szabó Tímeát is 45 százalék látná szívesen a politikában, az ő elutasítottsága jóval kisebb, mint Karácsonyé, csak 29 százalék. Sokan bizonytalanok a kérdés megítélésében. Tordai Bencénél 36-23 százalék az arány, Ungár Péternél 42-22, Schmuck Erzsébetnél 33-28, míg Orosz Annánál 34-15.

Az előválasztásról is tettek fel kérdéseket. Egyebek mellett arra volt kíváncsi az Ökopolisz rendelte kutatás, hogy Karácsony Gergely visszalépésével cserbenhagyta és elárulta-e a zöldszavazókat. A válaszadóknak mindössze 35 százaléka értett ezzel egyet, míg 53 százalék nem.

Új paksi blokk nem, rezsinövelés szűken igen

A kérdőívben 14, környezetvédelmi témájú kijelentésre is rákérdeztek (a százalékoknál összesítettük a teljesen és inkább egyetértők, illetve a teljesen vagy inkább elutasítók válaszait).

Kiderült, az emberek 69 százaléka inkább vagy teljesen egyetért azzal, hogy a paksi atomerőmű bővítése helyett inkább a megújuló energiákra kellene átállni, és az emberek 58 százaléka szerint azért nincs szükség új blokkra, mert az atomenergia túl veszélyes. Markáns az állítást teljesen elutasítók aránya is, 22 százalék.

74 százalék azt mondja, Magyarországon szükség van önálló zöld és klímaügyi minisztériumra, ugyanennyien vélik úgy, hogy a következő kormánynak be kell tiltania a génmódosított élelmiszerek termesztését és értékesítését.

Elsöprő többség, 91 százalék gondolja úgy, hogy a következő kormánynak a támogatásoknál előnyben kell részesítenie a fenntartható gazdálkodást folytató kis családi gazdaságokat a nagygazdaságokkal szemben.

83 százalék ért egyet azzal, hogy a növekvő autóforgalom kiszolgálása helyett a tömegközlekedés fejlesztésére kell pénzt átcsoportosítani.

Szintén elsöprő többség, 89 százalék ért egyet azzal, hogy a következő kormánynak vállalnia kell, hogy az Európai Unióval összhangban 2030-ig hatvanöt százalékkal csökkenti a károsanyag kibocsájtást.

Nagyon szoros eredmény született annál az állításnál, hogy Magyarországnak akkor is teljesítenie kell a klímacélokat, ha az a lakossági energiaárak növekedésével jár együtt. 51 százalék egyetértett vele, 43 pedig nem, de itt érdemes megemlíteni, hogy a teljesen egyetértők (26 százalék) és a teljesen elutasítók (24 százalék) csaknem ugyanannyian voltak.

57 százalék egyetértett azzal, hogy Magyarországon tíz éven belül meg kell szüntetni a a dízelautók eladását. A kérdést sokan, 10 százalék nem tudta eldönteni.

Elsöprő többség, 92 százalék azt mondja, a következő kormánynak a "szennyező fizet" elvet kell alkalmaznia, és jelentősen meg kell adóztatnia a környezetkárosító vállalatokat. Ez egyébként a jelenlegi kormány álláspontja is, legalábbis ami a mondat elejét illeti.

77 százalék gondolja úgy, hogy a légszennyezettség miatt a városokban korlátozni kell az autósforgalmat.

A környezetvédelmi témák után a közalkalmazotti bérekre, az otthonápolási díjra és az orvosi marihuána legalizálására kérdeztek rá.

A válaszadók 81 százaléka szerint a következő kormánynak radikálisan emelnie kell a közalkalmazottak bérét, az otthonápolási díjat pedig azok körében is a minimálbér szintjére emelné 96 százalék, ha idős hozzátartozó ápolásáról van szó.

Megosztó tétel volt az is, hogy a súlyosan beteg emberek számára engedélyezzék-e az orvosi marihuána tartalmú gyógyszerekhez való hozzáférést. 58 százalék mondott erre valamilyen szinten igent, 21 százalék teljesen, 10 százalék inkább elutasítja azt. Itt volt a legtöbb bizonytalan is: 11 százalék nem tudott válaszolni.

(A cikket megjelenés után a környezetvédelmi kérdésekkel és több politikus adatával kiegészítettük.)