A testület szerint ma annyi jogszabályba vannak szétszórva a listák, hogy azon nem lehet eligazodni. Ezzel „az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő”.

A Fővárosi Törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz egy kábítószerügylet miatt folyó büntetőper kapcsán. Ugyanis nem tartotta a jogállami normáknak megfelelő szabályozásnak azt, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) pusztán annyit mond: kábítószer az, amit három korábbi jogszabályban felsorolnak.

Az Ab egyetértett ezzel. Mivel egyre újabb veszélyes szerek jelennek meg, a listákat az ENSZ illetékes testülete folyamatosan bővíti. Ezeket a módosításokat a magyar országgyűlés törvényekben hirdeti ki, de úgy, hogy ezek nem jelennek meg az eredeti nemzetközi egyezményeket kihirdető, még a Kádár-korszakból származó – bár azóta persze szintén többször módosított – törvényerejű rendeletekben. Vannak anyagok, amelyeket a gyógyszertörvény kábítószernek minősít, de a kábítószer-rendelet listájáról hiányoznak. A Btk-ban hivatkozott jogszabályokon kívül csak összesen nyolc további törvényből lehet kihámozni, hogy aktuálisan mi minősül kábítószernek. Ráadásul van olyan ENSZ-lista, amelynek nincs is hivatalos magyar fordítása. Ezzel sérül a jogbiztonság.

Egy korábbi Ab-határozat erről azt mondta: „A jog megismerhetőségét kizárja, ha az egyes törvényi tényállásokkal összefüggő szabályok a jogrendszerben szétszórva, más magatartásokra vonatkozó szabályozási területekkel oly mértékig keveredve lelhetők csak fel, hogy a normatartalom megállapítása a jogi rendszert kezelni tudó szűk kisebbség részére is a végletekig bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné válik.”

Az alkotmánybírók a pontatlan paragrafust nem semmisítették meg, mert ezzel szerintük nem oldódna meg a probléma, hanem felszólították az országgyűlést, hogy 2022. szeptember 30-ig fogalmazza meg pontosabban, „a normavilágosság követelményének” megfelelően.