Lengyelország Magyarország és Románia felhasználásával igyekszik leplezni azon terveit, hogy megszállja Ukrajna nyugati területeit

– írja a Ria Novosztyi orosz hírügynökség az orosz hírszerzésre, az SZVR-re hivatkozva. „Varsó ezért kész arra, hogy szorosabban együttműködjön Magyarországgal és Romániával” – állítja a Kreml propagandáját ismétlő híroldal, Szergej Nariskint, az SZVR vezetőjét idézve.

Szergej Nariskin

AFP / Sputnik / Aleksey Nikolskyi

Az SZVR szerint a lengyeleket az sem zavarja, hogy az ország támogatói már jó ideje nevetnek rajtuk. Mivel az orosz propaganda nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani állításait, egy 1935-ös nyilatkozatott ásott elő, amelyben a brit külügyek akkori vezetője, John Simon állítólag azt mondta, hogy a varsói kormány gyermekes, presztízs alapú politikája akadályozza az európai béke megszilárdítását. „Amennyire tudjuk, Simon mai utódjai egyszerűbb és durvább formában fejezik ki ugyanezt a véleményt” – írta a Ria Novosztyi.

Az orosz propaganda közben azt is igyekszik terjeszteni, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia több politikusa történelmi indokokra alapozva jogot formál Ukrajna egyes területeire, és az érintett államok kormányai különféle eszközökkel integrálni kívánják a magukénak tekintett ukrajnai térségeket. Magyarország állítólag ebből a célból támogatja az ukrajnai magyar pártokat, illetve kulturális szervezeteket.

A Moszkva-párti internetes oldalak szerint Varsóban, Bukarestben és Budapesten azt figyelik, a három ország közül melyik lesz az első, aki bejelenti Ukrajnával szembeni területi igényét. Az oroszok már azt is tudni vélik, hogyan valósul meg a megszállás: vagy békefenntartóként vonulnak be Ukrajnába, vagy azzal az indokkal szállják meg az egyes térségeket, hogy megvédjék az ott élő kisebbségeket az ukránok állítólagos támadásaitól.

A cél egyértelmű, Moszkva – kihasználva a valóban létező nézeteltéréseket – bizalmatlanságot kíván szítani az ukránok és a szomszédos országok kormányai között. A cél elérésében a Kreml-propagandát az sem zavarja, hogy ezek a vádak tökéletesen alkalmasak az érintett országok lejáratására, s míg Lengyelország és Románia egyértelműen a NATO és az EU Oroszország politikáját képviseli, az orosz propaganda harmadik áldozata a Vlagyimir Putyin államfővel jó viszonyban lévő Orbán Viktor kormánya.

AFP / Sputnik / Alexey Druzihnin

Nem ez az első eset, amikor Magyarországot felhasználta az orosz propaganda. Az egyértelműen orosz segítséggel létrehozott Hidfő.net 2014 nyarán arról számolt be „olvasói” fényképek alapján, hogy vasúton szállított magyar T-72-es harckocsik lépték át a magyar-ukrán határt és ezzel a budapesti kormány megsértette azt az egyezményt, amely a kibocsátó ország engedélyétől teszi függővé a használt fegyverek nemzetközi forgalmát. A tankokról kiderült, hogy azokat Kalocsáról és az Alföldről szállították Nyíregyházára és azok nem Ukrajnába, hanem Csehországba mentek tovább trélerekkel, ahol egy olyan vállalathoz kerültek, amely már évek óta foglalkozott hadrendből kivont járművek szétdarabolásával.

A Hidfő.net azóta is figyelemre méltó pályát járt be. Nem sokkal az után, hogy 2015-re lecsendesedtek a kelet-ukrajnai harcok, az internetes portál kezdett egyre kevesebb hírt közzétenni, s idővel csak a Facebookon közölt újabb anyagokat. 2019-ben az ottani hírszolgáltatás is leállt, ám nem sokkal az után, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, hirtelen feléledt a Facebook-oldal és naponta több, természetesen erősen oroszpárti anyag jelent meg. A lelkesedés vagy a pénz április végére fogyott el, azóta ismét tetszhalotti állapotba süllyedt az oldal.

Ugyanakkor nagyon komoly erőket vonultat fel az orosz propaganda a Telegram üzenetküldő oldalon, többek között az Oroszok az Igazság Oldalán, illetve a Csak Oroszország nevű csoportok ontják magyarul a Kreml üzenetét. A színvonal javul, eleinte érezhetően a Google fordítóval magyarra átültetett, élvezhetetlen szövegek jelentek meg, most már úgy tűnik, néha egy-egy magyarul tudó ember is ránéz a szövegre és kijavítja a legsúlyosabb hibákat.

Az is a Moszkvában szövetségesként számon tartott Magyarország érdekei ellen van, hogy Oroszország Ukrajnában – és különösen a részben magyarok lakta Kárpátalján – igekszik megrontani a magyarok és az ukránok viszonyát. Az utóbbi évek kárpátaljai magyarellenes provokációk nagy részéről kiderült, hogy azok az orosz titkosszolgálathoz voltak köthetőek – a magyarokat gyalázó feliratok egy része helytelen ukránsággal lett megfogalmazva – és az is figyelemre méltó, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza elleni első robbantásos merényletet Oroszországgal kapcsolatban álló lengyelek hajtották végre. Az orosz aktivitás nem jelenti azt, hogy nincsenek valódi ellentétek a magyarok és az ukránok között, az viszont tény, hogy Moszkva igyekszik növelni a feszültséget. A viszony egyébként 2017-ben, azt követően romlott meg, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségek nyelvhasználati jogait korlátozó oktatási törvényt.

Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó szerint a háború kezdete után felszámolták a helyi orosz ügynökhálózatot, így egyelőre nem kell számítani újabb orosz provokációkra.