Kevés ukrán menekült marad Magyarországon, de munkájuk még nekik sincs
Bár Orbán Viktor azt ígérte, hogy minden ukrán menekültnek lesz munkája, aki Magyarországon marad, a terepen dolgozó szakemberek szerint ez nem megy majd egyik napról a másikra. A BOK csarnokban is dolgozó munkaerő-közvetítő szerint az érkezőket leginkább az autóipar, a gyártó- és feldolgozóipar szívhatja fel. Azok a menekültek, akik Magyarországon akarnak maradni, első körben az állami bürokráciával és az információhiánnyal küzdenek.
„Haza akarok menni, amint lehet, Odessza az otthonom. Tudom, hogy nem fogjuk feladni, de szerintem még legalább 3–4 hónapig esélyünk sem lesz visszatérni” – a huszonéves ukrán Julia, akivel a Keleti pályaudvaron találkoztunk, csak egyike annak a körülbelül 370 ezer menekültnek, aki az ukrán háború kirobbanása óta lépte át a magyar–ukrán határt.
A legtöbben vagy azonnal továbbutaznak, vagy csak addig maradnak Magyarországon, amíg ki nem találják, merre mennek tovább. Hozzájuk képest elenyésző azoknak a száma, akik maradni akarnak. Látszik ez az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból is, amely szerint kedd reggelig országosan 8574 ember nyújtott be kérelmet, hogy menedékesként ismerjék el.
Vagyis a jelenlegi trendek szerint az Ukrajnából érkezőknek eddig kicsivel több mint két százaléka jelezte, hogy hosszú távon is számít a magyar kormány segítségére.
A valóságban persze ennél többen lehetnek, hiszen a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok ebbe a statisztikába nem számítanak bele, de munkára, szállásra, egészségügyi ellátásra nekik is szükségük van.
Nem mindegy, milyen az okmány
A magyar kormány – összhangban az Európai Unióval – kifejezetten gyorsan lépett, hogy ezeket a lehetőségeket mind megadja az érkezőknek. A villámgyorsan elfogadott átmeneti védelem – így az egészségügyhöz, oktatáshoz, munkavállaláshoz való jog – itthon is automatikusan jár mindenkinek, aki az ukrajnai háború elől menekült az EU területére, adminisztrációra azonban így is szükség van. (Kivételt csak azok képeznek, akik csak rövid ideig tartózkodtak Ukrajnában és innen egyből haza tudnak térni – ilyenek például a külföldi diákok vagy munkavállalók. Ők tehát nem kapnak ideiglenes védelmet az EU-tól, de őket is be kell engedni az Unió területére, hogy onnan haza tudjanak menni.)
„Az, hogy ilyen pontos számaink vannak a menekültekről, annak is köszönhető, hogy a magyar hatóságok határátlépéskor mindenkit regisztrálnak” – mondta a hvg.hu-nak Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője.
A regisztráció után azonban már többféle lehetőségük van attól függően, milyen okmányokkal rendelkeznek, vagy maradni akarnak-e Magyarországon. A kettős állampolgároknak például semmilyen további teendőjük nincs, hiszen ők legálisan tartózkodnak Magyarországon, és minden joggal rendelkeznek, legyen az munkavállalás vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.
Meglepetés persze őket is érheti, a menekültek központi fogadására kijelölt BOK csarnokból például információink szerint több olyan kettős állampolgárt fordítottak vissza, akik ott tájékozódtak volna a további lehetőségekről.
Könnyebb dolga van azoknak az ukrán állampolgároknak is, akik rendelkeznek biometrikus útlevéllel, ők 30 napig vízummentesen tartózkodhatnak az Európai Unió területén, így ha nem igénylik a segítséget, akár azonnal továbbutazhatnak bármelyik másik uniós tagállamba, hogy ott adják be kérelmüket az ideiglenes védelemre. (Ettől függetlenül ezt Magyarországon is megtehetik.)
Kicsit bonyolultabb a helyzete azoknak, aki régi típusú útlevéllel utaznak, vagy egyáltalán nincs okmányuk – ez gyermekek esetében gyakran előfordul. Ők érkezésük után egy ideiglenes tartózkodási igazolást kapnak, ami 30 napra szól, és ezzel már járnak az alapvető ellátások. Ezalatt a 30 nap alatt pedig azt is el kell dönteniük, hogy akarnak-e menedékes státuszt kérni.
„Ezt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kirendeltségein tehetik meg, ahol meg is kapják a humanitárius tartózkodási engedélyt. Ezzel a laminált, zöld kártyával már jár az egészségügyi ellátás, a munkavállaláshoz való jog, a támogatott gyógyszerek, az oktatás, vagy akár a szállás is, sőt havi 28 ezer 500 forintos anyagi támogatás is” – sorolta az állam által nyújtott segítséget Simon Ernő.
A humanitárius tartózkodási engedély 60 napra szól, ennyi ideje van a hatóságoknak megadni a menedékes státuszt, amit az ukrán menekültek a tapasztalatok szerint minden esetben megkapnak. Fontos azonban, hogy ez nem egyenlő a menekültstátusszal, és a jelenlegi törvények szerint 2+1 évig érvényes.
Papír van, információ nincs
Bár a meghozott rendeletek valóban pillanatok alatt rendezték az ukrajnai menekültek helyzetét, mégsem teljesen zökkenőmentes azoknak a helyzete, akik úgy döntenek, hogy Magyarországot választják ideiglenes otthonuknak.
„Tapasztalatok alapján a legnagyobb gond talán az információ átadásával van, sok érkező például nincs azzal tisztában, mikor és hogyan kell menedékes státuszt kérni, vagy hogy egyáltalán kérni kell. Néhányan úgy gondolják, hogy a humanitárius tartózkodási engedély kézhez kapása után már nincs más teendőjük, de olyanok is akadnak, akik lelkileg megterhelő, hogy menedékes státuszt kell kérniük” – mondta Simon Ernő.
A szóvivő szerint ezért is különösen fontos, hogy a magyar hatóságok megfelelően kommunikáljanak, de úgy gondolja, a hiányosságok annak is betudhatóak, hogy nagyon rövid alatt érkezett több százezer ember az országba.
Az, hogy a hatóságok megfelelően kommunikálnak-e, és valóban minden lehetőségről tájékoztatják-e az érkezőket, leginkább a határátkelőhelyeken és a budapesti BOK csarnokban mérhető le, ahova néhány hete a kormány központilag irányítja az érkezőket. Ez a gyakorlat azonban már eleve felvet kérdéseket. A cikk elején említett Juliát elmondása szerint például a magyar–osztrák határon szállították le a vonatról a hatóságok, hogy visszaküldjék a BOK-csarnokba. Ott barátaival együtt 5 órát töltöttek el regisztrációval, aztán rohantak a Keleti pályaudvarra, hogy elérjék a következő vonatot.
„Nézz körül, itt nincs semmi. Még a vécé is 200 forintba kerül"
Eddig magyar civilekkel, ma már főleg a magyar állammal találkoznak azok a menekülők, akik napokig tartó utazás után megérkeznek a magyar fővárosba. Sokan olyanok is, akik csak át akartak utazni Magyarországon. Vonatról leparancsolt ukrán utasok, tiszta, rendes, de helyenként szépséghibás ellátás a BOK-csarnokban és a civilek lehetőségei. Riport a helyszínekről.
Bár a magyar hatóságok eljárása abból a szempontból teljesen érthető volt, hogy a lányt – mint mindenki mást – kötelesek voltak regisztrálni, valószínűleg az ő helyzetét is megkönnyítette volna, ha erről megkapja a megfelelő tájékoztatást. Információhiányra panaszkodtak azok is, akik a BOK-csarnokban szerették volna beadni a menedékes státusz iránti kérelmüket. Erre ugyanis ott nincs lehetőség.
Az idegenrendészet kitelepült ugyan egy pulttal a BOK-ba, de az ukránok itt csak egy tájékoztató szórólapot kapnak arról, hogy hol tudják elintézni a városban a dokumentumokat. Azt, hogy a Harmat utcai ügyfélszolgálati irodába, vagy az OIF egyéb kirendeltségeire hogyan jutnak el, már nem tudják. Hasonló problémákra panaszkodtak azok is, akik nem Budapesten, hanem a határmenti településeken kérnek segítséget, kérelmüket ők sem tudják helyben beadni, hanem ehhez el kell utazniuk a kialakított gyűjtőpontok valamelyikére, gyakran egészen kis falvakból.
Az OIF mindenesetre lehetőségeihez képest így is próbál segíteni, a Harmat utcai irodát például – amit naponta 250–300 ember keres fel – jelenleg csak a menedékes kérelmezők számára tartják fent, és a nyitvatartást is meghosszabbították. Ezenkívül szolgálatba állítottak egy irodabuszt is, ami korábban a Keleti pályaudvaron működött.
Munka van, de jelentkező is kéne
A kérelem benyújtása azonban csak az első lépés, hiszen az érkezőknek szállásra is szükségük van. Úgy tűnik, ez utóbbi a civilek és a hatóságok együttműködésének köszönhetően viszonylag zökkenőmentesen zajlik. Akik csak rövid időre érkeztek, azokat a Migration Aid segítségével vagy magánszállásokon, vagy a civil szervezet Madridi úti szállójának tudják elhelyezni. Akiknek nem sikerül így szállást szerezni, nincsenek rokonaik, vagy már eleve tudják, hogy hosszabb időre terveznek Magyarországon maradni, azokról a katasztrófavédelem gondoskodik.
Őket gyakran vidéken helyezik el, de a számuk a teljes létszámhoz viszonyítva még mindig csekély, egy nap alatt jellemzően néhány tucat embernek kell így szállást biztosítani.
Az ukrán háború több mint egy hónapja tart, a kezdeti sokk után pedig egyre gyakrabban vetődik fel az a kérdés, hogy hosszú távon hogyan integrálódhatnak majd be Magyarországra azok, akik itt tervezik a következő éveket. Mivel az érkezők jelentős része gyermek, az ő iskoláztatásukat és óvodai nevelésüket is biztosítani kell – ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta magára.
Az Emmi közleménye szerint a körzetes intézményeknek minden esetben fel kell vennie az érintett gyermekeket. A kormány a kötelező iskoláztatáson felül pedig heti öt délutáni, egyéni foglalkozást biztosít az érintett tanulóknak, és havi 130 ezer forint többlettámogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekülőket befogadó iskoláknak, köznevelési és szakképző intézményeknek.
Menekültek az iskolapadban: nem egy minisztériumi levél fogja megoldani a tanárok újabb hatalmas feladatát
Még nem tudni, hogy százas, ezres vagy akár tízezres nagyságrendben kerülnek-e be a magyar iskolákba ukrán menekült gyerekek, de az biztos, hogy újabb nagy próbatétel előtt állnak a tanárok, és most is nagyjából annyi állami segítségük van, mint az egyik napról a másikra bevezetett távoktatás idején.
A legnehezebb helyzete talán azoknak lesz, akik munkát szeretnének vállalni. Bár Orbán Viktor miniszterelnök maga beszélt arról, hogy mindenkinek lesz munkája, a gyakorlatban már nem olyan egyszerű feladat összekötni a munkavállalókat a magyarországi munkaadókkal.
„Ez egy munkaalapú ország, itt mindenkit munkához segítünk és akik itt maradnak, azoknak lesz munkájuk” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a kormány már fel is vette a kapcsolatot a legnagyobb munkaadókkal és a legnagyobb munkaerő-közvetítő cégekkel. Sikerről egyelőre azonban még nem lehet beszámolni – nem utolsósorban az idő rövidsége, a nyelvtudás, vagy a megfelelő képzettség hiánya miatt.
Pedig a munkáltatók kifejezetten nyitottak lennének az ukrán munkavállalók felé, és nem csak azért, mert a kormány döntése értelmében, aki ukrán menekültet foglalkoztat legalább heti 20 órában, az a szállás és munkába járás költségeihez támogatást is igényelhet. A magyar piacon ugyanis jelenleg olyan mértékű munkaerőhiány van, hogy 100 ezer embert gond nélkül fel tudna szívni.
A kereslet ráadásul ennél lényegesen kisebb: a BOK csarnokba is kitelepült Prohuman munkaerőközvetítő „Munkát a menekülteknek” programjára annak márciusi indulása óta néhány száz menekültet regisztráltak – mondta a hvg.hu-nak a cég ügyvezető igazgatója.
A cég egyelőre közvetítő szerepet játszik: telefonon és személyesen is összegyűjtik a jelentkezéseket, majd ezeket továbbítják a partnerek felé, akik között nagyvállalatok, de kis- és középvállalkozások is vannak.
Juhász Csongor szerint a most érkezők számára leggyorsabban az autóipar, a gyártó- és feldolgozóipar kínálhat munkalehetőséget, ezekben a szektorokban jelenleg is csaknem 80 ezer fős munkaerőhiány tapasztalható. Ugyanígy az építőipar, a vendéglátás és a turizmus is hatalmas felvevőpiacot jelent.
Arra azonban az ügyvezető még nem tudott pontos számot mondani, hogy eddig hány embernek sikerült így munkát találni.
„Azok közül, akik maradnak, sokan érdeklődnek nálunk és vannak, akik már be is kerültek a programba, de azt látjuk, hogy a menekült emberek sok szempontot mérlegelnek, mielőtt a munkába állásról döntenek” – mondta.
Juhász Csongor szerint emellett a munkaadóknak is fel kell készülniük a fogadásukra.
„Egy nagyvállalat mércéjével mérve pár hét nem sok idő. Noha rengeteg vállalat nyitott és szeretne segíteni, fel kell készüljenek, hogy az Ukrajnából sok esetben néhány személyes tárggyal Magyarországra érkező embereket, családokat megfelelően tudják fogadni. Mostantól számítunk arra, hogy a következő időszakban érezhető számban lesznek olyanok, akik munkába állhatnak egy-egy vállalatnál” – tette hozzá.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
"Irpinyből jöttem, szétlőtték a házamat, most segíteni szeretnék" – menekültek a BOK-csarnokban
A forgalmas pályaudvarok piszkos várói után elsőre profinak tűnik a szervezés és sterilnek a helyszín a BOK Sportcsarnokban, ahová az Ukrajnából érkező menekültek váróját helyezték. Adományokat mindenesetre ide már nem várnak. A menekülők Irpinyből, Kijevből, Dnyipróból és Harkivból és hozzák a családot, kutyát, macskát és a történeteiket, mindarról, amit és akit otthagytak.
Így néz ki az élet a menekültek új budapesti fogadóközpontjában, a BOK-csarnokban
Már üzemel a pályaudvaron dolgozó önkéntesek emberfeletti erőfeszítéseit váltó állami megoldás, a BOK Sportcsarnokban berendezett fogadóközpont. Bejártuk.
