szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A férfi személyesen vitte volna az adatokat tartalmazó pendrive-ot az orosz nagykövetségre. Az országhatáron fogták el.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Letartóztattak az ukrán–magyar határon egy kémkedéssel meggyanúsított orosz férfit, aki állítólag az ánuszába rejtett pendrive-on akart Ukrajna számára érzékeny katonai információkat Budapestre csempészni, írja a Balkan Insight.

A cikk szerint a férfi korábban az ukrán belügyminisztériumnak dolgozott, a lopott adatok pedig részben személyes információk voltak az ukrán titkosszolgálat, az SBU és a katonai hírszerzés, a GRU, valamint az Azov mozgalom vezetőiről és az ukrán hadsereg 72. gépesített dandárja katonáiról. A kicsempészni kívánt adatok másik része érzékeny információkat tartalmazott ukrán katonai bázisokról, fegyverkészletekről, raktárakról és azok elhelyezkedéséről.

Az elfogással foglalkozó, a Telegramon terjedő ukrán videók elsősorban az állítólagos ánuszban csempészésre koncentráltak – ennek valóságtartalmát ugyan hivatalos forrásból nem erősítették meg, de kétségkívül figyelemfelkeltő fejlemény lenne. Ennél lényegesebb viszont az, hogy az SBU közleménye szerint a férfi az adatokat tartalmazó pendrive-ot személyesen tervezte a budapesti orosz nagykövetségre vinni.

A Balkan Insight cikkét jegyző Panyi Szabolcs szerint az a fejlemény, hogy a kémkedéssel gyanúsított férfi biztonságos helynek ítélte a budapesti orosz nagykövetséget egy ilyen találkozóra, jól illusztrálja, hogy a magyar főváros orosz kémközpont lett.

Mint rámutat, a fejlemény nem új. Felidézi az ismert sztorit, mely szerint orosz hackerek tíz évig ki-bejártak a magyar külügyminisztérium rendszereibe, és erről a végén már a kormány is tudott, ám Orbán Viktor ezt a problémát nyilvánosan sohasem kommentálta. A Védett Külügyi Hálózatot is feltörték, ahol NATO- és EU-információk áramlottak, végül, magyar kormányzati címekre átmaszkírozott IP-címekről még az USA ellen is hackertámadásokat indítottak. A nyugati szövetségeseink a magyar titkosszolgálatba vetett bizalma emiatt megrendült.

További aggodalmakra adhat okot, hogy miközben Európa országai a háború kirobbanása óta sorra utasították ki a helyi orosz nagykövetségek dolgozóit, addig a budapesti követség létszáma azóta is csak nő. Tavaly még 46-an dolgoztak ott, most 56-an. Ehhez képest idén május végén Prágában 6 orosz diplomata szolgált, Varsóban 13, Pozsonyban pedig 3. Ezzel Panyi szerint tovább nő a kockázata annak, hogy Budapest lesz az EU-n belül az egyik új kémfészek.

A Magyarországon állomásoztatott orosz kémek ugyanakkor nem szükségszerűen magyarországi műveleteket hajtanak végre – a cikk szerint az orosz hírszerzés ismert módszere, hogy az adott országba telepített emberei a fogadó országgal szomszédos országokban hajtanak végre akciókat. Panyi szerint a magyarországi orosz kémek elsősorban a Balkánon aktívak, az ottani ügyek menetét azzal segítik, hogy például nálunk bérelnek autót a különféle külföldi ügyleteikhez, itt létesítenek búvóhelyet, és itt zajlik az információk és a pénzek átadása.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a színfalak mögötti titkosszolgálati nyomulás kéz a kézben jár az Orbán-kormány oroszbarát viselkedésével: a nyugati szankciók ekézésével, azzal, hogy késleltetjük Finnország és Svédország NATO-felvételét, illetve azzal, hogy elsőre még hallani sem akartunk arról, hogy a háború miatt újabb NATO-katonák érkezzenek Magyarországra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!