Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Magyarország az uniós hitelkeret lehívását kéri” – tette közzé kedden délután a kormany.hu, miután a 444.hu arról számolt be, hogy Orbán Viktor levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy nyissa meg Magyarország számára az uniós helyreállítási alapot.
A kormany.hu-n megjelent közlemény szerint Orbán valóban levélben tájékoztatta Ursula von der Leyent arról, hogy Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását.
„Az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik” – írta levelében a miniszterelnök.
Orbán levelében a hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását” kérte „védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához”. „Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat” – írta levelében Orbán.
A miniszterelnök levelében az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát is kérte, mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Orbán szerint azonban az újraelosztás az „Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti”. A miniszterelnök ezt „elfogadhatatlannak” minősítette.
Orbán levele ide kattintva olvasható.
A helyzet attól igazán érdekes, mert állítólag Magyarország jóval több pénzt szeretne felvenni, mint amennyiről korábban a kormány beszélt. Az alapból Magyarország elvileg 5800 milliárd forintot vehetne fel, ennek 43 százaléka vissza nem térítendő támogatás. 2021-ben azonban megakadtak a tárgyalások az unió és a kormány között a pályázati rendszer átláthatatlansága és a korrupciós kockázatok miatt – bár ezt hivatalosan egyik fél sem erősítette meg.
Orbán 2021 áprilisában bejelentette, hogy a kormány csak a vissza nem térítendő támogatásokra tart igényt, leveléből azonban most úgy tűnik, hogy a teljes, vagyis az összeg visszatérítendő felére is igényt tart.
Hivatalos válasz egyelőre az Európai Bizottságtól nem érkezett, azonban a 444.hu információi szerint a bizottság csak akkor hajlandó pénzt adni, ha az összeget elsősorban az orosz energiafüggőség enyhítésére költené a kormány.
Azt azonban nem tudni, hogy Magyarország valójában mennyi pénzt kapna: a 2020-ban kiszámolt összeget az országok GDP-jének alakulásához köti az unió, ami a magyar erősödés miatt 16 százalékkal kevesebb lenne a 2020-asnál.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról folyamatosan frissülő közvetítésben számolunk be:
Elzárták Ukrajnát az Azovi-tengertől, Csernobilban végre műszakot váltottak - percről percre a háborúról
Oroszország a távol-keleti részeiről pótolhatja a veszteségeit, a három hete folyamatosan dolgozó csernobili személyzet végre hazamehetett, az Euronewst pedig betiltották az oroszok. Kövessék percről percre frissülő hírfolyamunkat!
