„A választások kapcsán Szent II. János Pál pápa tanítását szeretném támpontként kiemelni, miszerint a hitben hozott szabad döntés első lépése nem pártok, politikai oldalak választóvonalainál történik, hanem ott, amikor szavazatunkkal nem támogatjuk azokat az erőket, amelyek egyre jobban szabadabbá akarják tenni az élet határvonalainál a család és a nemi identitás meghatározásában hatályos törvényi szabályozást. Keresztény ember ezt követően dönt arról, hogy szavazatának elnyeréséhez melyik politikai csoport…” – jelentette ki az a katolikus plébános Budapesten, akinek a gyülekezetébe Áder János köztársasági elnök is jár vasárnaponként.

A pap üzenete nem számít egyedinek. A hívektől hallott beszámolók szerint az elmúlt hetekben a vallásos gyülekezetek egy része úgy érezte, itt az ideje felpörgetniük híveiket a választásra, ennek voltunk tanúi mi is, amikor a választások előtti utolsó vasárnapon felkerestünk több templomot és meghallgattunk több miséző papot.

Fontos kiemelni: nem tudunk olyan egyházi direktíváról, ami kampányolásra szólította volna fel a papokat, lelkészeket, így feltételezzük, saját döntésük, hogy politikai nézeteiket is hangoztatják prédikációikban.

A templomokban, imaházakban – vagyis gyülekezet előtt – zajló kampány indirekt: a gyülekezeti vezetők világnézetüket, ideológiájukat csomagolják bibliai kontextusba, azon keresztül mondják el azokat a paneleket, amiket a kormánypárt médiájában, vagy közvetlen kommunikációjában lehet hallani.

Jó példa erre a Németh Sándor vezette Hit Gyülekezete, ahol a március 26-i istentiszteleten a lelkész a kormány sikerstatisztikáira és családtámogatási intézkedéseire hivatkozva közölte meggyőződését. A lelkész elmondása szerint nemrég olyan adatokkal találkozott, hogy európai országokban „huszonöt év alatti fiataloknak több mint a harminc százaléka munkanélküli (…). Hogyan tudja egy fiatal betölteni azt a feladatot, hogy építkezzen, családot alapítson, hogy ha nem tud miből megélni, mert nem tud munkát találni?”. A lelkész ezt követően visszatért az európai adatokhoz: „ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban vannak olyan körzetek, ahol a fiatalok ötven-hatvan-hetven százaléka nem tud munkát kapni. Tehát imádkozzunk azért, hogy megmaradjon továbbra is Magyarországon ez az adat három százalékosnak” – mondta.

Youtube

„Nagyon nem mindegy, hogy Isten népe be tudja-e tölteni azt a küldetését, hogy építkezzen, lakásokat építsen. Az elmúlt években Magyarországon – és tudom, hogy a gyülekezetben is – nagyon, nagyon sok fiatal kapott akkora támogatást a csokon keresztül, ami kb. öt évnyi fizetésnek megfelelő összeg, ami egy komoly támogatás ahhoz, hogy lehessen építeni, családot alapítani, gyarapodni, növekedni, adókedvezményeket kapnak” – sorolta ugyancsak a Hit Gyülekezete lelkésze, majd észbekapott: „ez most nem politikai program, csak az igével összehasonlítva mondom, hogy nagyon nem mindegy az, miért imádkozunk”.

A családpolitikánál maradva a Hit Gyülekezetének lelkésze kitért a kormány általa életigenlőnek tartott intézkedéseire is: „nem közömbös, hogy a gyerekek megszületésének van-e lehetősége. (…) Az elmúlt években lényegesen lecsökkent Magyarországon az abortuszok száma, míg más országban azon törik a fejüket a politikusok, hogy a kilencedik hónap végéig is, a szülés megkezdéséig is az abortuszt lehetővé kell tenni” jelentette ki.

A prédikációnak pedig itt még nem volt vége. A lelkész beemelte prédikációjába a kormány „gyermekvédelmi” népszavazásának a Fidesz által szajkózott tétjét is: szerinte „nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények között élnek a gyermekeink, unokáink. Ott, ahol az életnek van értéke, vagy ott, ahol az a cél, hogy az életet minél hamarabb elvegyék és olyan életmódot propagáljanak, ami szaporodás, sokasodás, a gyarapodás ellen van”. Hozzátette, hogy szintén „nem mindegy, hogy a jövedelemnek tizenegynéhány százalékát viszik-e el adóba, vagy annyit hagynak meg”, ahogy az sem „mindegy, hogy hogy az életet szorgalmazó, vagy az életet lehetővé tévő körülmények alakulnak, vagy sem”.

Akadnak azonban olyan egyházi tisztségviselők is, akik közvetlenül vesznek részt a kampányban. Ők nem a gyülekezetük előtt hirdetik a kormánypárt, vagy az ellenzék ideológiáját, hanem a politikusok használják őket saját felületeiken kampányaik részeként. Böjte Csaba ferences szerzetes, a szegény és árva gyermekeket segítő Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója Farkas Sándor fideszes parlamenti képviselő kampányát tolta meg egy videóval.

Böjte a képviselő Facebook-oldalán feltűnő videóban azt mondta, szerinte nagyon fontos, hogy a jelenlegi pandémiás-háborús időszakban „olyan elöljárói legyenek a közösségnek, akik kipróbáltak, akik bizonyítottak, akik nem félnek és nem is ijedeznek a saját árnyékuktól. Úgyhogy én nagy-nagy szeretettel biztosítom a térség lakóit, hogy Sándor bátyánkra, Farkas Sándorra adják a szavazatukat, hisz ő bizonyított és lehet rá számítani”.

Március huszadikán közzétett posztja szerint Pósán László fideszes országgyűlési képviselő is kapott támogatást egyházi személytől. Pósán Buzás Dénes lelkész támogatását köszönte meg, azonban posztjában elsősorban magát és a kormányt fényezte azzal, hogy a debreceni választókerületben „tekintélyes számú templom, imaház újult meg, vagy épült újonnan, ezáltal sok közösségnek adva teret az istentiszteltek és a közösségi programjaik megtartására, melyek országgyűlési képviselői munkám során fontosak voltak számomra”.

Azonban nem csak a kormány mellett állhat ki egyházi személy, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője az egyesült ellenzék köztársasági elnökjelöltjei között is szerepelt, az ellenzéki pártok azonban végül Róna Péter közgazdászt indították Novák Katalin ellen. Iványi évek óta kampányol a Fidesz ellen, legutóbb március 15-én, az ellenzéki pártok rendezvényén szólalt fel. „Embertelen kísérlet folyik a nemzetünk lelkével” – jelentette ki március 15-én Iványi – „Vajon ezen a tavaszon megérti-e a magyar nép, hogy Európában nincs köztes tér a nyugati szabadság és a keleti zsarnokság között? Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok” – mondta a lelkész.

Míg a katolikus papok többsége látványosan kerüli az aktuálpolitikát, illetve azt is, hogy egyértelműen fogalmazzon híveinek Oroszország Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatban, Pál Ferenc katolikus pap megtette ezt.

„Az orosz elnök nem áldozat, hanem tettes. Az Ukrajnában élők pedig nem tettesek, hanem áldozatok. Akármilyen furcsa is, de ezeket egyszer szükséges kimondani, mert különben nem álltunk ki az áldozatok mellett” – mondta Putyinról a pap március 13-én.