Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap azon szentmisén, amelyet Esztergom megyei jogú várossá válása napján tartottak az esztergomi bazilikában. A kormányfő országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta: minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla.
A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. "Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk" - fogalmazott.
Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne - mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország "első alkotmánybíróságának" is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására.
Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, "az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett".
A "koporsószöget" a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával - fogalmazott. "Ma azért vagyunk itt, hogy ezt az országos jelentőségű várost visszahelyezzük régi rangjába" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
